HÍREK

Nyolc éve lett vége

Június 10-én volt a nyolcadik évfordulója annak, hogy a NATO felhagyott az akkori Jugoszlávia bombázásával. Nyolc éve Kumanovóban egy nappal korábban írták alá a NATO és a Jugoszláv Hadsereg képviselői azt a megállapodást, melyben pontosították a jugoszláv haderők visszavonását Kosovóból és a nemzetközi alakulatok bevonulását a tartományba. A bombázás megszűnését az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata előzte meg. A válság, néhány sikertelen diplomáciai próbálkozás után, Martti Ahtisaari finn elnök és Viktor Csernomirgyin volt orosz miniszterelnök közvetítő missziójának segítségével ért véget. Júniusban Slobodan Milošević, Jugoszlávia elnöke elfogadta tervüket a nemzetközi alakulatok bevonulásáról Kosovóba, amely megegyezést a parlament is elfogadta. A Jugoszláv Hadsereg egységei a határozat alapján visszahúzódtak, a nemzetközi haderők pedig 1999. június 12-én Macedónia felől vonultak be Kosovo területére. A KFOR kereteiben 36 országból 37 200 békefenntartó érkezett, akik közül 30 ezren olyan országokból jöttek, amelyek tagjai a NATO-nak. Időközben ezen erők száma jelentősen csökkent. (B92, Magyar Szó, 2007. június 11., 12. o. )

Bővebben

EBESZ-képviselők Újvidéken

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet belgrádi missziójának munkatársai, Livio Sarandrea, a Jog Uralma és Emberi Jogi Osztály helyettes vezetője, Simona Santoro, kisebbségügyi tanácsos és Bratislav Redžić büntetőintézeti programokkal és emberi jogi intézményekkel foglalkozó munkatársa a múlt hét végén Újvidéken jártak, ahol a székvárosi magyar civil szervezetek vezetőivel találkoztak.
Bozóki Antal, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet, Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete, Matuska Márton, az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület és Pap Ferenc, a Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület elnöke a vendégekkel ismertették szervezeteiknek a nemzeti kisebbségi jogok megvalósításával kapcsolatos álláspontjait. Külön kitértek a vajdasági magyarok helyzetének időszerű kérdéseire és a nemzetközi okiratokból eredő kötelezettségek teljesítésére.
A beszélgetésen szó volt még a tartományi ombudsman feladatairól és szerepéről a kisebbségi jogok megvalósítás terén. A civil szervezetek vezetői rámutattak, hogy továbbra is megoldatlan az 1944 végén és 1945 elején a Délvidéken lezajlott magyarellenes atrocitások áldozatairól való megemlékezés és helyei megjelölésének kérdése.

Az év embere?
Az újvidéki civil szervezetek közleménye

Meglepetéssel értesültünk, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttsége a Év embere 2006 díjat Petar Teofilović tartományi ombudsmannak ítélte. Teofilović a díjat „az emberi jogok megvalósítása terén kifejtett hároméves tevékenységéért” kapta. Nem helyeseljük ezt a döntést, mert – nem csak az újvidéki civil szervezetek értékelése, hanem Ana Tomanova-Makanova, a vajdasági kisebbségi nemzeti tanácsok koordinátora szerint is – a szerbiai (és a vajdasági) kisebbségi jogok védelmét „a törvénytelenség és a káosz jellemzi”.

Bővebben

2006. november 18. [21:05]
Az MPSZ feljelentette Korhecz Tamást

Az újvidéki községi bíróság 2006. november16-án átvette az MPSZ elnökének feljelentését Dr. Korhecz Tamás - Kasza József első számú tanácsadója - ellen, aki a Građanski list újságban kijelentette, hogy "nem lehet szolidáris a (szimpátia tüntetést) szervezőkkel, mivel ultranacionalistákról van szó", áll a pártnak a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.

További hírek

Jogvédők Újvidéken

A háromnapos vajdasági látogatáson tartózkodó Közép-Európai Jogvédő Bizottság küldöttsége 2006. szeptember 27-én a tartományi székvárosban járt, ahol találkozott Bozoki Antal ügyvéddel, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet elnökével, Matuska Mártonnal, az Újvidéki Diáksegélyző Egyesület elnökével, és Muhi Bélával, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete elnökségének képviselőjével.

Bővebben

Törvény a rehabilitálásról*

1. szakasz
E törvény az 1941. április 6-tól a törvény hatályba lépéséig terjedő időszakban politikai és ideológiai okokból bírósági vagy közigazgatási határozat nélkül, illetve bírósági vagy közigazgatási határozat alapján életüktől, szabadságuktól vagy más jogaiktól megfosztott azon személyek rehabilitálására vonatkozó szabályokat tartalmazza, akik a Szerb Köztársaság területén lakóhellyel rendelkeztek.

Bővebben

Október 15.

Tiltakozó gyűlés Szabadkán

Kiss Rudolf, a szervező Civil Mozgalom koordinátora egy konkrét esetet ismertetetett – egyet a sok közül – melyben világosan megmutatkozott a rendőrségi részrehajlás. Amikor, a magyarok ellen támadó vétkest – cinkosságot vállalva vele – a rendőrök futni hagyják, az áldozatot pedig intézkedésnek vetik alá. Kiss Rudolf szerint a Civil Mozgalom szorgalmazza a nemzetközi megfigyelők megjelenését a Vajdaságban, s követeli a hatóságok hatékony fellépését, a támadók megbüntetését.

Doris Pack üzenete: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Európa Parlament képviselői részt kívánnak venni Szerbia, de különösen Vajdaság demokratikus fejlődésében. Személy szerint is a szívemen viselem a régió kisebbségeinek a sorsát és gondjait, amelyekkel hétköznapi életük során szembesülnek. Remélem, mindenki, de különösképpen a Szerb Kormány és az igazságügy, tisztában van óriási felelősségével, hogy békés együttélést kell biztosítaniuk a régióban élő összes nemzeti közösség számára. Fontos, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük a multietnikus életmodellt és az európai civilizációs vívmányokat ebben a régióban. A ti Doris Packotok.

Bővebben

Október 10.

HRW: „Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában”
Keményen bírálja és figyelmezteti a Human Rights Watch New York-i emberi jogi szervezet Szerbiát

Keményen bírálja és figyelmezteti a Human Rights Watch New York-i emberi jogi szervezet Szerbiát: mindaddig, amíg a szerb hatóságok nem tudják megoldani a nemzeti és vallási kisebbségek elleni fokozódó erőszakot, az ország nem számíthat az EU-hoz való közeledésre. Az emberi jogi szervezetnek a több mint félszáz oldalas jelentése a Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában címet viseli.
Felrója a hatóságoknak, hogy nem voltak képesek gátat szabni az etnikai és vallási kisebbségek elleni fokozódó erőszaknak.
A HRW egy sor jogsértést, fizikai összetűzést, a kisebbségek vallási és kulturális létesítményei elleni támadást és temetőgyalázást jegyzett fel a szerb radikálisok 2003 végén aratott parlamenti választási győzelme óta.

Bővebben

Szeptember 17.
Legújabb értesülések Kovács Mátyás ügyében

Legújabb ismereteink szerint a doroszlói KOVÁCS MÁTYÁS kiskatonát a zentai kaszárnyában saját társai bántalmazták. Az eset – amelyről a közvélemény nem értesülhetett – néhány hónappal ezelőtt, állítólag az eskületétel napján történt.
Nem hivatalos forrásból szerzett ismereteink szerint, a kegyetlen verésre azért került sor, mert a fiú beszélt arról, hogy nem sokra becsüli a szerb zászlót, talán azt is elmondta, hogy gyújtott már fel ilyet. Szerb katonatársai eloltották a villanyt, és a sötétben legalább öt percig verték megállás nélkül a szekrénye mellett összekuporodott fiút, akinek a megsérült lépét el kellett távolítani. A fiút sokan ütötték, de a sértett a bíróságon csak két személyt ismert fel, akiket a vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezett, majd két és fél hónap után a tárgyalást levezető bíró szabadlábra helyezett. Ítélet még nem született az ügyben.
A tartós sérüléseket szenvedett fiú sajnos valóban nem használta ki a törvény adta lehetőségeit, és segítségért sem fordult valamelyik magyar szervezethez.
A délvidéki Magyar Polgári Szövetség az esetet tárgyalva megállapítja, hogy semmilyen okkal nem magyarázható az olyan embertelen viselkedés, amely másoknak fájdalmat, esetleg életre szóló rokkantságot okoz. Bár kissé későn értesültünk a történtekről, mégis úgy véljük, hogy meg kell tenni a lehetőt, és ezért az MPSZ felajánlja a jogi segítséget, amennyiben a sértett ezzel élni kíván. Délvidéki Magyar Polgári Szövetség Rácz Szabó László, elnök (MPSZ@sksyu.net)

