KIADVÁNYOK
1. Az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok nemzetközi
védelme
Free Media Kft., Újvidék, 2005.
A könyv első részében a szerző az emberi jogok rövid történetét ismerteti,
majd részletesebben foglalkozik az Egyetemes Nyilatkozattal és meghozatalának
körülményeivel. Kifejti, hogy implicite tartalmazza a kisebbségi jogok
védelmét is, ami a nemzeti kisebbségekre nézve rendkívüli jelentőségű.
Ezután az emberi jogi és nemzeti kisebbségi jogi szempontból jelentős
nemzetközi egyezményekkel és nyilatkozatokkal foglalkozik időrendi
sorrendben. Külön teret szentel az európai kisebbségvédelmi jogi eszközöknek
és történeti fejlődésének.
Teljes mértékben egyetértünk a szerzővel amikor a könyv bevezetőjében
leszögezi: "Az emberi és nemzeti kisebbségi jogok megvalósításának
egyik alapvető feltétele ezeknek a jogoknak (...) az ismerete." Azonban
térségünkben az átlagember ma még mindig elégtelen mértékben tájékozott
e téren. Ezért szükséges az emberi és kisebbségi jogok intenzív hirdetése,
minél több információ nyújtása.
Bozóki Antal magiszter munkája jelentős hozzájárulás a vajdasági magyar
olvasó anyanyelvén való tájékoztatásához e létfontosságú jogokról és
történeti fejlődésükről és egyúttal elősegíti lényegük jobb megértését.
Ezért megjelentetése igen hasznos lenne. Így, közlésre ajánlom.
Dr. Fejős István,
az Újvidéki Jogtudományi Kar rendkívüli tanára
A könyvhöz melléklet CD-lemezen 114 különböző szintű és jogi érvényű
nemzetközi okirat kapott helyet, amelyek szemléltetik a nemzeti kisebbségvédelmi
normák nemzetközi fejlődését és alkalmazásuk egyre nagyobb fokú kötelezővé
tételét is.
A könyv ára: 500,00 dinár + postaköltség
2. Az új Európa építése, Forum Könyvkiadó, 2004.
Tartalom:
AZ EURÓPA TANÁCS FELÉPÍTÉSE
Bevezető
Kronológia
Felépítés
AZ EURÓPA TANÁCS TEVÉKENYSÉGE
Az emberi jogok
Média és demokrácia
Jogi együttműködés
Társadalmi kohézió
Egészségvédelem
Oktatás
Kultúra és kulturális örökség
Sport
Ifjúság
MELLÉKLET
Az Európa Tanács honlapjai
A könyv ára: 300,00 dinár + postaköltség
3. Árgus
2003/2004
A vajdasági kisebbségek zaklatása
Az Árgus – Szerbiai magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület
különkiadványa, Újvidék 2005
A kötet sok erénye közül első helyre kell tennünk, hogy teljes képet
ad az utóbbi évek kisebbségellenes incidenseiről. A falfirkáktól (
fényképekkel dokumentálva szól a legvéresebb fenyegetésekről - Halál
a magyarokra!, Hűtőkocsikba a magyarokkal! stb. - és a látszólag ártatlannak
tűnő Kuss a magyaroknak! stb. feliratokról egyformán) az értelmetlen
rombolásokon (sorozatos és szinte egész Vajdaságra kiterjedő temetőgyalázásokról
éppúgy mint a másság elismerésének jelei: templomok, keresztek, útjelző
táblák, feliratok, még Vajdaság címerét is idesorolva ellen elkövetett
támadásokról) át egész a kisebbségek elüldözésének nyilvánvaló kísérletekig.
