Hevér Lóránt:
Becsey: Hőzöngés helyett szakmai munkát!

A határon túli magyar régiókban hiányzik a szakpolitika munkája, nem készülnek elemzések és dokumentációk. A helyi magyar politikai elit akkor lesz majd erős, ha ilyeneket képes lesz csinálni – állítja Becsey Zsolt.
Az Európai Parlament magyar képviselője azt állítja, behatárolt helyzetben van, amikor a határon túliakért kell felszólalnia Brüsszelben. Nem mondhat ugyanis sokkal többet annál, mint amit a magyar kormány mond az Unió Tanácsában, vagy a biztos az Európai Bizottságban:
– Kormányzati szinten – és az EU-ban még mindig ez a legerősebb érdekérvényesítő szint a külpolitikában – egyáltalán nincs előrelépés sem Vajdaság-ügyben, sem határon túli magyarok ügyében. Az EU-s intézmények közül csak a Parlamentben lépünk fel ilyen kérdésekben. És mivel nem együtt haladnak ezek a faktorok, ezért nem tudunk politikailag előre szaladni.

Becsey Zsolt szerint nem csak a brüsszeli események határolják be azt, hogy a magyar nemzetpolitika milyen lépéseket tesz uniós szinten, hanem az is, hogy a határon túli magyar közösségek választott vezetői, a kisebbségi magyar politikai elit mit nyilatkozik és mit csinál:
– Az elmúlt másfél évben számtalanszor kerültem olyan helyzetbe, hogy a vajdasági politikai vezetők dezavuálták azt, amit én Brüsszelben állítottam. És ezzel én lehetetlenültem el, miszerint valamilyen önös politikai zavarkeltés miatt olyat mondok, amit X, Y, Z cáfol Újvidéken, és főleg Szabadkán. És utána azt nyilatkozzák a Magyar Szóban, hogy verik a magyarokat, meg mi milyen kemény vagyok, de utána elmegy mutyizni Belgrádba. Ilyenkor nekem azt mondják, hogy ne panaszkodjak, mert a belgrádi sajtószemle szerint a magyar pártok mutyiznak. De ugyanezek a pártok azt mondják, hogy harcoljunk értük. Ha valaki mindig A-t mond, akkor mindig ugyanazt az A-t mondja – nyilatkozta Becsey Zsolt.
BECSEY ZSOLT: „Dokumentációs, szakmai munka nem folyik. A délvidéki magyar politikai elitnek, a pártoknak és a civil szférának az erejét az mutatja majd, amikor ilyeneket képes lesz csinálni."

A néppárti európai parlamenti képviselőtől a vajdasági újságírók megkérdezték, mit lehet olyan esetekben tenni, amikor a Vajdaság és Magyarország közötti határ menti együttműködésekre szánt pénzek egy része Belgrádban köt ki, annak ellenére, hogy belgrádi pályázók nem is vehetnének részt ilyen projektekben.
– Ez egy olyan politikai probléma, amit én többször felvetettem. Két dolog szükséges: az egyik, hogy a konkrét problémákat valaki írja le számokkal és példákkal, mert ha én Brüsszelben elkezdek vádaskodni, akkor azt vetik a fejemre, hogy tények nélkül vádaskodom. Két éve járom a Vajdaságot, és mondogatom, hogy minden problémát dokumentálva írjanak le, és angolul adják ide. Na most onnantól fogva matt. Vannak kocsmai hőzöngések, amelyekről elhiszem, hogy valósak, csak amikor azt mondom, hogy európai formátumban adják ide, százalékokra lebontva, dátum szerint, hogy el tudjam mondani, milyen politikai disznóságok folynak, akkor valahogy ilyen nem születik. A délvidéki magyar politikai elitnek, a pártoknak és a civil szférának az erejét az mutatja majd, amikor ilyeneket képes lesz csinálni. Mert az nem ér semmit, hogy ezeket a problémákat ismerjük és, ezekről hőzöngünk, de amikor feketén-fehéren dokumentálni kellene őket, akkor megáll a menet – fogalmazott Becsey Zsolt.

A szakpolitikus elmondta, hogy elkészített egy négy oldalas összegzést a vajdasági jogszerűtlenségekről, és egy tizenkilenc oldalas összefoglaló is készül, de ezek elkészítése nem az Unió feladata lenne.
– Nagy nehezen próbáltuk összeszedni a hőzöngések tartalmi elemeit: hogy az állami foglalkoztatásban meg az oktatásban mi a gond, hol vannak diszkriminációs elemek. Mert az, hogy én hőzöngök, hogy engem diszkriminál az oktatás, az önmagában itt Brüsszelben csak egy vádaskodás, semmi más. Azt például, hogy a szabadkai tanítóképző miért nem stimmel, írja már le nekem egyszer egy egyetemi tanár: miért jó és miért rossz? Dokumentációs, szakmai munka nem folyik. Ha folyna, akkor akcióba lehetne dobni bennünket is, a képviselőket is meg a magyar kormányt is, de addig nem, amíg az érintett politikai elit és a civil szféra ezeket nem írja meg.
Becsey Zsolt Brüsszelben arról is beszélt, hogy Szerbia uniós integrációját a hágai együttműködésen kívül Koszovó kérdése befolyásolja. Ezért sokan sürgetik a döntést a tartomány közjogi státusáról – mondta az Európai Parlament fideszes képviselője.
– Koszovót láthatóan négy- vagy öthatalmi megegyezésben hagyják. Az európaiak hajlanának arra, hogy a döntést elhalasszák a jövő évre, de az amerikaiak hajthatatlanok, Koszovót az idén le akarják zárni. Európában én nem éreztem azt a hatalmas fölzúdulást, amit az alkotmányos népszavazás jelentett, hogy Koszovót tényhelyzetbe hozzák a szerbek, de ettől még a szerbeknek nem lesz jobb pozíciójuk Koszovóban.
– Hogyha Szerbia alkotmányosan is egyre jobban szétválasztja Koszovónak és a Vajdaságnak a kezelését, akkor olyan túl nagy lelkesedést a szerbek sem fognak kapni az EU-tagság kapcsán – folytatta a fideszes képviselő, aki hozzátette:
–Többször elmondtam már, hogy bármennyire is vannak gondok köztünk, ha valakire számítani akarnak, akkor azok mégis csak mi, magyarok vagyunk. Nem fognak az írek különösebbek lelkesedni irántuk, és a portugálok se, csak a szerbek ezt nem érzik, és azt gondolják, hogy ezt a bulit meg tudják csinálni úgy, hogy nem lesznek teljesen demokratikusak, meg Koszovót is félig megtartják, és így be tudnak lépni az EU-ba. Ezzel azért gond lesz, mert az Unióban sincs már akkora bővítési lelkesedés, és az a menetrend, amit a szerbek kilőttek maguknak, nem fog működni. Lehet, hogy a társulásig eljutnak, de ott aztán meg lehet rekedni negyven évig, mint a törökök, akik 63 óta társultak. Ezt Szerbiának is egyszer tudomásul kell vennie, de nem úgy tűnik, hogy itt tartanának – nyilatkozta Brüsszelben Becsey Zsolt Európai Parlamenti képviselő.
(2006. november 14. [www.heverlorant.com])

Becsey Zsolt, az EP néppárti képviselője vajdasági újságírók kérdéseire válaszolva nyilatkozott Brüsszelben, az Európai Parlament épületében.
Vajdasági Magyar Demokrata Párt
HÍRLEVÉL IV. évf. 157. szám
2006. november 13.