A délvidéki MPSZ közleménye egy kiderítetlen magyarverés kapcsán

Nem enyhül a Szerbiához csatolt magyarok elleni atrocitások intenzitása. Különösen sokatmondó, hogy már a 82%-ban magyarok által lakott Zentán is felütötte fejét a magyarok elleni erőszak. Ha igazak a legújabb értesülések, akkor nem lehet véletlen, ami történik, és ha nem véletlen, akkor annak célja van. Nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy egyesek szervezetten azon mesterkednek, hogy kimozdítsák a magyarokat a béketűrésből, hogy hatalmi erővel számolhassanak le velük.
Zenta mindig is az emberek türelméről volt ismert. Köztudott, hogy az itt élő magyarság, de – talán nem állítunk valótlanságot akkor sem, ha kimondjuk –, hogy az itt élő szerbek nagy többsége sem a fizikai leszámolásban látta a két nép közötti nézeteltérések megoldását. Még a legveszélyesebb időkben is, amikor hadiállapotot hirdettek az országban, az egyházak, valamint az akkori politikai és civil szervezetek segítségével megtaláltuk a békés együttélés módját. Akkoriban az albán nemzetiségű lakosokat terrorizálták, de még erre is volt gyors, erőszakmentes és hatékony megoldás, pedig akkor egy-két hivatásos rendőr is a vétkesek közé tartozott.
A délvidéki Magyar Polgári Szövetség nem csak azt ítéli el, hogy ilyen bestiálisan elbánnak a magyarsággal – amit azért tehetnek meg, mert a többség fizikailag erősebb –, hanem azt a módot is, ahogyan megpróbálják eltitkolni a történteket. Csak most került a közvélemény elé, pár hónappal ezelőtt, két szerb fiú úgy megverte a doroszlói Kovács Mátyás katonát, hogy az újvidéki kórházban műtétet kellett végrehajtani rajta. A két szerb gyanúsítottat először előzetes letartóztatásba helyezték, de a vizsgálóbíró rögtön kiengedte őket a börtönből. Kovács Mátyás egészsége legyengült, s azt sem tudja, mi történik vele, hiszen nem egy tehetős család tagja. Még ügyvédet sem tudott fogadni. Sajnos, ha akár a sértettek vagy a szemtanúk nem értesítenek bennünket, akkor mi sem tudhatjuk, mi történik, és nem is tehetünk semmit.
Ezért felkérünk mindenkit, hogy jelentsék a délvidéki MPSZ irodájában (+381-24-812-588, +381-63-8679593, Zenta, Ivana Gundulica 5.), amennyiben bármilyen, a magyarok ellen elkövetett erőszakosságról, megaláztatásról, fenyegetésről tudomást szereznek. Csak akkor vagyunk képesek ellenállni, a most már létünket fenyegető viselkedésnek, ha elegendő információ áll rendelkezésre.
RÁCZ SZABÓ László elnök,
délvidéki Magyar Polgári Szövetség
(Magyar Szó, 2005. szeptember 17., 18., 9. o.)

Szeptember 16.

Tiltakozó megmozdulás a délvidéki atrocitások ellen
Mit követel a Civil Mozgalom

A közelmúltban megalakult a Civil Mozgalom, amely két civil szervezet, a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete (DMISZ) és az Összefogás a Fennmaradásért szövetségeként jött létre. Mozgalmunk elsősorban a szó valódi értelmében vett civil szféra megteremtését tűzte ki céljául, de küzdeni fogunk a magyar egyetem létrehozásáért, az emberi (kisebbségi) jogok érvényesítéséért, a magyarellenes atrocitások megszüntetéséért, közösségünk minél teljesebb kulturális és gazdasági felemelkedéséért. Mint ismeretes, az utóbbi három évben jelentősen megszaporodtak a magyarellenes támadások a Délvidéken, újabban pedig már egészen drasztikus módszerekkel próbálják megfélemlíteni a délvidéki magyarságot. A probléma súlyossága késztetett bennünket arra, hogy az eddig alkalmazott közlemény-politizáláson és a dokumentálásokon túlmenően, tiltakozó megmozdulás formájában is hangot adjunk elégedetlenségünknek. Nagyon fontos kiemelni, hogy a tiltakozó megmozdulást nem egy népcsoport, sőt nem is a magyarverések elkövetői ellen, hanem a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem megfelelő magatartása miatt kezdeményezzük. Úgy véljük, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem végzi hatékonyan a munkáját, hogy nem képes szavatolni a délvidéki magyar polgárok biztonságát és személyi jogait. A tiltakozást Szabadkán szervezzük 2005. október 15-én a Városháza előtti téren. A tiltakozásra meghívjuk a négy anyaországi parlamenti párt képviselőjét, továbbá a délvidéki magyar pártok és civil szervezetek vezetőit, valamint az anyaországi és szerbiai emberi jogi szervezetek képviselőit. A tiltakozó megmozduláson:
– Követeljük a rendőrségtől, hogy azokban az esetekben (ilyen az esetek többsége!), ahol nemzeti indíttatású a támadás, azt úgy is kezelje, és ne bagatellizálja el az ügyet.
– Követeljük, hogy minden etnikai alapon történt támadás esetén, a rendőrség a lehető legrövidebb időn belül intézkedjen, és kerítse kézre az elkövetőket.
– Követeljük a rendőrségtől, hogy a korrekt és szigorú vizsgálat lefolytatása után, az esetet adja át az igazságszolgáltatásnak.
– A rendőrség összetételénél figyelembe venni az adott település etnikai arányait, követeljük a paritás elvének érvényesítését (multietnikus rendőrséget).
– Követeljük az igazságszolgáltatástól, hogy a súlyos magyarellenes támadások elkövetőit példásan büntesse meg.
– Követeljük a számaránynak megfelelő parlamenti hely biztosítását a délvidéki magyar közösség számára
– Tiltakozunk mindenféle diszkrimináció ellen.
Tiltakozásunkat írott formában is eljuttatjuk a szerbiai belügyminiszternek, a kisebbségügyi miniszternek, és Vojislav Kostunica kormányfőnek. Nyomatékosítani szeretnénk, ha és amennyiben a hivatalos állami szervek belátható időn belül nem tesznek meg mindent az erőszak megfékezésére, nem büntetik meg példásan a magyarellenes támadások tetteseit, nem fékeznek meg mindenfajta diszkriminációt, akkor további tiltakozó megmozdulások várhatók. A tiltakozással párhuzamosan kérjük a nemzetközi megfigyelők állandó jelenlétét a térségben. Felkérjük a délvidéki magyar pártokat, civil szervezeteket és a polgárokat, hogy csatlakozzanak a megmozduláshoz! Végső ideje, hogy nemet mondjunk a jogtiprásra, a magyarverésekre, a diszkriminációra! Azok a szervezetek, amelyek csatlakozni szeretnének a megmozduláshoz, a következő
e-mail címen tehetik meg: dru@panline.net.
Amennyiben október elsejéig kinyilvánítják csatlakozási szándékukat, akkor a megmozdulásra készült szórólapokon fel fogjuk tüntetni a csatlakozó szervezetek nevét.
Ezúton közöljük a nyilvánossággal, hogy a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) jóvoltából megkezdte működését az atrocitásokat dokumentáló új honlap, amely a www.hhrf.org/osszefogas címen tekinthető meg. (Forrás: VMDP HÍRLEVÉL, III. évf., 100. szám, 2005. szeptember 16. és Magyar Szó, 2005. szeptember 17., 18., Hétvége, IV. o.)