A tényfeltárás mellett a kötet dokumentál azonban még két dolgot. Egyrészt
azt, hogy a szerb hivatalos álláspont hogyan jutott el a tények tagadásától
vagy éppen ellentámadástól (például úgy, hogy a szerb sajtó hallgatott
a magyar verésektől, de nagy lármát csapott, amikor azt hitték, hogy
Temerinben megvertek egy szerbet, amíg - ez is benne van a kötetben
- ki nem derült, hogy a verekedéshez semmi köze annak, hogy az áldozat
szerb) annak hangoztatásán át, hogy az eseteket nem kell eltúlozni
a nemzetközi közösséggel való látszólagos készség hangoztatásáig. Másrészt
azt, hogyan figyelt fel fokozatosan a világ arra, mi is történik Vajdaságban
és hogyan formálódott a világ álláspontja erről.
Mindezen felül a kötet dokumentációs anyagához csatolt mellékletek
is megkönnyítik az egész kérdésnek a megismerését.
Bálint István újságíró
A kiadványhoz egy CD lemez is mellékelve van, amely tartalmazza a
vajdasági magyarság jogainak megvalósításával kapcsolatos legfontosabb
eseményeket (200. október 5-étől kezdődően).
A könyv ára: 500,00 dinár + postaköltség
A könyvek megrendelhetők:
Tel: 201/621-309; 021/366947
Fax: 021/47-22-5566
E-mail: bozoki@eunet.yu
4. Kisebbségi jogokról, autonómiáról1
Árgus 2001. Az Árgus, Jugoszláviai Magyar Kisebbségjogi
Civil Egyesület évkönyve, Árgus, 2001. – Bozóki
Antal: Autonómiák I–II. Elemzések – kommentárok – dokumentumok,
a Családi Kör kiadása, Újvidék, 2001,
2002
Számunkra, kisebbségiek számára életbe vágóan fontos, hogy ismerjük jogainkat,
a vajdaságiaknak ezenkívül tudniuk kell az autonómia adta előnyökről is.
Az a három könyv, amelyről az alábbiakban szó lesz, a kisebbségi jogok ismertetését,
az autonómia kérdéskörének bemutatását szolgálja.
Az Árgus 2001 évkönyv, melyet Bozóki Antal, az Árgus Intézőbizottságának elnöke
állított össze, nemcsak évkönyv, hanem kézikönyv is. Tartalmazza azokat a dokumentumokat,
amelyek a kisebbségi kérdésre általában, továbbá az oktatásra, tudományra, kultúrára,
tájékoztatásra vonatkoznak vajdasági keretekben. Megtaláljuk a kötetben a nemzeti
kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvényt (a törvény elkészítésének
történetével), az Árgus civil szervezet működésének, alapításának krónikáját,
dokumentumait. Megemlékezik az évkönyv azokról a "kiemelkedő, megbecsült
és nagy tiszteletnek örvendő vajdasági magyar személyiségek"-ről, akik 2001-ben
hunytak el, életútjuk rövid ismertetésével. Különösen hasznos a címtár, melyet
az évkönyv közöl: a jugoszláviai magyar civil szervezetek, jugoszláviai politikai
pártok, civil szervezetek és a média, a magyarországi pártok, a nagyvilág magyar
szervezeteinek jegyzéke. Ezt a kiadványt haszonnal forgathatja minden - és nemcsak
vajdasági - magyar, s szervezeteink is naponta meríthetnek belőle értesüléseket.
Az Autonómiák című kétkötetes gyűjtemény, melyet ugyancsak Bozóki Antal állította
össze, a maga nemében és anyanyelvünkön egyedülálló kiadvány. Egy helyen ilyen
anyaggal ritkán találkozhatunk. A kötetek összeállításakor a szerzőt az a gondolat
vezérelte, hogy "történelmi visszapillantást" készítsen a Vajdaság
autonómiájáról, és azt vallotta, hogy a "Vajdaság autonómiájának visszaállítása
az egyik legidőszerűbb... napi politikai és a tartomány jövőbeni helyzetének
kérdése".
Az első kötet mindenekelőtt számokat és adatokat közöl a Vajdaságról (fekvése,
területe, természeti kincsei, a lakosság nemzeti összetétele stb.), majd dr.