Nemzeti alapú atrocitások

Ezekben a napokban a nemzeti alapú atrocitások, vagy incidensek (ahogy a szerb hatalom és saját politikai céljainak megfelelően egy-egy magyar politikus is hívja őket) újabb hulláma öntötte el a Vajdaságot. Falfirkáktól kezdve a 44/45-ös magyar áldozatok emlékhelyeinek meggyalázásán át a kórházba került magyar középiskolás és katonaruhás magyar fiatalokig, van itt minden.
Nincs viszont egységes, átgondolt, következetes vajdasági magyar, budapesti és brüsszeli magyar reagálás. Ami van, az esetleges, a napi politikától függő, nagyjából hatástalan. (Tisztelet azoknak akik partizán akciókra emlékeztető tevékenységgel igyekeznek segíteni.)
Napok óta tudjuk, mert csak most tudtuk meg, hogy a zentai bíróságon szigorú média embargó mellett, egy olyan bűnpert tárgyalnak, amelyből az tűnik ki, hogy a katonaság sem mentes a magyarellenes megnyilvánulásoktól.
A szóbeszéd – a bíróság elnöke, Híres Iván tájékoztatója híján – arról szól, hogy pár hónappal ezelőtt, aznap éjjel amikor a zentai kaszárnyában, a kiskatonák letették az esküt, két szerb fiú úgy megverte a doroszlói KOVÁCS MÁTYÁS kiskatonát, hogy az újvidéki kórházban műtét útján el kellett távolítani a lépét.
A két szerb gyanúsítottat előzetes letartóztatásba helyezték, Zentán lefolytatták a vizsgálati eljárást, s az ügyész vádat emelt az ügyben. Radonić bírónő, aki régebben állítólag a „radikálisok szervezetébe tartozott” rögtön kiengedte őket a börtönből, habár ezt „a tanácstagok ellenezték”. A szóbeszéd szerint „sikerült az egyik jobb érzésű ügyészhelyettest rábeszélni, hogy fellebbezze meg a végzést amit az meg is tett” és „külön autóval vitték a fellebbezést Szabadkára”.
A sértett állítólag árva, szerencsétlen fiatal, akinek nincs saját ügyvédje, míg a „két tettest négy újvidéki ügyvéd képviseli”.
Kovács Mátyás, kiskatona „egészségileg rosszul néz ki, s azt sem tudja mi történik vele”.
Vannak más értesülések is a tanúk viselkedéséről és még néhány más körülményről, de ezekről most ne ejtsünk szót.
Mit szólnak ehhez a katonaság illetékesei? Mit a zentai bíróság elnöke?
Sajnos, mindezt nem tudjuk.
Meg kell mondani: a vajdasági magyar politikai pártok alkalmatlanok arra, hogy megelőzzék, vagy megakadályozzák a vajdasági magyarok elleni atrocitásokat.
Azt várjuk, hogy Budapest, az EU tag Magyarország, saját szerbiai kisebbségeinek védelmében előbb utóbb megtalálja a hatékony fellépés formuláját.
A VMDP már többször rámutatott: a szerb politikai elit részben azért tolerálja a közepes intenzitású nemzetek közötti feszültséget, mert határozott fellépéssel a szerb politikusok közül senki sem akarja csökkenteni saját politikai népszerűségét. A szerb választók közhangulata nem éppen magyarbarát. Ezért látszik sajnos mérsékelten hatékonynak például Tadić elnök legújabb Józsa Lászlónak, meg a magyarországi politikusoknak és tisztségviselőknek adott, a helyzetre nézve biztató ígérete.
Másrészt, a védtelen vajdasági magyarokkal szemben fenntartott feszültség intő jel lehet a Kosovo ügyében tárgyaló nemzetközieknek. Nevezetesen, hogy jó lesz óvatosnak lenni, mert a hamu alatt nem hunyt ki a parázs.
A vajdasági magyar pártoknak, s mindenkinek, akinek tudomása van konkrét atrocitásokról, vállalni kell a tájékoztatás kötelezettségét. Minden egyértelmű esetben, rögtön, határozottan, s nem manipulálva a tényeket. Elválasztva a szemmel látható atrocitásokat a szerbiai rendszerváltás közepette nem ritka, az üzleti ügyekből fakadó figyelmeztetések zordabb formáitól.
Csak a következetes magyar ellenállás és a szerb hatalom részéről megnyilvánuló zéró tolerancia hozhat eredményeket. Ilyesmiről egyelőre nemigen beszélhetünk.
Ami nem jelenti azt, hogy fel kell adni a reményt. Mert a racionális megoldás végső soron érdeke a vajdasági magyaroknak, Belgrádnak és Budapestnek is. (Ágoston András, VMDP HÍRLEVÉL, III. évf., 100. szám, 2005. szeptember 16. )

Szeptember 15.
A szerb elnök felvette a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Tanáccsal

Ismerkedő látogatáson jártak Boris Tadić szerb elnöknél a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) vezetői, a találkozón a kisebbségi önkormányzat tevékenységéről és a vajdasági magyarságot érintő problémákról volt szó.
A megbeszélésen Józsa Lászlón, az MNT elnökén kívül jelen volt még Pásztor Bálint, az MNT intézőbizottságának elnöke és Varga Imre jegyző. Józsa közölte az MTI-vel, hogy Boris Tadić rendszeres kapcsolatot kíván létesíteni a szerbiai kisebbségi tanácsokkal, és ebből a célból először a magyar önkormányzat vezetőit fogadta. Az MNT elnöke az elsőbbséget nemcsak annak tulajdonítja, hogy a magyar közösség a legnagyobb kisebbség Szerbiában, hanem annak is, hogy MNT kifejtett tevékenysége révén vezető szerepet tölt be a többi 13 kisebbségi nemzeti tanács között.
Az MNT vezetői tájékoztatták a szerb elnököt a szabadkai tanítóképző beindításával kapcsolatos nehézségekről és késedelmes intézkedésekről. Tadić megígérte, hogy a tanintézet engedélyeztetési eljárásának felgyorsítása érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási miniszterrel. A magyar küldöttség rávilágított az újvidéki rádió és televízió kisebbségi nyelven működő szerkesztőségeinek hátrányos helyzetére. Az elnök azt mondta, hogy sürgetni fogja az újvidéki rádió és televízió elválasztását a szerbiai állami rádió és televíziótól, amit idestova harmadik éve törvény ír elő.
Józsa szerint Boris Tadić kikérte az MNT vezetőinek véleményét a vajdasági kisebbségek sérelmére elkövetett incidensekről is. Az MNT vezetői hangsúlyozták, hogy fontos lenne, ha az elkövetők minden esetben megkapnák a méltó büntetést, de még ennél is fontosabb, hogy a köztársasági kormányzat hatékony programokat dolgozzon ki a nemzeti közösségek, elsősorban a fiatal generáció közötti bizalom helyreállítására. Felhívták Tadić figyelmét arra, hogy Korhecz Tamás vezette vajdasági kisebbségügyi minisztérium már előkészületeket tett egy ilyen cselekvési program beindítására.
A megbeszélésen szó volt Boris Tadić októberre esedékes budapesti látogatásáról, az elnök kifejezte szándékát, hogy a szerb küldöttségben részt vegyenek az MNT képviselői is.
Józsa szerint az MNT három éves működése óta polgárjogot nyert Szerbiában. „A köztársasági kormányzattal és a minisztériumokkal huzamosabb ideje együttműködünk, a vajdasági kormányzattal gyakorlatilag az első naptól kezdve. A szerb elnökkel való kapcsolatfelvétellel bezárult a kör” – mondta a távirati irodának a magyar önkormányzat elnöke. (Petky József, az MTI belgrádi tudósítója, HTMH REGGELI SAJTÓFIGYELŐ, 2005. szeptember 16. és Boris Tadićnál a MNT vezetői, Magyar Szó, 2005. szeptember 16., 1. o.)

Janjić: Kasza visszaél a magyar kérdéssel

Az Etnikai Viszonyok Fórumának igazgatója szerint a VMSZ vezetője magánügyeit a közügyekkel keveri. Dušan Janjić, az Etnikai Viszonyok Fórumának igazgatója azzal vádolta Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét, hogy túlpolitizálja a magyar kérdést és visszaél vele. „Kasza folytatja a régi politikát, amely eddig sikeresnek bizonyult, azaz magánügyeit a közügyekkel keveri” – nyilatkozta az újvidéki Gradanski list napilapnak.
Szavai szerint „jól átgondolt folyamatról van szó, amely során visszaélnek a magyar kérdéssel és túlpolitizálják azt, ami nagyon kedvezőtlen következményeket vonhat maga után, különösen Vajdaságban”.
Kasza egy hónappal ezelőtt találkozott Tom Lantossal, az amerikai kongresszus tagjával, a Fehér Ház külpolitikai bizottságának tagjával. Lantos a héten nyílt levelet intézett Vojislav Koštunica szerbiai kormányfőhöz, melyben éles hangnemben bírálja a szerbiai kormányt, hogy „nem gondoskodik megfelelően a Szerbia és Montenegróban élő csaknem 300 000 magyar védelméről”. A levelet kedden csaknem minden magyar médium közölte.
Dušan Janjić értékelése szerint Kasza és Lantos találkozása után „várható volt, hogy Kasza saját magánügyét belevetíti a vajdasági magyarok helyzetébe”. Hozzátette, értesülései szerint a kérdéssel kapcsolatban „még nagyobb nyomás várható az európai parlament részéről októberben”. Janjić úgy értékelte, „a Kaszával kapcsolatos ügy jó sokáig tart, és túl sok botrányos eleme van” amiért a bűnüldöző szervek hatástalansága a hibás, továbbá az igazságügy lassúsága, amely még mindig kommunista modell szerint viselkedik. (Beta, Magyar Szó, 2005. szeptember 16., 4. o.)

Indulatos válasz a vajdasági magyarokat érintő kérdésre

Rasim Ljajić a Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli székhelyén mondott beszéde után hozzá intézett, és a vajdasági magyarokat érintő kérdésre igen indulatosan reagálva próbált érvelni. Amikor az Európa Parlament egyik magyarországi tagja felrótta Belgrádnak, hogy a szerbiai hatóságok nem tesznek meg minden tőlük telhetőt a nemzeti indíttatású incidensek megakadályozása érdekében, Ljajić azt mondta, hogy ezeket az eseteket gyakran nemzeti indíttatású incidenseknek mutatták be, különösen a tavalyi helyi választások idején, továbbá, hogy a kérdéses incidensekről készült, bizalmas adatokat is tartalmazó rendőrségi jegyzőkönyveket maradéktalanul átadták a magyar hatóságoknak, így azok is meggyőződhettek, hogy számos esetben egyszerű kocsmai veszekedésekről és verekedésekről nem etnikai indíttatású leszámolásokról volt szó. Ljajić rámutatott arra is, hogy maga is kisebbségi és pártja választási koalícióban volt a vajdasági magyar pártokkal. (Beta, Magyar Szó, 2005. szeptember 16., 2. o.)

Általános felzúdulás

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség vezetői a 2005. szeptember 15-én, Óbecsén megtartott találkozójukon, az aktuális politikai helyzetet áttekintve, egyetértettek abban, hogy a Délvidéken politikai monopóliumot gyakorló, a magyar közösség által nem támogatott és minden legitimitást nélkülöző, egypárti Magyar Nemzeti Tanács a délvidéki magyarság alapvető érdekei ellen cselekszik.
Az anyaországi és egyéb alapítványi támogatásokat bekebelező, a Szabadkai Rádiót kézi vezérléssel irányító, a Magyar Szót pártlappá züllesztő magatartás, most a családi vállalkozású etnobiznisz meghonosításán fáradozik.
Nem vitatva azt a tényt, hogy Szabadkának jelenleg óriási szüksége lenne egy pártsemleges, magyar napilapra, melynek létrehozását, a Magyar Szó meggondolatlan áthelyezésével (Szabadkára), nem szabadna az Újvidéken élő magyar írástudók egzisztenicáját veszélyeztető módon kierőszakolni.
A két magyar szervezet vezetői elkeseredéssel állapították meg azt is, hogy egyes délvidéki magyar pártvezetők egyéni, múltbéli politikai szerepvállalásukból, vagy gazdasági érdekeikből eredő gondjaikat igyekeznek könyörtelenül összemosni a délvidéki magyarság ténylegesen nyílt és megoldatlan kérdéseivel.
A VMDK és a délvidéki MPSZ vezetői sajnálattal kényszerülnek emlékeztetni arra a szomorú tényre, hogy e két magyar szervezet már a kezdetektől fogva, többször is, nyilvánosan figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának nem demokratikus körülményeire, ám örömmel tapasztalják azt, hogy immár más civil szervezetek is csatlakoznak ehhez az általánossá váló felzúduláshoz.
RÁCZ Szabó László, a délvidéki MPSZ elnöke
Dr. PÁLL Sándor, a VMDK elnöke
(Magyar Szó, 2005. szeptember 17., 18., 9. o.)

Szeptember 14.
Besétáltak az iskolába verekedni
Annyira megütötték az egyik fiút, hogy az kórházba került

S. V., a szabadkai Svetozar Marković gimnázium magyar tagozatának érettségi előtt álló diákja az iskola folyosóján olyan ütést kapott a szeme alá, hogy a szabadkai kórház szemészeti osztályára került. Szerdán (szeptember 14-én – a szerk. megj.) délután negyed öt tájban történt az eset: egyes szemtanúk szerint két ismeretlen fiatalember – valószínűleg egy másik középiskola tanulója – a főbejárattól jobbra levő kémiaszertár előtt várakozó magyar negyedikesek egyikének kötekedési szándékkal elvette a füzetét, a másikukat meglökte, míg S. V.-nek akkora ütés érte a szeme alatti részt, hogy elszakadt a könnycsatornája. Talán ma vagy holnap hagyhatja el a kórházat, szerencsére azonban nem kell Belgrádba szállítani gyógykezelésre, mint ahogyan először szó volt róla.
Megoszlanak a vélemények, hogy nemzeti alapon történt fizikai bántalmazásról van-e szó. Egyes szemtanúk szerint a két ,,betévedt”, szerbül beszélő fiatal elhaladt a szerb osztály diákjai mellett, de csak a magyar osztály néhány tanulójába kötöttek bele, akik egymás közt beszélgetve a kémiaórára várakoztak. Mások állítása szerint bármilyen nemzetiségű egyén áldozatul esett volna, aki ott van abban a pillanatban.
Veselin Jeftićnek, a gimnázium igazgatójának szavai szerint nincs nemzeti vonatkozása az ügynek. Értesülései szerint szerdán négy óra és negyed öt között rövid szóváltás után került sor a füzet elvételére, P. Á. pofonvágására és S. V. arculütésére, majd a két ismeretlen villámgyorsan távozott az épületből. Milojević Klára igazgató-helyettes volt az ügyeletes, s ő nagyon gyorsan, nagyon határozottan intézkedett: először a mentőszolgálatot hívta, majd a rendőrséget. Mint az igazgató elmondta: a rendőrség energikusan lépett fel, s az éjszaka folyamán megtalálta a két elkövetőt, s bűnvádi feljelentést is tettek ellenük. Veselin Jeftić szerint a két illetéktelenül ott-tartózkodó belekötött volna bárkibe, bármilyen nemzetiségű diákokba, valószínűleg kötekedni akartak, mindegy volt, hogy kivel.
Az igazgató kérdésünkre elmondta: rendelkeznek videokamerás ellenőrzéssel, minden diáknak van fényképes belépőkártyája, pedagógus és segédszemélyzet is ügyel, tehát ok igyekeztek maximálisan mindent megtenni tanulóik biztonsága érdekében. Tegnap délutántól indult a rendőri ellenőrzés is, 16 és 20 óra között rendőr ügyel majd az épület előtt, körül. Kérdésünkre, hogy ilyen ellenőrzés mellett hogyan történhetett meg mégis az eset, az igazgató azt válaszolta, hogy egy-egy váltásba 500 diákjuk jár, s érkezéskor, szünetben egyszerre gyakran 15-20 tanuló szeretne bejutni az épületbe. Az ügyeletesek képtelenek egyszerre ennyi kitűzőt leellenőrizni, s e tolongást ki tudták használni ezek a fiatalok. S ok is fokozzák az ellenőrzést, mert gyakran megtörténik, hogy a harmadikosok, negyedikesek otthon felejtik a ruhára tűzhető belépőkártyát.
Mint mondta, nagyon megrázta az eset az iskola egész kollektíváját. O nem is kérdezett rá, hogy milyen nemzetiségűek az elkövetők, de bárki tette is, mélyen elítélendő cselekedetről van szó. Riasztó a gyerekek, fiatalok körében eluralkodó agresszivitás, amely ellen csak közösen léphetünk fel mi, felnőttek. Mint hangsúlyozta az épületben nem történtek hasonló esetek az elmúlt időszakban, s mindent megtesznek, hogy a diákok továbbra is biztonságban érezzék magukat az iskola falai között. A toleranciát is fontosnak tartják, közös sportrendezvényeket, irodalmi esteket szerveznek a szerb és magyar tanulóiknak.
Az igazgató arról is beszélt, hogy délelőtt találkozott S. V. édesapjával, aki nem hibáztatja az iskolát. Mint az igazgató elmondta: S. V. kiváló fiatalember nagyon komoly esélye van arra, hogy őt válasszák meg a generáció legjobb diákjává.
Az édesapa csak annyit mondott, hogy fia rossz időben rossz helyen volt, annak örülnek, hogy hamarosan rendbejön és elhagyhatja a kórházat.
Délután 4 óráig nem érkezett rendőrségi közlemény az ügyről.
(m. k., Magyar Szó, 2005. szeptember 16., 9. o.)