Gaál György és Bozóki Antal összeállításában rövid áttekintést ad a Vajdaság
történetéről a XVII. századtól 2001 végéig. A kötet második - legterjedelmesebb
- részében olvashatjuk majd' minden szerbiai politikai párt állásfoglalását vagy
más dokumentumát az autonómiáról, közöttük a vajdasági magyar pártokét is. A
harmadik részben találjuk Bozóki Antal, dr. Várady Tibor, Bálint István, Molnár
Gusztáv elemzéseit, kommentárjait az autonómiáról. Ebben a részben közli az összeállító
a szerbiai Helsinki-bizottság jelentését Szerbia decentralizálásáról.
A második, több mint 400 oldalas kötet dokumentumokat, törvényeket, jogszabályokat
tartalmaz. Az összeállítót az a kívánság vezérelte ennek az anyagnak az összegyűjtésekor,
hogy "a nemzetközi jog és a gyakorlat példáin keresztül" mutassa be
a nemzeti és egyéb autonómiákat, s ezzel is hozzájáruljon "Vajdaság számára
a legmegfelelőbb megoldások kidolgozásához".
Itt találjuk meg dr. Csapó József Határmódosítás nélküli nemzeti integráció című
írását, a belső önrendelkezésre (kollektív identitásra való) jogról szóló írást,
Nagy Károly szegedi egyetemi tanár Kisebbségi autonómiák Európában nemzetközi
kötelezettség nélkül című tanulmányát, Herczeg Géza írását (Kisebbségben - európai
módon) és Miodrag Mitić A nemzeti kisebbségek és a jog az autonómiára és A nemzeti
kisebbségek jogaival kapcsolatos néhány fontos kérdésről című értekezéseit. Közli
a kötet az 1201-es ajánlását a kisebbségi jogvédelemről és dr. Hugh Poulton terjedelmes
szövegét. Ezután olvashatjuk az Európa Tanácsnak a helyi önkormányzatokról és
a nemzeti kisebbségek jogairól szóló dokumentumait.
A kötet második része Autonómiák a világban címmel teszi közzé az észtországi,
olaszországi, spanyolországi, finnországi, JSZK-beli, szerbiai, montenegrói és
moldovai törvényeket, jogszabályokat, rendeleteket a kisebbségiekről és a területi
autonómiákról. A III. részben találjuk az országok közötti (kétoldali) szerződések,
egyezmények szövegét (Horvátország és Magyarország, Orosz Föderáció, Románia
és Magyarország, Szlovákia és Magyarország, Szlovénia és Magyarország, Ukrajna
és Magyarország). A negyedik részbe sorolta a kötet összeállítója a nemzeti (belső)
jogszabályokat, amelyek a kisebbségi jogokra és az autonómiára vonatkoznak: a
JSZK, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna dokumentumai
kaptak itt helyet.
Ez a kétkötetes, több mint 700 oldalas kiadvány a vajdasági magyar könyvkiadás
jelentős eredménye. Dicséretre méltó mind az összeállító, Bozóki Antal fáradozása,
mind a kiadó, a Családi Kör áldozatkészsége. Ahogy így most együtt van a kisebbségi
jogokról és a területi autonómiáról szóló anyag, mindenki, aki ezek iránt a kérdések
iránt érdeklődik, behatóan tanulmányozhatja korunk két időszerű témájának dokumentumait.
Mindkét kötetben Léphaft Pál szellemes rajzait élvezhetjük.
TOMÁN László
__________
1) Magyar Szó, Kilátó, 2002. november 30. 10. oldal
Évkönyv a vajdasági kisebbségi
jogok alakulásáról2
Természetesen különös
tekintettel a magyar kisebbség helyzetét mutatja be ez a hézagpótló
munka Egy év történéseit a vajdasági magyarok vergődéséről, korábban
már elért jogainak visszaszerzéséért. Ahol a jövőbe néző tekintet
a múltra is visszafordul, a Miloević előtti idők autonómiájára,
amely a legtöbbet nyújtotta az utódállamok közül az ott élő magyaroknak.
A nagy politikai változás, a demokrácia ezt nem hozta vissza, helyette
valami részleteiben örökké alakuló, reményeket keltő és vesztő, a
távolból néző számára zűrzavar keletkezett és kérdés a továbbhaladás
útja, a amerre tovább demokratikus értelmezésétől sem független döntései.
Előre, vagy hátra, vagy folyamatos stagnálás az állandóan változó
részmegoldások között. Ezt a kérdést teszi számunkra világosabbá
Bozóki Antal Árgus 2001 című, az Árgus - Jugoszláviai Magyar Kisebbségjogi
Civil Egyesület magyarul megjelent 2001-es évkönyve. Előd nélküli
ez az anyagában igen gazdag, jól válogatott munka: előd nélküli és
egyetlen. Kár. Már csak a történelemkutatás szempontjából is. Ha
minden évben megjelenhetne, túl nem értékelhető dokumentumanyagot
adna a kutatók és az érdeklődők kezébe, s még ami talán több, az
átélő szakemberek információit, kommentárjait, magyarázatait. Különösen
a magyar érdeklődők számára, akik keveset, nem elég pontosat, hiteleset
tudnak - vagy nem tudnak - a vajdasági helyzetről, azt is jórészt
az esetleges és zsurnalisztikai igényű sajtóból.
Szerkezetileg a könyv négy fejezetre oszlik, az első fejezetben kaptak helyet
az események, a másodikban a kézirat elkészítésekor még előkészületben lévő A
nemzeti kisebbségek és szabadságának védelméről szóló törvénnyel kapcsolatos
dolgok, nyilatkozatok, közlemények. A harmadik részben az Árgus - Jugoszláviai
Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület okiratai, a negyedik részben Madarász Árpád
emlékezik meg a 2001-ben elhunyt vajdasági magyar közéleti személyiségekről.
Körkép tehát a tervekről, eseményekről, amiket Gaál György vezetésével az Árgus
civil szervezet "Árgus" szemekkel figyel, hiszen "a Jugoszláv
Emberi Jogi Bizottság elemzése szerint Szerbiában továbbra is" több olyan
törvényerejű rendelet van érvényben, amely "discriminálja" a kisebbségi
közösségeket, jóllehet ez csak alaposabb elemzés után derül ki. Azt hiszem, ezt
ott mindenki érzi, hátán viseli, mint kényszerű, de fölösleges púpot.
Kár, hogy ezt a kitűnő és fontos könyvet kevesen olvashatják, talán még a Vajdaságban
is, de hazánkban egész biztosan. Hiszen - legjobb tudomásom szerint - csak 300
pld.-ban, saját zsebből finanszírozva jelent meg, terjesztése pedig megoldatlan.
A magyar történelemtanárok amíg van belőle példány hozzájuthatnak 1500 Ft-ért,
ha megrendelik a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatánál a következő címen:
Dr. Szabolcs Ottó, ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8.
Szabolcs Ottó
__________
2) Történelempedagógiai Füzetek, A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata
és az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara kiadványa, Budapest, 12/2002, 116-117.
oldal
5. Bozóki Antal: Autonómiák
I-II.
(Elemzések–kommentárok–dokumentumok)
Újvidék, 2002 (3)
A Családi kör nemrég
indított Dosszié sorozatában újabb könyv jelent meg Bozóki Antal
magiszter szorgalmas gyűjtőmunkájának eredményeként. A vajdasági
politikai színtéren az autonómia visszaszármaztatása a legegyszerűbb,
de egyúttal a legvitatottabb kérdés is. A politikusoktól a történészeken
át a lakosokig hevesen vitatkozók tömege, nem ismerve a kérdés történelmi
gyökereit, de a lehetséges autonómiák változatait sem két véglet
közt foglal állást: helyesli vagy elveti az autonómia szükségét.