Szeptember 11.
A vajdasági kormányfő szerint az etnikai feszültségek nem nagyobbak, mint máshol

Bojan Pajtić vajdasági kormányfő szerint a tartományban élő nemzetiségek közötti feszültségek nem nagyobbak, mint más országokban, ahol sok nemzetiség él.
A vajdasági végrehajtó tanács (kormány) elnöke a Večernje Novosti című belgrádi napilapnak adott interjúban kijelentette: „Nincs etnikai indíttatása minden egyes incidensnek, amelyben különféle nemzetiségek tagjai tűznek össze. Természetes ugyanakkor az etnikumok közötti feszültség jelenléte olyan közegben, ahol sok nemzetiség él. A Vajdaságban semmivel sem kifejezettebb ez (a feszültség), mint más, nemzetiségi tekintetben vegyes összetételű országokban. Mi több, azt mondanám, hogy az ilyen jelenség itt inkább kivétel, semmint szabály”.
A kormányfő a lap kérdésére válaszolva közli, hogy ilyen panaszokkal Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke sem fordul hozzá (Pajtić a köztársasági szinten ellenzékben lévő Demokrata Párt / DS) politikusa; a DS és a VMSZ között megállapodásban rögzített stratégiai partnerségi viszony van).
Pajtić szerint nem lenne szabad összefüggést keresni és értelmetlen minden párhuzam a Vajdaság és Kosovó között.
„Állítom, hogy jelenleg nincs egyetlen releváns, de irreleváns politikai csoportosulás sem a Vajdaságban, amely a tartomány elszakadásáért száll síkra” – mondja Pajtić, aki szerint a Vajdaság nem jelent semmilyen veszélyt Szerbiára nézve; a fejlett Vajdaság egyben fejlett Szerbiát jelent.
A tartománynak szerinte az a célja, hogy fejlessze rendelkezésre álló képességeit, a gyors gazdasági fejlődéshez pedig decentralizáció szükséges. A Vajdaságot kielégítené az, ha alkotmányban meghatározott, valódi törvényhozó és végrehajtó hatalma lenne, de önálló bírói hatalomra a politikus szerint nincs feltétlenül szüksége az észak-szerbiai tartománynak. (Petky József, az MTI belgrádi tudósítója, HTMH, REGGGELI SAJTÓFIGYELŐ, 2005. szeptember 12.)

Tervezet

A Polgári Együttműködés célkitűzései

Az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma, együttműködve más hasonló célú szervezetekkel és személyekkel, a kisebbségi közösségünket veszélyeztető, kedvezőtlen irányzatok lelassítása és megfordítása, a kisebbségi politizálás újragondolására és hatékony érdekképviselet megvalósítása érdekében, javasolja és a közvélemény elé terjeszti egy új érdekképviseleti testület, a
POLGÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS megalakítását.
A Polgári Együttműködés a magyarságot sújtó hátrányos megkülönböztetések ellen küzd a következő területeken:
1. A foglalkoztatás: A többségiekhez képest a magyarok aránytalanul többen váltak munkanélkülivé, mégpedig a nemzetiségre való tekintettel történő munkahelyi felmondások és munkahelyre való felvétel következtében. Figyelemmel kísérjük a foglalkoztatás alakulását, a magyar pályázók sorsát és szabálytalanság esetén támogatjuk a jogsértetteket.
2. A privatizáció felülvizsgálása és az egyházi ingatlanok visszaszármaztatása.
3. A magyarság részarányos politikai képviselete: Olyan választási rendszer támogatása, amely lehetővé teszi a nemzeti kisebbségeknek az arányos parlamenti képviseletét. Magyar választói jegyzék összeállítása. A magyar pártok megmérettetésének lehetővé tétele. A Magyar Nemzeti Tanács demokratikus választással és a vajdasági magyarság legszélesebb rétegei részvételének biztosítása által való létrehozása.
4. A közigazgatási szervekben, közvállatokban (posta, vasút, kommunális szervezetek), igazságügyi szervekben (bíróság, ügyészség) és hatóságokban (belügy) bankokban, szociális intézményekben stb. való arányos foglalkoztatás: Növelni a magyar alkalmazottak számát ezekben az intézményekben, a tartomány lakosságának nemzeti összetételével arányosan.
5. Magyar oktatási autonómia megteremtése: Minden szinten az anyanyelvű és magyar szellemiségű oktatás: óvoda, általános és középiskola, egyetem. Magyar árvaházak, egyházi oktatási intézmények alapítása. A magyar nyelv és irodalom, a történelem és a zenei nevelés önálló tanterve. A diplomahonosítás lehetővé tétele minden egyetemen. Kollégiumi rendszer kiépítése, különös tekintettel a szórványra. Oktatási központok létrehozása a szórványban. Az oktatásban (a szerbben is) a békés együttélésre való nevelés kiemelt helyet kapjon. A környezet nyelvének oktatása a vegyes lakosságú településeken, a szerb tagozatokon is.
6. A tájékoztatás: A vajdasági magyar tájékoztatás leépítésének megállítása, a meglévő intézmények megtartása, újak létrehozása, a független, közszolgálati és párton kívüli sajtó megteremtése. A magyar sajtó- és könyvterjesztés hálózatának kiépítése, az anyaországi sajtó és könyvbehozatal biztosítása.
7. Közbiztonság: Egyenlő mércékkel járjon el a rendőrség és a bíróság mindenkivel szemben, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Alkalmazza a hatályos jogszabályokat a magyarokat ért bántalmazások elkövetőivel szemben.

Felkérünk minden vajdasági magyar politikai pártot, civil- és érdekképviseleti szervezetet és személyt, hogy vegyen részt ennek a javaslatnak a megvitatásában, fejtse ki véleményét ennek az érdekképviseleti szervezetnek a létrehozása szükségességéről és a munkájában való részvétel vállalásáról.
Az észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat, támogatási és csatlakozási nyilatkozatokat szeptember végéig a következő címre várjuk:
Nagy Margit, 21000 Novi Sad, Brace Dronjak 15, villámposta: nmargit@eunet.yu

Az Árgus – Szerbiai Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet,
dr. Gaál György, elnök, s. k.
A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság
dr. Ribár Béla, elnök, s. k.
A Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület
Papp Ferenc, elnök, s. k.
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete
Nagy Margit, elnök, s. k.

Szeptember 12.
Hatékonyabb érdekképviseletet
A kisebbségi politizálás újragondolását kezdeményezik az Újvidéki Civil Szervezetek Fórumához tartozó szervezetek vezetői

Az Újvidéki Civil Szervezetek Fórumához tartozó szervezetek vezetői augusztus 22-ei és 29-ei ülésükön megállapodtak, hogy „a kisebbségi közösségünket veszélyeztető kedvezőtlen irányzatok lelassítása és megfordítása, a kisebbségi politizálás újragondolása és hatékony érdekképviselet megvalósítása érdekében javasolják és a közvélemény elé terjesztik egy új érdekképviseleti szervezet” megalakítását.
Megindoklásuk szerint erre egész sor okból van szükség. Dióhéjban: A vajdasági magyarság létszáma az 1948. évi 428 ezerről, (a tartomány összlakosságának 26 százalékáról) 2002-re 290 ezerre, vagyis a tartomány összlakosságának 14 százalékára csökkent. A privatizációból viszont méginkább kimaradt az itteni magyarság: még a VMSZ elnöke szerint is mindössze 2 százaléka vett részt benne. Az óvodai, általános iskolai és középiskolai oktatásban a magyar tagozatoknak nincs önálló tanmenete és programja, nincs iskolai (tantestületi) önkormányzata. A magyarországi tankönyvbehozatal korlátozott, az itthoni magyar szerzők által írt póttankönyvek szabadon nem ajánlhatók. Nincs önálló vajdasági magyar egyetem. A szórványterületeken az oktatás minden szintjén fokozatosan megszűnik a magyar nyelvű oktatás. „Folyik a vajdasági magyar tájékoztatás leépítése, s ebben a szándékosság jelei is jelen vannak. (...) A gyermek- és ifjúsági lapok zavartalan megjelenésének anyagi alapja továbbra is bizonytalan. Megoldatlan az anyaországi sajtó és könyvbehozatal, megszunt a magyar sajtó és könyvterjesztés hálózata. (...) A Magyar Szó igazgató bizottsága 2005. augusztus 12-i ülése pedig előrevetíti egyetlen napilapunk további leépítését és az egyszólamúság erősítését.” A felelős magyar tisztségviselők is beismerték: az utóbbi időkben több kisebbségellenes provokáció történt, mint az elmúlt 10 évben összesen. A jogsértések pontos számát azonban senki sem tudja, mert az emberek félnek. Éppen ezért az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma úgy érzi, az „egypárti” Magyar Nemzeti Tanács 2002. szeptemberi megválasztása óta nem képviselte eredményesen a vajdasági magyarságot, s helyzetének javítását sem segítette elő, sőt egyenesen káros álláspontokat képviselt, melyeknek következtében nemcsak hogy az itthoni hatalomváltás után nem történt lényegi előrelépés kisebbségi jogaink kiteljesítésének terén, hanem a 2004. decemberi népszavazás óta az anyaországgal való kapcsolataink is leszűkültek.
Az Újvidéki Civil Szervezetek Fóruma kezdeményező bizottságának szeptember 12-i ülésen, amelyet Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke vezetett, olyan megegyezés született, hogy nem politikai pártként, hanem olyan testületként kívánják majd bejegyeztetni magukat, amely a társadalom lelkiismerete kíván lenni, ugyanis erősen megkérdőjelezik a Magyar Nemzeti Tanács legalitását, mert szerintük az csak a hatalom meghosszabbított keze, amely senkinek sem tartozik elszámolni. Nincsenek egyértelműen sem a VMSZ, sem Szabadka ellen, csupán fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy egy másfajta gondolkodás is lehetséges. Éppen ezért hamarosan közleményben fordulnak az egész vajdasági nyilvánossághoz, (a nyomtatott és elektromos sajtóban, valamint e-mailek formájában is) amelyben Nagy Margit és Bozóki Antal ügyvéd röviden és konkrétan kifejtik a kezdeményezés céljait és 15 napig várják azoknak a jelentkezését, akiket érdekel. A kezdeményezésnek egyelőre még nincs hivatalos neve. Hivatalos alakuló gyűlés akkor várható, ha elegendő számú érdeklődő jelez majd vissza.
(Pásztor Sándor, http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1756)

Megerősített kérelem

Kegyeletadással, főhajtással kezdődött pénteken (szeptember 9-én – a szerk. megj.) késő délután Óbecsén a városháza nagytermében a II. világháború után, az 1944 őszétől 1995 szeptemberéig tartó, a katonai közigazgatás megtorlásait túlélt, majd kollektív bűnössé nyilvánított, vagyonuktól megfosztott egykor Csúrogon, Mozsoron és Zsablyán élt magyaroknak, leszármazottaiknak és hozzátartozóiknak a gyűjtőtáborból való szabadulásuk 60. évfordulójára szervezett megemlékező összejövetel. Az előzetesen bejelentett programtól eltérően Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője, aki először látogatott el Csúrogon az egykori sintérgödörhöz, ahová az ártatlanul kivégzett magyarokat hantolták el. Főt hajtott és letérdelt az összezúzott márványsíremléknél. Ezt követően a delegáció lerótta kegyeletét a lerombolt csúrogi római katolikus temetőben is.
Az emberi jogok tiszteletben tartása és érvényesítése egyaránt vonatkozik mind az élőkre, mind a holtakra, hallottuk többször is a zsúfolásig megtelt nagyteremben. A megemlékező összejövetel külföldi és hazai, többnyire vajdasági résztvevőit Teleki Júlia köszöntötte a szervezők nevében. Külön üdvözölte Becsey Zsoltot, Matuska Márton publicistát és kutatót, Knézi Péter óbecsei alpolgármestert, Szabó Endrét, a képviselőház elnökét, Ferencz Edvint, az óbecsei VMSZ tanácsának elnökét, valamint fellépőket, a Szelence együttest és Kiss Igort.
A megemlékező összejövetel résztvevői egyhangúlag megerősítették az 1999. január 23-án, az első összejövetelen megfogalmazott a hazai és nemzetközi hivatalos szervekhez és tisztségviselőkhöz intézett kérelmüket. Ebben többek között kérik a kollektív bűnösség törlését, az erkölcsi és anyagi jóvátételt, a kárpótlást, valamint, hogy méltó módon emlékezhessenek meg halottaikról a csúrogi temetőben és mártírjaikról a sintérgödör helyén létrehozott emlékparkban felállított síremléknél. Az újabb folyamodványt a kísérő dokumentumokkal, a csaknem 350 aláírással ismét eljuttatják az Államközösség, Szerbia és Vajdaság képviselőházának. Az Európai Parlamentnek szánt dokumentumot a megemlékezésen adták át Becsey képviselőnek. (S. T. G., Magyar Szó, 2005. szeptember 12., 12. o.)

Szeptember 11.
Új magyar civil szervezet
Hétfőn Újvidéken tartja alakuló ülését

Hétfőn, szeptember 12-én délután 3 órakor Újvidéken, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének Ćirpanov utca 54. alatti székházában ülést tart egy új magyar civil szervezet létrehozására alakult kezdeményező bizottság. A kezdeményezők arra a megállapításra jutottak, hogy a délvidéki magyarság nevében fellépő különböző szervezetek, mindenekelőtt a Magyar Nemzeti Tanács, nem képviselik, nem képviselhetik a magyarság igazi érdekeit. Az MNT teljességgel alkalmatlan erre – áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott értesítésben -, mert nem a magyarok választották tagjait, s nem is a magyarok gyakorolnak felette felügyeletet. A kezdeményezők „egy olyan civil szervezet létrehozását kezdeményezik, amely figyelemmel kíséri mindazon szervek, szervezetek és egyének tevékenységét, amelyek és akik jogot formálnak arra, hogy a délvidéki magyarság érdekeit képviseljék”.
A kezdeményezők: dr. Ribár Béla, dr. Gaál György, dr. Németh Géza, mgr. Bozóki Antal, Nagy Margit, Orovec Júlia, Orovec Josip, Matuska Mária és Papp Ferenc. (Magyar Szó, 2005. szeptember 10., 11., 7. o.)

Civil Mozgalom alakul
Célja a hatékony információcsere
Annak érdekében, hogy a civil szféra megerősödjön a Délvidéken, és ennek eredményeként, nagyobb hatékonysággal tudja képviselni közösségünk ügyeit, két délvidéki civil szervezet (a Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete és az Összefogás a Fennmaradásért) civil szövetséget hozott létre Civil Mozgalom néven – áll a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben.
A kezdeményezők szerint „a Délvidéken a szó valódi értelmében vett civil szféra nem alakult ki”, mert a meglévő civil szervezetekből „hiányzik a közösségi értékrendek kialakításának stratégiája, hiányzik a társadalmi civil kontroll szerepkör érvényesítése, hiányzik a saját belső erőn alapuló, önálló gazdasági háttér, de úgy általában, a délvidéki civil szférából hiányzik a szervezettség, az együttgondolkodás, és nem utolsósorban, a Délvidéken nem történt meg a kisebbségi magyar pártpolitika és a civil szféra párhuzamos rendjének a kialakulása”. A Civil Mozgalom egy hálózati rendszert kíván létrehozni, „melynek segítségével az információcsere sokkal hatékonyabban tud működni”.
A civil mozgalom több problémára/jelenségre is reflektálni akar. Ezek közül talán legfontosabbak:
– a szó valódi értelmében vett civil szféra megteremtése
– a magyar egyetem ügye
– az emberi jogi kérdések
– a magyarellenes atrocitások ügye
– minden lehető eszközzel elősegíteni kulturális és gazdasági fejlődésünket (Magyar Szó, 2005. szeptember 10., 11., 7. o.)

Szeptember 11.

Tom Lantos levele Koštunica miniszterelnöknek

Százkilencedik Kongresszus
Az Egyesült Államok Kongresszusa
Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága
Képviselőház
Washington, DC 20515
Vojislav Koštunica Miniszterelnök Úr
Szerbia és Montenegró Miniszterelnöke
Miniszterelnöki Hivatal
Belgrád, Szerbia

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Mélységesen felháborít a Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elleni példátlan kézigránátos támadás. Az Ön bűncselekményt elítélő nyilatkozatai különösen üdvözlendők. Aggódom azonban a bűncselekmény felderítése érdekében tett erőfeszítések miatt. Csak egy teljes, átfogó és független nyomozás szolgálhatja ki az elkövetőket az igazságszolgáltatásnak, hitelesen bizonyítva, hogy a kormány intézkedik a kérdésben és így gátat szab a további kisebbségellenes erőszaknak.
A vajdasági magyarság vezetője elleni kegyetlen támadás az etnikai feszültségek új és veszélyes fokozódását jelenti a térségben. Megítélésem szerint ez a nemzeti kisebbségekkel szembeni tisztelet hiányából fakad, és a kisebbségi jogok súlyos megsértéseinek a következménye. A nemrég Szabadkán tett látogatásom során értesültem a hatóságoknak a törvényes hatalommal való visszaéléseiről, amelyek ezt a feszültséget fokozzák.
Idén júniusban a szabadkai és az újvidéki ügyészség letartóztatással fenyegette meg Kasza Józsefet és Bunyik Zoltánt, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnökét, valamint több más magyar vezetot. Ez a fenyegetés semmi olyan tényen vagy körülményen nem alapult, amely az eljárást igazolta volna.
Mélységesen felháborított, amikor értesültem két vajdasági magyar, Ágoston Gabriella és Nemes Gábor letartóztatásáról. Ágoston asszony, a közismert ügyvéd, a kisebbségellenes erőszak áldozatainak védője már több mint négy hónapja előzetes rendőrségi letartóztatásban van. A helyi hatóságok ez év április 26-án börtönözték be, és azóta több alkalommal is megfelelő jogi indoklás nélkül hosszabbították meg letartóztatását. Mitöbb, a súlyosan beteg Ágoston Gabriellától megtagadták a számára létfontosságú egészségügyi ellátást is. Ágoston asszony letartóztatásával összefüggésben Nemes Gábort szintén őrizetbe vették és a mai napig fogva tartják. Ezek a letartóztatások aláássák a nemzetközi és hazai bizalmat a jog és az igazságszolgáltatás iránt.
Ezek a fejlemények úgy tűnik részei a vajdasági kisebbségekkel szembeni türelmetlenség és erőszakos cselekmények nyugtalanító folyamatainak. A helyzet igen kevéssé vagy egyáltalán nem látszik javulni a 2004. július 9-i, Önhöz intézett levelem óta, amelyben hasonló aggodalmaimat fejeztem ki. Közel két éve, hogy az Ön kormánya elmulasztott hatékony intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy megfékezze a nemzeti kisebbségek zaklatását és az ellenük irányuló fizikai erőszakot, a magyar nemzetiségűek megfélemlítését, Vajdaság nagyobb autonómiáját szorgalmazó személyek zaklatását, a temetők meggyalázását, a magyar-, horvát- és zsidóellenes falfirkák megjelenését, valamint a történelmi jelképek elleni vandalizmust.
Csalódott vagyok, amiért Ön nem alakította meg azt a két bizottságot, amelyre 2004. július 13-án ígéretet tett: az egyik a kisebbségellenes támadások teljes kivizsgálására alakult volna, a másik pedig cselekvési programot dolgozott volna ki a további erőszak megelőzésére. Tudomásom van a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának részeként működő Magyar Nemzeti Tanács, valamint a Szerb-Magyar Kétoldalú Bizottság létezéséről, de ennek a két szervezetnek jóval általánosabb feladatkörei vannak és nem összpontosítanak azokra a problémákra, amelyeket Ön egy éve megkísérelt orvosolni.
Amint azzal Ön is kétségkívül tisztában van, az idén az Európai Parlament szintén megfogalmazta véleményét az incidensek jellegéről a Vajdaságra vonatkozó jelentésében, és ennek a komoly problémának az orvoslására hat konkrét intézkedés meghozatalát javasolta a szerb kormánynak. Ezek az ajánlások kiterjednek a rendőrség, a biztonsági erők és az igazságszolgáltatás reformjára a pártatlanság érdekében, valamint a nemzetiségi indítékú bűncselekmények tüzetes kivizsgálására és az elkövetők felelősségre vonására.
Miniszterelnök Úr, a fentiekben vázolt incidensek miatt nyomatékosan arra kérem, vesse latba befolyását Ágoston Gabriella és Nemes Gábor azonnali szabadon bocsátása érdekében, és biztosítsa az ügyészségi és bírósági visszaélések tüzetes kivizsgálását és korrigálását ezekben és más, hasonló ügyekben. Minden békés nemzetiségi szervezet és azok vezetői számára biztonságos környezetet kell teremteni, hogy közösségeik jogos törekvéseit szolgálhassák.
Ugyancsak sürgetem, hogy tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy visszavonják az Újvidéki Rádió és Televízió magyar műsorát érintő hátrányos intézkedéseket, kezdjék meg a kisebbségi egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, és tegyék lehetővé a szabadkai Magyar Tanítóképző Egyetem megnyitását a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács jóváhagyása értelmében.
Miniszterelnök Úr, felszólítom, hogy azonnal tegyen érdemi lépéseket a jogállamiság megvalósítása és a kisebbségi jogoknak a nemzetközi normák szerinti védelme érdekében. Csak ezeknek a jogoknak a teljes tiszteletben tartása vethet véget az etnikai feszültségnek és erőszaknak.
Üdvözlettel:
Tom Lantos
rangidős demokrata bizottsági tag
(Magyar Szó, 2005. szeptember 13., 5. o.)

Szeptember 11.

Éles amerikai bírálat Szerbiának
a vajdasági magyarok elleni támadások miatt
Tom Lantos követeli Ágoston Gabriella és Nemes Gábor szabadon bocsátását

Szeptember 10.

Kasza József mindent elmond az Európai Parlamentben

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmegy az Európai Parlament meghallgatására, és beszélni kíván minden problémáról, amely a vajdasági magyarságos sújtja.
A magyar pártelnök pénteken közölte az MTI-vel, hogy valószínűleg a nap folyamán megkapja a meghívót, mindenképpen elmegy a meghallgatásra, és „minden témát felvet”.
„Beszélni fogok a magyarverésekről, a házamnál történt robbantásról, a szabadkai kerületi ügyész és a bíróság elnökének törvénytelen eljárásairól és a legfelsőbb bíróság törvénytelen eljárásairól is” – szögezte le Kasza, aki szerint ez mind súlyos probléma. A VMSZ elnöke pozitívan értékeli azt, hogy Brüsszelben komolyan kezdtek foglalkozni a vajdasági magyarok gondjaival, kiváltképpen azután, hogy Szerbia és Montenegró újonnan kinevezett budapesti nagykövete, Predrag Čudić egyik első kijelentése az volt, hogy a magyaroknak túlzottan sok joguk van Szerbiában.
Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő csütörtökön (szeptember 8-án – a szerk. megj.) jelentette be, hogy a parlament kisebbségi kérdésekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja októberi ülésén meghallgatja Kasza Józsefet és a szerb kormány egyik képviselőjét, a fő téma a vajdasági helyzet lesz.
A VMSZ elnöke nem tart attól, hogy a meghallgatás miatt ismét megorrolnak rá Belgrádban. Mint mondta, ebből sem haszna, sem kára nem származhat. „Oldják meg a problémáinkat itt, és akkor nem megyek Brüsszelbe. De mindaddig, amíg ez nem történik meg, minden eszközt megragadok, hogy napvilágra kerüljenek a törvénytelenségek, az elnyomások és a jogtiprások” – szögezte le Kasza.
A pártelnök nem tart attól sem, hogy az EP-testület előtt szembesíteni fogják egy kormányképviselővel. „Mondják azt, hogy nincsenek jogtiprások, mondják azt, hogy nincs ötödik hónapja előzetes letartóztatásban Ágoston Gabriella, cáfolják, hogy szabadlábon van Mirjana Marković, Marko Milošević és a többi maffiózó, akik óriási vagyonokra tettek szert háborús nyerészkedéssel és sikkasztással!” – hangoztatta a magyar politikus.
A pártelnök az igazságszolgáltatási szervek visszás döntéseire utalva emlékeztetett arra, hogy Ágoston Gabriella volt szabadkai jegyző – aki a VMSZ megbízásából látta el a magyarverések kárvallottjainak jogi képviseletét – öt hónapja van vizsgálati fogságban 10-15 ezer eurós vélt sikkasztás miatt. Sérelmezte, hogy a szabadkai kerületi ügyész arról beszél a sajtóban, hogy oneki (Kaszának) floridai és magyarországi villái vannak, és ezzel a nyilatkozattal nap mint nap szembesíti a sajtó.
„Cáfolja Brüsszelben a kormányilletékes, hogy ez nem történt meg, mutassa meg a floridai és a magyarországi ingatlanjaimat! Mondja azt, hogy nem a kormányfő, hanem én neveztem ki a szabadkai ügyészt!” – hangoztatta Kasza József, a távirati irodának nyilatkozva. (MTI, magyar Szó, 2005. szeptember 10., 11., 2. o.)

Újabb brüsszeli bizottság készülhet Vajdaságba?

Rendkívüli ülést tart Vajdaságról jövő héten Becsey Zsolt (Fidesz – MPSZ) magyar képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament ez ügyben illetékes testülete, a délkelet-európai delegáció, és ezen megvitatják, hogy újból időszerű-e tényfeltáró EP-bizottságot küldeni Vajdaságba – jelentette be a képviselő az MTI-hez péntek délután Brüsszelben eljuttatott sajtóközleményében.
Erre „az ottani kisebbségi és általános politikai helyzet” ad okot a közlemény szerint.
Becsey azt is bejelentette, hogy sürgősségi vitát kezdeményezett Vajdaságról az Európai Parlament következő plenáris ülésén, parlamenti határozat meghozatalának céljából.
A magyar európai parlamenti képviselőknek a kormány szakértőivel együtt előbb tisztázniuk kellene, hogy mit akarnak az Európai Parlament (EP) fellépésével a Vajdaság ügyében – reagált pénteken Hegyi Gyula (MSZP) Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) aznapi közleményére, melyben képviselőtársa többek között az EP délkelet-európai küldöttségének újból kiküldését sürgette a térségbe.
„Az egyoldalú és meggondolatlan akciók ugyanis többet ártanak, mint használnak a magyar érdekeknek. Előbb közös álláspontot kellene kialakítani” – szögezte le az MTI-hez Brüsszelben írásban eljuttatott reakciójában Hegyi Gyula, aki – Becseyhez hasonlóan – a korábbi tényfeltáró misszió tagjaként már tájékozódott a helyszínen, és mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács megbízásából többször járt a Balkánon.
Tabajdi Csaba, a magyar szocialista EP-delegáció vezetője – ugyanezen tájékoztatás szerint - Becsey lépése kapcsán kifejtette, az általa vezetett nemzeti kisebbségi frakcióközi munkacsoport úgy döntött, hogy októberben meghívja Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetsége más vezetőit és a szerb kormány illetékeseit az Európai Parlamentbe.
„Célszerű lenne, ha Becsey Zsolt a kezdeményezését összhangba hozta volna a mi korábbi lépéseinkkel, mert aki sokat markol, az keveset fog" - húzta alá a magyar szocialista képviselő. (MTI, Magyar Szó, 2005. szeptember 10., 11., 2. o.)

Szeptember 5.
"Tájékoztató jellegű"
László Boglár kormányszóvivő a hétfői találkozóról

A miniszterelnökkel (szeptember 5-én - a szerk. meg.) folytatandó megbeszélésre a Máért határon túli szervezeteinek vezetőit hívtuk meg; ok mindannyian vissza is jeleztek, hogy eljönnek a találkozóra, amelynek egyébként az a célja, hogy a nemzeti felelősség programja öt pontjának megvalósításáról tájékoztassa a résztvevőket. Tájékoztatni akarjuk a határon túli magyar szervezetek vezetőit arról, hogy hol tartunk a program megvalósításában. Persze, ha a vendégek egyéb témákat is felvetnek, akkor nyilván azokról is szó esik majd, de elsődlegesen a tájékoztatás a találkozó célja - közölte a Magyar Szó érdeklődésére László Boglár kormányszóvivő.
• Tehát a nemzeti vízum bevezetéséről, a honosításgyorsításról esik majd szó?
- Igen, pontosabban arról, hogy ezen folyamatok esetében meddig jutottunk el.
• Sok szó esik a médiában arról, hogy a magyar kormány esetleg a görög modell alapján próbálja megoldani a határon túli magyarság jogállásának rendezését...
- Keressük a lehetőségeket, s ez is egyike azoknak a modelleknek, amelyeket vizsgálunk. Nagyon sok változatról lehet szó, de keressük azt a modellt, amely egyrészt a szomszédos országoknak, másrészt az Európai Uniónak is elfogadható lehet, amellett, hogy elsősorban az a célunk, hogy a határon túli magyarok közlekedését az anyaország (és lehetőség szerint az EU) felé segíteni lehessen. Nyilvánvaló azonban, hogy e témában tojáshéjon táncol a kormány. Mindennek a megvalósítása nem kizárólag a magyar kormány szándékain múlik.
• A médiában sok szó esett arról, hogy várható a Máért reformja. Erről lesz-e szó hétfőn?
- Nem, ez a kérdés ennek a fórumnak nem lesz a témája. A Máért résztvevőivel folynak bizonyos elokészítő megbeszélések a kérdésről, de ennek megvitatásához nyilvánvalóan kellenek a magyarországi parlamenti pártoknak a képviselői is. Erről a kérdésről tehát hétfőn érdemében nem eshet szó. (MIHÁJLOVITS Klára, Magyar Szó, 2005. szeptember 3., 4., 4. o.)

László Boglár

Szeptember 3.
Ismét kérelmezhető a vízum a CMH-irodákban

A héten Szabadkán, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusának épületében és a CMH központi irodájában Varga Imre főkonzul és Dudás Károly elnök munkatársaikkal áttekintették a CMH és a főkonzulátus eddigi együttműködését, különös tekintettel az irodarendszernek a Szerbia és Montenegró-i állampolgárok vízumkérelmeivel kapcsolatos közreműködésére.
A Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulátusa a megbeszélésen köszönetét fejezte ki a CMH Polgári Egyesület vezetőinek és munkatársainak azért a segítségért és közreműködésért, amelyet az irodák a Szerbia és Montenegró-i állampolgárok vízumkérelme terén eddig végeztek, s a továbbiakban is megbízza a CMH-t ennek a felelősségteljes feladatnak a végzésével. Ennek értelmében Varga Imre főkonzul és Dudás Károly elnök kézjegyével látta el azt az Emlékeztetőt, amely a megbeszélésen rögzített elveket és gyakorlatot tartalmazza, s amelyet 2005. szeptember elsejétől alkalmaznak. Az Emlékeztető teljes szövege olvasható a főkonzulátus és a CMH honlapján.

Dudás Károly elnök és Varga Imre főkonzul aláírja az Emlékeztetőt

Az aláírt dokumentum értelmében tehát a vízumot igénylők szeptember elsejétől ismét igénybe vehetik a szabadkai, a zentai és a zombori CMH-irodák segítségét, és ugyanez vonatkozik a belgrádi nagykövetség vonzásterébe tartozó újvidéki, temerini és nagybecskereki CMH-irodára is. (H. N., Magyar Szó, 2005. szeptember 3., 4., 5. o.)

Szeptember 1. – Távolítsuk el az erőszakot a falakról elnevezéssel szeptember 1-e, a béke világnapja alkalmából közös akciót szervezett Újvidéken a Reagálj nevű csoport, néhány nemkormányzati szervezet és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga újvidéki bizottságának több tagja. Slađana Nedeljković, a Reagálj nevu csoport egyik tagja a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy akciójukkal fel kívánják hívni a közvélemény figyelmét az egyre fokozódó erőszakra és diszkriminációra.
(Lemeszelik a nacionalista falfirkákat
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1726)

„ A papírok rendben, a szórólapokat köszönjük.”
A képen a rendorök ellenorzik a bejelentett meszelési séta menetét
(Le az erőszakkal a falakról!, Žarko Bogosavljević felvétele, Magyar Szó, 2005. szeptember 2. 5. o.)

VISSZA