Sajnos a vajdasági autonómia története is nagyon hézagos, mert e
kérdés a historiográfia mostohagyermeke volt mindamellett, hogy mintegy
háromszáz éves múltja van. Bozóki kiadványában egy rövid történelmi
visszapillantással találkozunk, majd ezt a múlt eseményeinek részletes
kronológiája követi. A gyűjtemény első kötetében ezután 22 autonómiakoncepcióval
ismerkedhet meg az olvasó. Ezek a szerbiai és vajdasági szerb pártok
dokumentumai, de megtaláljuk itt egy csokorban a vajdasági magyar
pártok állásfoglalását is, e kérdésben. A szerző előszavában kiemeli: "A
könyvben természetesen minden esemény és dokumentum nem kaphatott
helyet. Az eredetileg tervezett terjedelmet így is messze túlhaladtuk...
Helyet kaptak az egye szerzők eltérő álláspontjai és véleményei is,
még akkor is, ha azokkal nem éppen mindenben értünk egyet. A Tisztelt
Olvasóra bízzuk, hogy eldöntse, ki jár a helyes úton. Csak olyan
dokumentumokat közöltünk, amelyek hitelességét ellenőriztük, a legtöbb
esetben azoknak a politikai pártoknak, illetve mozgalmaknak a vezetőivel
együttműködve, akiknek dokumentumai ebben a kötetben helyet kaptak."
A második kötet az autonómiakérdés nemzetközi megoldásait prezentálja igen gazdag
forrásanyaggal. Mivel az autonómiakérdés Vajdaságon kívül is igen aktuális, számos
magyar olvasó érdeklődését elégítheti ki ez a könyv és igen hasznos segédkönyve
lehet a történészeknek, jogészoknak, politikusoknak egyaránt.
Dr. Gaál György
__________
3) Történelempedagógiai Füzetek, A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata
és az Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara kiadványa, Budapest, 12/2002, 118-119.
oldal
6. Jugoszláviai Magyar Kisebbségi Civil Egyesület évkönyve
Évtizedek múlva a történészek lesznek hálásak Bozóki
Antalnak, a jogtudományok magiszterének, az Árgus Intézőbizottsága
elnökének ezért az Évkönyvért, mert egy kötetbe összegyűjtve kézbe
vehetik majd, a 2001-es évi után, a 2002-es esztendő magyar kisebbségi
ügyekre vonatkozó legfontosabb események gazdag tárházát. Most viszont,
minden bizonnyal, hálásak azok, akik a kisebbségi lét aktuálpolitikai
kérdéseivel foglalkoznak akár mint tudós szociológusok, jogászok, közgazdászok,
politológusok, történészek és mások, továbbá azok, akik professziószerűen
foglalkoznak politikával, tehát a politikusok; de a közírók, újságírók,
és mindazok, akik nem csupán passzív résztvevői társadalmi folyamatainknak.
Ezért ez az Évkönyv is, akár csak az előző évi, nagy érdeklődésre számíthat,
annak ellenére, hogy kissé megkésve kerülhet az olvasók elé. Reméljük,
hogy az elkövetkező években is megjelenhet majd az aktuális évkönyv,
mégpedig mindegyik év kezdetén.
Hasznos olvasmányt nyújt ez az Évkönyv a ma emberének, mindenkinek,
aki egy kicsit is szívén viseli nemzete érdekeit, és tenni is kész
azért, hogy javuljon társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális,
jogi és emberi helyzetünk.
Bevezetőjében az Évkönyv összeállítója megállapítja: "a könyv
anyaga... felöleli a vajdasági magyar kisebbségi közösség helyzetének
alakulásával és jogainak megvalósításával kapcsolatos legfontosabb
történéseket, elemzéseket, nyilatkozatokat...". Jegyzi ezeket "tárgyilagosan" -
ahogyan maga is vallja - még akkor is, amikor nem egyezett az elemzések
és nyilatkozatok szövegével.
Az Árgus mindegyik kiadványa, így ez is, nagyon hasznos információkkal
szolgál mindenkinek, akinek nem közömbös, milyen sorskérdések voltak
napirenden az elmúlt 2002-es esztendőben, és milyen eredményekkel tudtuk
igen súlyos helyzetünk javítása érdekében ezeket a kérdéseket kezelni,
meg azért, hogy megtanulhassuk, hogyan kell és lehet tapasztalatokkal
gazdagodva előbbre lépni, eredményesebben küzdeni jogainkért.
Örömmel állapítja meg bevezetőjében a szerző, hogy "általános
értékelés szerint... a nemzeti kisebbségek helyzete 2002-ben valamennyivel
javult, illetve olyan légkör teremtődött, amelyben - nyíltabban és
szabadabban, mint korábban - beszélni lehetett a kisebbségi nemzeti
közösségek problémáiról", bár hozzáteszi, "lényegi haladás
nem történt". Ezzel a megállapításával lehet vitatkozni, de helyesebb
elgondolkodni felette.
Maga az Évkönyv 500 oldalt meghaladó tartalma nyolc fejezetből áll.
Az első fejezet olyan eseményekről szól, illetve olyan nyilatkozatokat,
írásokat, dokumentumokat vagy azok regesztáját, tartalmi kivonatát
tartalmazza, amelyek, többek között, azt bizonyítják, hogy még nagyon
sokat kell a vajdasági nemzeteknek (nemzeti kisebbségeknek), de különösen
a többségi nemzet tagjainak, még vezetőiknek is, a tolerancia alapszabályainak
az elfogadása és elfogadtatása érdekében tenniük, hogy zavartalanabbá
válhasson együttélésünk.
Örömhír az év elejéről a státuszirodák megnyitása és munkakezdése,
lesújtóan elszomorító viszont az, hogy még mindig egyoldalú, sebeket
tudatosan felszaggató a hozzáállás az 1942-es sajnálatos és szörnyű
eseményekhez, miközben teljesen elhallgatják a többségi nemzethez tartozó
polgártársaink - főleg hangadóik - az 1944/45-ös nem kevésbé sajnálatos
és szörnyű atrocitásokat, amelyeknek a magyarok voltak kitéve csak
azért mert magyarok. Ilyen hozzáállással nem lehet Európába menetelni.
Tartalmazza, továbbá, ez a fejezet azokat az adatokat, amelyek az oktatásra,
a tudományra, a kultúrára és a sportra, valamint a Fórum-ház, és ezen
belül a Magyar Szó, továbbá az Újvidéki Rádió és Televízió helyzetének
az alakulására vonatkoznak. A jóérzésű embernek, nem egyszer, elszorul
a szíve a forrásértékű anyag olvasásakor, mert meg kell állapítania:
ismét sokat veszítettünk és keveset nyertünk. Talán saját hibánkból
is, nem csupán az aktuális hatalom akaratából.
A kötet külön fejezetben tárja olvasói elé a kisebbségvédelmi törvénynek,
az ezzel kapcsolatos vitáknak, véleményeknek, pro és kontra megnyilatkozásoknak,
a jugoszláv-magyar kisebbségvédelmi egyezménynek az anyagát, majd az
Árgus 2002-es tevékenységéről szólót. Szép hagyománnyá nemesedik a
megemlékezés azokról a személyekről, akik míg éltek, többet tettek
közösségünkért az átlagembernél, de az elmúlt évben távoztak sorainkból.
Ezt követi a Melléklet, amelyben a kisebbségjogi dokumentumok szövegei
olvashatók, majd a Címtár és az Árgus eddigi kiadványainak rövid ismertetései
és értékelései.
Az Évkönyv nem a teljesség igényével készült, nem is készülhetett,
mert ahhoz több kötetre lett volna szükség. És mint minden válogatás,
ez is magán viseli összeállítója szubjektumát, szubjektivitását. Részrehajlás
azonban nem jellemzi. Ellenkezőleg. Megtalálható benne mind az, ami
fontos és a tárgyhoz tartozó volt az elmúlt 2002-es esztendőben. A
legfontosabb megnyilatkozások szövege teljes terjedelemben, a többiek
rövidebb-hosszabb regeszták szintjén, de mindenkor a forrás pontos
megjelölésével.
Mindenki számára hasznos publikáció, árát tekintve hozzáférhető, csak,
sajnos, anyagi okokból, a példányszám sokkal kisebb a szükségesnél.
A végén meg kell említenem, hogy jelzésértékű az a tény, hogy a 2002-es
Évkönyv nyomdai költségeihez a tartományi oktatási és művelődési titkárság
is hozzájárult. Reméljük, gyakorlattá válik a vajdasági magyar adófizetők
pénzéből ilyen, a vajdasági magyarság nemzeti érdekeit (is) szolgáló
kiadványok pénzelése. (Dr. CSEHÁK Kálmán, Magyar Szó, 2003. július
8., 8. oldal)
Árgus 2002
Nem is oly régen, alig több mint egy éve számoltunk be a Történelempedagógiai
Füzetek 12. számában az Árgus - Jugoszláviai Magyar Kisebbségi Civil
Egyesület 2001. évi évkönyvéről. Kétféle reményünk lehetett volna akkor.
Az egyik, hogy annyira megjavul a vajdasági magyarság sorsa, hogy már
nem is lesz szükség folytatásra. Be kell vallanom, hogy ennyire naivak
azért sosem voltunk. Azért drukkoltunk, hogy folytatódjék ez a kezdeményezés,
az árgus szemekkel figyelt helyzet alakulásáról majd egy újabb évkönyv
adjon képet. Amiről itt mi magyar tanárok - és a magyar közvélemény
- alig kapunk információt, épp ezért alig tudunk valamit a vajdasági
magyarság kemény küzdelméről jogainak a valóságos tettekben és lehetőségekben
megnyilvánuló elismerésért. Arról a küzdelemről, amit magyarok és nem
magyarok folytatnak egymással és egymás között olyanokkal, akik pozicionális
helyzetüknél fogva tehetnek mellettük vagy ellenük.
Az olvasó a többoldalú, hiteles, gazdag dokumentáció tanulmányozása
közben többoldalú optikai csalódásba szédül. Néha úgy érzi, mintha
megállt volna az
idő; máskor mintha lassan és részlegesen mégiscsak haladna előre, sajnos nemritkán
mintha visszafelé is forogna. Talán nem az olvasó érzéseiben van a hiba, hanem
a dolgok sokszínű menetében, az erők és ellenerők változatos, de mégis szisztematikus
küzdelmében. Ez igazolja az évkönyv roppant fontosságát, azt az önkéntes vállalást,
hogy az idők krónikása szerepét töltsék be párt- és érdekcsoport-elfogultság
nélkül, mégis érthetően a vajdasági magyarság érdekvédelmében és a hazai és
nem hazai közvélemény valós tájékoztatása céljával. azzal a szándékkal, hogy
a tények magukért beszélnek, néha kiáltanak, hátha maghallja valaki. Ezzel
igaz kultúrmissziót képvisel ez a kötet, kár, hogy kevesekhez jut el, kevesek
számára pontosítja a vajdasági magyarság helyzetéről kialakult nagyon is általánosítható
képet, s azokat az illúziókat, amelyek azt a látszatot keltik, hogy az európai
nagy egyesülési és demokratizálási folyamat elementáris hatással érvényesül
a kontinens "lágyabb" részein is. S ki figyel erre oda a globalizáció,
terrorizmus, a világpolitikai változások napi "szenzációs" történetei
közepette, a nagy "an-gross" tételek között, erre - az ezekhez képest
- "detail" vajdasági kisebbségi kérdésre. Pedig végeredményben ezekből
a "kis" detail tételekből tevődik majd össze, nemcsak a vajdasági
magyarok, hanem mindannyiunk jövője.
Aki megteheti, javaslom olvassa el ezt az évkönyvet.
Dr. Szabolcs Ottó,
a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke