Nyolc éve lett vége

Június 10-én volt a nyolcadik évfordulója annak, hogy a NATO felhagyott az akkori Jugoszlávia bombázásával. Nyolc éve Kumanovóban egy nappal korábban írták alá a NATO és a Jugoszláv Hadsereg képviselői azt a megállapodást, melyben pontosították a jugoszláv haderők visszavonását Kosovóból és a nemzetközi alakulatok bevonulását a tartományba. A bombázás megszűnését az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata előzte meg. A válság, néhány sikertelen diplomáciai próbálkozás után, Martti Ahtisaari finn elnök és Viktor Csernomirgyin volt orosz miniszterelnök közvetítő missziójának segítségével ért véget. Júniusban Slobodan Milošević, Jugoszlávia elnöke elfogadta tervüket a nemzetközi alakulatok bevonulásáról Kosovóba, amely megegyezést a parlament is elfogadta. A Jugoszláv Hadsereg egységei a határozat alapján visszahúzódtak, a nemzetközi haderők pedig 1999. június 12-én Macedónia felől vonultak be Kosovo területére. A KFOR kereteiben 36 országból 37 200 békefenntartó érkezett, akik közül 30 ezren olyan országokból jöttek, amelyek tagjai a NATO-nak. Időközben ezen erők száma jelentősen csökkent. (B92, Magyar Szó, 2007. június 11., 12. o. )

Jugoszlávia bombázásának krónikája
(1999. március 23. – június 13.)

Kedd, március 23.
* Javier Solana NATO-főtitkár Brüsszelben bejelentette, hogy utasította a szövetséges erők főparancsnokát, Wesly Clarkot, kezdjen légi műveleteket Jugoszláviában. Solana úgy ítélte meg, a válság békés rendezésére tett erőfeszítések Richard Holbrook március 22-i kísérletével kimerültek.
* A jugoszláv kormány azonnali hatállyal kihirdette a közvetlen háborús veszély állapotát.
* „ Az egyezmény nem fogadható el” – ezzel a záróhatározattal jóváhagyta a Szerb Képviselőház a szerbiai kormány küldöttségének rambouillet-i és párizsi tárgyalásokról szóló jelentését.
* Richard Holbrooke amerikai különmegbízott a CNN hírtelevízióban közölte: békeküldetésének egyetlen tárgyalási célját sem sikerült elérnie, ezért Belgrádból elutazik Brüsszelbe.
* „Az USA és szövetségesei mindent megtettek, hogy erőszak alkalmazása nélkül biztosítsák békét” – mondta Al Gore amerikai alelnök
* Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök az Atlanti-óceán fölött úgy döntött, hogy elhalasztja egyesült államokbeli látogatását a NATO küszöbönálló légitámadása miatt és visszaindult Oroszországba.
* Azerbajdzsánban lefoglaltak hat MIG harci gépet, amit az azeri hatóságok szerint Jugoszláviának szántak.
* Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint jelenleg 460 ezer kosovói menekültet tartanak számon, akik részben Kosovóban, lakhelyüktől távol, részben külföldön kerestek menedéket.
* Az ENSZ emberbarát szervezeteinek minden tagja elhagyta Kosovót.
* Magyarország Csehországgal és Lengyelországgal együtt társult tagja lett a Nyugat-európai Uniónak.
* A márka feketepiaci árfolyama 9,10 – 9,50 dinár.

Szerda, március 24.
* Este nyolc óra körül a NATO-légierő megindította támadását Jugoszlávia ellen. A légicsapások első hullámában amerikai hadihajókról és B-52-es nehézbombázókról cirkálórakétákat indítottak jugoszláviai célpontok – légvédelmi rakétaütegek, radarállomások, távközlési egységek ellen. Újvidéken, Zomborban és Kulán is több robbanás volt.
* Momir Bulatović szövetségi kormányfő a Szerbiai Rádió és Televízióban, valamint más tévéállomások által bejelentette, hogy a kormány, alkotmányos meghatalmazásaival összhangban, Jugoszláviában kihirdette a hadiállapotot.
* A NATO Tanácsa úgy értékelte, lehetséges a kosovói válság politikai megoldása a jugoszláviai célpontok elleni támadások előtt, ha Milošević elnök személyesen jelezné, hogy elfogadja a rambouillett-i megállapodást és a jugoszláv hadsereg kosovói műveleteinek leállítását.
* Oroszország kérte, hogy közép-európai idő szerint 21,00 árára hívják össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülését a kosovói helyzet megvitatására.
* Igor Ivanov orosz külügyminiszter arra intette Belgrádot, hogy „mérje fel felelősségét, s írja alá a Rambouillet-ben előkészített politikai megállapodást”.
* Az ukrán Legfelsőbb Tanács úgy döntött, hogy megszünteti az ország atomfegyvermentes státusát, mert a NATO „agresszív terveket szó a szövetség kereteibe nem tartozó országok ellen”.
* A szerb kormány rendeletet hozott, amellyel a közvetlen háborús veszély idejére az állami szerveket és más jogi személyeket az ország védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtására kötelezett.
* A szövetségi tájékoztatási minisztérium határozata alapján 2.50 órakkor beszüntették a belgrádi B-92 Rádió műsorsának sugárzását.
* A márka feketepiaci árfolyama 9,20 – 10,00 dinár.

Csütörtök, március 25.
* A hadsereg közleménye szerint az éjjel országszerte ötven katonai objektumot ért támadás. Tíz katona életét vesztette, 38 megsebesült egy pedig eltűnt.
* II. János Pál pápa a párbeszéd újrakezdésére szólította fel a kosovói válsággal érintett feleket.
* Javier Solana NATO-főtitkár sajtóértekezletén ismételten felszólította Slobodan Milošević jugoszláv elnököt, hogy vesse alá magát a nemzetközi közösség követeléseinek.
*Slobodan Milošević, a JSZK elnöke ülést tartott az ország legrangosabb vezetőivel, amelyen „megvitatták és felmérték az Amerikai Egyesül Államok átall vezetett NATO-erőknek a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellni brutális agressziója után kialakult katonai-politikai helyzetet”.
* A szövetségi kormány a NATO Jugoszláviai elleni támadásai miatt megszakította diplomáciai kapcsolatait az USA-val, Nagy Britanniával, Németországgal és Franciaországgal.
* Milan Milutinović, Szerbia elnöke, a köztársasági kormány javaslatára rendeletet adott ki a köztársasági szerveknek a háborús állapotok idején kifejtett munkájáról, a rendelet megszabja az állami szervek új illetékességeit.
* A Jugoszláv Motoros Szövetség közölte, hogy üzemanyag többé nincs szabadeladásban.
* A márka feketepiaci árfolyama 9,50 – 10,00 dinár.

Péntek, március 26.
* Megkezdődött a NATO-légierő Jugoszlávia elleni támadásának harmadik hulláma. Ezúttal fényes nappal lőttek ki cirkáló rakétákat az Adriai-tengeren tartózkodó amerikai hadihajókról. A B-52-es nehézbombázók két hullámban szálltak fel az angliai Fairfor támaszpontról. A célpontok: Pristina, Prizren, Niš, Belgrád (Batajnica, Jajinci), Podgorica és Čačak voltak.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök üzenetet küldött Moszkvának, és abban megerősítette tárgyalási készségét. Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerit a jugoszláv vezetés „sohasem utasította el a tárgyalásokat, csak az ultimátumot vetette el”.
* A NATO-bombázások politikai célja megváltozott: a „békemegállapodás aláírása” helyett a „szerb katonai kapacitás megrongálására ” terelődött át a hangsúly – közölte Brüsszelben egy magas rangú NATO-diplomata.
* Oroszország humanitárius segítségnyújtásról hozott döntést Jugoszlávia támogatására, és egyben Moszkva elhagyására szólította fel a NATO polgári tájékoztatási képviselőjét.
* Európa számos nagyvárosában rendeztek tüntetéseket az Egyesült Államok diplomáciai képviseletei előtt, tiltakozásul a NATO jugoszláviai hadművelete ellen.
* Az Európai Unió berlini rendkívüli csúcsértekezletén külön nyilatkozatban foglalt állás a kosovói válság háborúvá való kiszélesedéséről, Romano Prodi olasz politikus személyében megválasztotta az Európai Bizottság új elnökét és elfogadta az Agenda 2000 csomagtervet, amely tartalmazza az EU agrárpolitikáját.

Szombat, március 27.
* Éjjel a NATO mintegy 40 objektumot és települést támadott a JSZK területén.
* A szerémségi Buđanovci határában megtalálták egy F-117A típusú ügynevezett „fekete sas”, különleges technológiával kidolgozott lopakodó maradványait, amelyet a radarok is nehezen észlelnek. A jugoszláv sajtó jelentése szerint a jugoszláv hadsereg védelmi egységeinek sikerült első ízben lelőni a NATO-nak ezt a legkorszerűbb bombázóját.
* Az orosz törvényhozás alsóháza (a duma) élesen elítélte a Jugoszlávia elleni NATO-agressziót, de tartózkodott attól, hogy katonai jellegű lépésekre szólítsa fel a moszkvai vezetést.
* Olekszander Kuzmuk ukrán védelmi és Borisz Taraszjuk külügyminiszter Belgrádba érkezett, hogy Leonyid Kucsma ukrán államfő megbízásából megpróbáljon közvetíteni a kosovói válságban.
* Többezer polgár részvételével nagyszabású NATO-ellenes tüntetés volt Athénban.
* Moszkvában kezdett tárgyalásokat Michel Camdessus, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója.
* A Mont Blanc-alagútbeli katasztrófa kezdete után 72 órával a francia és az olasz mentők 35 elszenesedett holttestet találtak. többségüket az alagút közepén kigyulladt és felrobbant gépkocsikban.
* A bánáti Káptalan faluban felrobbantották a katolikus templom egy részét.

Vasárnap, március 28.
* Sikertelenül végződött Jegor Gajdar volt orosz miniszterelnök belgrádi közvetítési kísérlete. A politikussal Belgrádban csak Vuk Drašković jugoszláv miniszterelnök helyettes tárgyalt.
* Óránként átlagban négyezren érkeztek Kosovóból albániai határátkelőhelyekre.

Hétfő, március 29.
* Borisz Jelcin orosz elnök utasította Jevgenyij Primakov kormányfőt, hogy március 30-án utazzon Belgrádba: Moszkva megpróbál még egy lépést tenni, hogy megtörje az események kedvezőtlen irányzatát, elérje az agresszió azonnali beszüntetését és a tárgyalások felújítását.
* „Reméljük, hogy az oroszoknak sikerül elérniük azt, amit a korábbi tárgyalóknak nem” – jelentette ki James Rubin amerikai külügyi szóvívó washingtoni sajtótájékoztatóján.
* Életbe lépett a jugoszláv rendelet, mely szerint 18 és 60 életév közötti férfiak nem utazhatnak külföldre a hadiállapot idején.

Kedd, március 30.
* Vannak eredmények. Így nyilatkozott Jevgenyij Primakov orosz miniszterelnök, aki Ivanov külügyminiszterrel és Szergejev véderőminiszterrel együtt több mint hatórás tárgyalást folytatott Slobodan Milošević jugoszláv elnökkel. Primakovék Belgádból Bonnba utaztak, hogy találkozzanak Schröder kancellárral, az Európai Unió soros elnökével.
* Gerhard Schröder német kancellár Primakov orosz miniszterelnökkel folytatott egyórás tárgyalásai után kijelentette: a Primakov által közvetített jugoszláv javaslatok nem nyújtottak elégséges alapot a kosovói válság megoldásához. A NATO változatlan erővel folytatja a jugoszláv célpontok elleni légitámadásait – mondta Schröder újságírók előtt.
* A jugoszláviai válság újólag bebizonyította annak megalapozottságát, hogy Oroszország következetesen elutasítja a NATO keleti irányú bővítését – hangsúlyozta Borisz Jelcin orosz elnök a szövetségi gyűléshez intézett éves üzenetében.
* Életbe lépett a jugoszláv kormány rendelete hadiállapot ideje alatti áruforgalomról. A rendelet az ésszerűsített eljárásra jogosult polgárokat öt csoportba osztja.
* Pancsova északi részét érte bombatalálat. A bombázások kezdete óta ez volt a harmadik támadás a város ellen.
* Belgrádban megtartották a Pesma nas je održala (A dal tartott fenn bennünket) elnevezésű koncertsorozat harmadik rendezvényét. Újvidéken a Szabadság téren óriási tömeg tiltakozott a NATO-agresszió ellen.
* Újvidéken a kábeltévék levették műsorról a Duna Televízió és az MTV 2 műsorát.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Szerda. március 31.
* Jugoszlávia szerte zúgtak a szirénék. Újvidéken szinte egész nap légiriadó volt.
* A NATO Jugoszlávia elleni agressziójában teljesen megsemmisült a čačaki Sloboda háztartási berendezések gyára.
* Živadin Jovanović szövetségi külügyminiszter felszólította az ENSZ-et, hogy tegyen sürgős lépéseket a Jugoszlávia ellen irányuló NATO-támadások leállítása érdekében.
* Ibrahim Rugova kosovói albán vezető az AFP, valamint a görög Mega és Antena tévéállomások újságíróit prištinai otthonában fogadta, hogy megmondja nekik, hogy él és, hogy „meg kell állítani a Jugoszlávia elleni bombázást”.
* A Jugoszláv Katonaság vezérkara közölte, hogy a hadiállapot kihirdetése után a honvédelem ügyeinek védelme érdekében megalakultak a hadbíróságok és a katonai ügyészségek.
* A balkáni válság megoldásában nem lehet áttörést elérni, csak kis előrelépések lehetségesek – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
* Alekszandr Avgyejev első orosz külügyminiszter-helyettes az orosz felsőházban bírálta Slobodan Milošević jugoszláv államfőt: „Nemcsak a NATO-t, hanem Miloševićet is felelősség terheli. 1989-ben megvonta az autonómiát Kosovótól, ahol addig különféle etnikai csoportok békében éltek... – mondta Avgyejev.
* A nyugati közösség célja nem lehet más, minthogy a rambouillet-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt békés rendezést valósítson meg – jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter.
* Martonyi János, Magyarország külügyminisztere kijelentette, nincs semmi akadálya annak, hogy az emberbaráti segélyt szállító kamionok Oroszországból Jugoszláviába tartva áthaladjanak magyar területen.
* Mintegy ötvenfős csoport megtámadta a belgrádi magyar nagykövetség épületét, kövekkel bezúzták az épület ablakait, megrongálták a homlokzatot és megfenyegették a nagykövetségen tartózkodó személyzetet.
* Az Egyesült Államok lefoglalta az országban lévő jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és javakat.
* Kasza József, Szabadka polgármestere, a VMSZ elnöke a bánáti Káptalanfalván járt, ahol március 27-én ismeretlen tettesek felrobbantották a 150 éves helyi templomot.
* A VMDK elnöksége Óbecsén megtartott ülésén megismételte álláspontját, hogy „minden politikai konfliktust csak tárgyalásokkal lehet rendezni”.
* A volt jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszék vádeljárást folytat Željko Ražnatović, az Arkan kapitány néven ismert szerb katonai parancsnok ellen – jelentette be Louise Arbour főügyész.

Csütörtök, április 1.
* A pápa „húsvéti tűzszünet”-et javasolt Clinton amerikai elnöknek, Solana NATO-főtitkárnak és Milošević jugoszláv elnöknek.
* Msgr. Jean-Louis Tauran, Vatikán külügyminisztere Belgrádban átadta II. János Pál pápa személyes üzenetét Slobodan Milošević jugoszláv elnöknek.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök Belgrádban fogadta Ibrahim Rugovát, a kosovói albánok vezetőjét. „A Kosovó és Metóhia problémáiról folytatott megbeszélésen megállapították, hogy teljes egészében egyet értenek abban, hogy közös törekvésük a politikai folyamat, és hogy a problémákat eredményesen és tartósan csakis politikai eszközökkel lehet megoldani” – áll a találkozóról kiadott közleményben.
* Az orosz külügyminisztérium a legfejlettebb ipari országok, a G–7 fővárosaiba küldött levelekben kérte fel az érintett külügyminisztereket, hogy Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel együtt tartsanak rendkívüli értekezletet a kosovói válság ügyében.
* A belgrádi magyar nagykövetség beszüntette mindennemű tevékenységét.
* Hajnali 5,10 órakor a NATO harci gépei lerombolták az újvidéki Vashidat, amely Újvidéket Péterváraddal kötötte össze. A detonáció hatására az egyetemi város és Pétervárad épületei is károsultak. Találat érte a Duna-hidat Beškánál is (helyenként megrongálódott rajta az úttest).
* A Jugoszláv Katonaság foglyul ejtette James Stone és Andrew Ramirez altiszteket, valamint Steven Gonzales szakértőt, a németországi Würzburgan állomásozó 1 számú amerikai gyalogsági hadosztály katonáit, akik megfigyelő tevékenységet folytatta a macedón-jugoszláv határon.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök leváltotta Radoslav Martinović altábornagyot, a Jugoszláv Katonaság második hadseregének eddigi parancsnokát és helyére Milorad Obradović altábornagyot nevezte ki.
* A jugoszláv kormány rendeletet hozott a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nyomán keletkezett háborús károk felméréséről.
* Dallal az erőszak ellen címmel tiltakozó megmozdulás volt Szabadka főterén a békéért és szabadságért, az együttélésért, valamint az agresszió ellen. Hasonló tiltakozás volt Zomborban, Kikindán és más vajdasági városokban is.

Péntek, április 2.
* A pápa nemleges választ kapott békéltető levelének mindhárom címzettjétől: Clinton amerikai elnöktől, Solana NATO-főtitkártól és Milošević jugoszláv elnöktől.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök orosz segítséget kért (nyugati értelmezésben katonai jellegűt) a NATO-csapásokkal szembeni jugoszláv védekezéshez az orosz és fehérorosz közös parlamenti küldöttséggel való találkozása alkalmával.
* A városokban Jugoszlávia szerte légiriadót jeleztek. Rakéták csak Szerbia déli rész ellen irányultak. A vranjei kaszárnya súlyosan megrongálódott. Találatok érték az uroševaci kaszárnyát is. nagy rombolást idéztek elő a bombák Novo Brdo környékén és az Orahovachoz tartozó Nagavac faluban, ahol a támadás során hat civil megsérült.
* Az orosz vezérkar szerint a NATO komolyan fontolgatja a Jugoszlávia elleni szárazföldi támadást.
* Az orosz fekete-tengeri flotta Liman nevű felderítő hajója kihajózott Szevasztopolból, s a Boszporuszon át a jugoszláviai konfliktus térségébe indult.
* Rexhep Meidani albán elnök a Libération francia lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Albánia kész arra, hogy megnyissa területét a NATO csapatai előtt.
* Sonja Licht, a jugoszláviai Nyitott Társadalom alapítvány elnöke kérte a NATO tagállamainak vezetőit, hogy a béke, a demokrácia, a pluralizmus és a nyitottság nevében hagyjanak fel Jugoszlávia „ostoba és vad” bombázásával.

Szombat, április 3.
* Valamivel nyolc óra előtt NATO-támadás célpontja volt az Újvidék és a Kamenica közötti függőhíd. A hidat két találata érte és a robbanások következtében a közepe a Dunába zuhant. Találat érte a palánkai hidat is. Belgrádban rakétatalálat érte a szövetségi és a köztársaság belügyminisztérium épületét.
* A bonni kormány hozzájárult ahhoz, hogy a NATO német területen működő amerikai támaszpontról is bevetéseket hajtson végre Jugoszláviában – közölte Rudolf Scharping német védelmi miniszter.
* Szergej Baburin, az orosz állami duma alelnöke Újvidéken reményét fejezte ki, hogy vége szakad a NATO támadásainak a JSZK ellen, ha a Jugoszláv Katonaság korszerű orosz fegyvereket kap.
* A SFOR robbantással használhatatlanná tette a Szerbiát és Crna Gorát összekötő egyik vasútvonal mintegy kilenc kilóméteres szakaszát.
* A kosovói albán menekülttömegre és az ország biztonságának veszélyeztetettségére hivatkozva Macedónia elrendelte fegyveres erőinek részleges mozgósítását.
* A belgrádi vasútállomás tájékoztatási szolgálata szerint többé egyetlen külföldi vonat sem kel át a határon.
* Szerbia-szerte megkezdték a benzinjegyek kiosztását.

Vasárnap, április 4.
* A német, a francia, a brit, az olasz és az amerikai külügyminiszter Bonnban kiadott közleménye szerint ezek az országok elálltak attól az eddigi követeléstől, hogy Kosovóba NATO-parancsnokság alatt levő csapatokat kell telepíteni, és attól is, hogy a belgrádi hatóságok írják alá a Rambouillet-i békemegállapodást.
* A JSZK az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte a NATO Jugoszlávia elleni agressziója miatt.
* Jugoszlávia beleegyezett abba, hogy Oroszországnak átadja a Buđanovcinál lezuhant F117A (ún. lopakodó) repülőgép roncsát.

Hétfő, április 5.
* Nemsokkal 22 óra után a NATO légiereje ismét bombázta Újvidéket. Meg nem erősített hírek szerint találat érte az olajfinomító környékét és a Čot tévéadót, amely a belgrádi RTV első, második és harmadik műsorát közvetítette. A NATO gépei niši, smederevói, leskovác, prištinai és más városokbeli célpontokat is támadtak.
* Jurij Kotov, Oroszország belgrádi nagykövete Prištinában találkozott Ibrahim Rugovával a Kosovói Demokratikus Szövetség elnökével. A megbeszélések után Rugova kijelentette: megoldást kell találni „erre a nehéz és összetett helyzetre”.
* Március 24-e óta mintegy 390 ezer ember menekült el Kosovóból vagy gyűlt össze a határon - közölte Judith Kumin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának szóvivője.
* Szerbia iskoláiban a húsvéti szünet a hadiállapot megszűnéséig fog tartani – jelentett ki Jovo Todorović oktatási miniszter.
* Megérkeztek Jugoszláviába az első orosz önkéntesek – jelentette ki a Tanjug hírügynökségnek Vlado Mićunović, a Testvériség nevű orosz-jugoszláv üzleti és kulturális együttműködést támogató szervezet elnöke.
* A volt Jugoszláviát érintő kérdésekkel foglalkozó összekötő csoport április 7-én ülést tart Brüsszelben – jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség.

Kedd, április 6.
* A NATO folytatta támadásait célpontok ellen Jugoszlávia egész területén. Nagy rombolást vittek végbe a rakéták Aleksinac bányászvárosban, ahol lakóépületek több mint fele megrongálódott, és Nišben, ahol a rakéták a repülőtéren és a dohánygyárban csapódtak be. Célpont volt a Naftagas-promet Csonoplya és Kljajićevo közötti üzemanyag-tárolója és a gombosi híd is, amely súlyosan megrongálódott.
* Borisz Jelcin orosz államfő ismételten hangsúlyozta, hogy Oroszországot „nem ránthatják a háborús konfliktusba”.
* „A közelgő pravoszláv húsvét alkalmából a jugoszláv szövetségi kormány és a szerb kormány egyoldalúan tűzszünetet hirdetett. A tűzszünet este nyolc órakor lépett hatályba.
* Vuk Drašković, a szövetségi kormány alelnöke kijelentette: a jugoszláv hatóságok hajlandóak „már holnap” tárgyalásokat kezdeni az Inbrahim Rugova vezette Kosovói Demokratikus Szövetség politikai csoportjával.
* Belgrád központjában néhány ezer polgár gyűlt össze, hogy tiltakozzon a NATO-légitámadások ellen.
* Belgrádban a Jevrem utcában levő iszlám közösség bizottsága irodájának udvarában hajnalban 2,40 órakor kézigránátot dobtak.
* Az Újvidéki Egyetem ideiglenesen beszüntette a tanítást és a vizsgáztatást minden egyetememen és főiskolán.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Szerda. április 7.
* Hajnali 2 óra 45 perckor rakéta-találat érte az újvidéki kőolaj-finomítót. A másik lövedék célt tévesztett s nem messze a nejlonpiactól, a Vidovdan telepen robbant. Újabb támadás érte Zombor környékét, valamint a mitroviciai és rumai katonai és polgári létesítményeket, a batajnicai repülőteret, Ništ, Lučanit, Čačakot, Prištinát...
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök felajánlotta, hogy átadja a ciprusi görög hatóságoknak a jugoszláv fosságba esett három amerikai katonát.
* Milo Đukanović, Crna Gora elnöke felszólította Slobodan Miločevićet, a JSZK elnökét és a NATO-t, hogy tegyenek engedményeket, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a bombák szórásával nem juthatnak közelebb a békéhez Kosovóban.
* Borisz Jelcin orosz elnök arra szólította fel a fejlett ipari államok (G-7) vezetőit, hogy ne vessék el „látatlanban” a jugoszláv kezdeményezéseket, hanem a javaslatokra előítéletektől mentes választ adva a rendezés feladatát a katonák kezéből a politikusoknak adják át.
* Az orosz törvényhozás alsóháza – gyakorlatilag megismételve a felsőház korábbi felhívását – orosz fegyverszállításokat szorgalmazott Jugoszlávia számára.
* Az amerikai, brit, német, francia és az olasz külügyminiszter Bonnban közölte, hogy a jugoszláv és a szerb kormány által kihirdetett egyoldalú tűzszünet „nem képez egységes alapot” ahhoz, hogy Kosovóban megvalósuljon az a cél, amelyet a nemzetközi közösség fogalmazott meg.
* A hathatalmi csoport – az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Franciaország és Oroszország – orosz kérésre, politikai igazgatói szinten, találkozott Brüsszelben. Alekszandr Avgyejev orosz külügyminiszter-helyettes szerint a találkozó nem volt több egyszerű eszmecserénél. Az orosz álláspont szerint a NATO-akció akadályozza a kosovói válság megoldásának keresését.
* Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország nem állít fel korlátokat és be kell fogadnia az összes menekültet a JSZK-ből, „mivel szomszédos ország”.
* A Jugoszlávia elleni NATO-csapások politikai szempontból eddig nem hozták meg a várt eredményt, ezért a Kosovóban zajló humanitárius katasztrófa megállítása érdekében a szövetség fokozott határozottsággal lép fel – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter.
* Kasza József, a VMSZ elnöke erélyesen bírálta Orbán Viktor magyar kormányfőt, mert a hat parlamenti párt képviselőivel tartott nemrégi megbeszélése alkalmával azt mondata: „A NATO oldalán nemcsak katonai hatalom áll, hanem a történelmi és az emberi igazság is”. „Egy szuverén állam felelősségteljes kormányfője soha nem mondana ki ilyesmit, hanem véleményét megtartaná magának” – jelentett ki Kasza a Kossuth Rádiónak.

Csütörtök, április 8.
* Újvidéken az éjszaka folyamán többször is repülőrajok és légvédelmi ágyúk dübörgése hallatszott a város fölött, robbanás nem volt. Negyedik alkalommal támadta a NATO a Csonoplya és Klajićevo közötti üzemanyagraktárat.
* Thürmert Gyulát, a Magyar Munkáspárt elnökét fogadva Milošević kijelentette: a JSZK-ban élő magyar nemzeti kisebbség a két országot összekötő híd, és kétségkívül a két szomszédos ország baráti kapcsolata fejlődésének tényezője. Az államelnök szerint „tragikus hiba” lenne, ha Magyarország megengedné, hogy a NATO Jugoszlávia elleni terveinek eszközeként használja fel.
* A szövetségi kormány ülésén leszögezte, hogy a szerb kormánnyal kiadott közös közlemény alapján a biztonsági erők Kosovóban beszüntették a terroristaellenes offenzívát, így a déli tartományban nyugalom uralkodik.
* Svetozar Marović, a Crna Gora-i képviselőház elnöke kijelentette, hogy a nagy országok agresszióval és erőszakkal nem tudják megoldani a kosovói problémát.
* A balkáni válságról folytatott zárt ajtók mögött eszmecserét Moszkvában Knut Vollebäk norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke és Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
* Gennagyij Szeleznyov az orosz alsóház kommunista elnöke belgrádi tárgyalásait követően Moszkvába visszatérve annak a véleményének adott hangot, hogy amennyiben tovább szélesítik a jugoszláviai háborút, s Jugoszlávia és Oroszország békekezdeményezései süket fülekre találnak a jövőben is, akkor „ kénytelenek leszünk katonai-műszaki segítséget és támogatást adni Jugoszláviának”.
* Martonyi János magyar külügyminiszter az Európai Unió tagállamaiból és a Jugoszláviával szomszédos országokból érkezett külügyminiszterek luxemburgi találkozóján felvetette egy délkelet-európai pénzalap létrehozását, esetlegesen budapesti központtal.
* Szpirosz Kiprianu, a ciprusi képviselőház elnöke repülőn Athénból Belgrádba indult, hogy kieszközölje a három fogva tartott amerikai katona kiszabadítását.

Péntek, április 9.
* Éjjel és hajnalban a NATO repülői 16. alkalommal bombázták Jugoszláviai területét. A támadás célpontja ezúttal Belgrád, Valjevo, Smederevo, Kragujevac és a Crni Vrh volt.
* Drezdában tanácskozást kezdette a hét vezető nyugati hatalom és Oroszország képviselője. Diplomáciai forrás szerint napirenden a Kosovói Nemzetközi Biztonsági Erő elnevezésű alakulat felállítása szerepelt.
* A Fehér Ház közvetítésre kérte fel a Kremlt a jugoszláviai konfliktusban – közölte a moszkvai Izvesztyija a Jevgenyíj Primakov orosz kormányfő és Al Gore amerikai alelnök telefonbeszélgetéséről szerzett értesülései alapján.
* Oroszország „nem adhatja oda Jugoszláviát”, amelyet bizonyos erők igyekeznek megszállni és protektorátusukká tenni – jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök.
* A jugoszláv vezetés nem tekinti országát hadiállapotban lévőnek Magyarországgal, annak dacára sem, hogy Magyaroszág tagja a Jugoszlávia ellen támadást indított NATO-nak – jelentette ki Thürmer Gyula a Slobodan Miloševićtyel március 9-én folytatott belgrádi megbeszélését összegezve.
* Pál pátriárka azt üzente a szerb népnek, hogy „az igazság útján a végsőkig tartson ki ” és hangsúlyozta, hogy a békére minden népnek szüksége van Kosovóban. „Beszélgetni kell és tárgyalni, megőrizni az anyagi javakat és az embereket, nemzetiségüktől függetlenül” – hangoztatta a pátriárka.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök fogadta Szpirosz Kiprianu ciprusi parlamenti elnököt. A találkozó után Kiprianu kijelentette, hogy „humanitárius küldetése sikertelen volt”. (Kiprianu a jugoszláv fogságban lévő három amerikai katona kiszabadítása érdekében próbált közvetíteni.)
* A belgrádi Večenje Novosti napilap akciót indított Grass úr, visszaküldjük önnek könyveit címen, válaszként Günter Grass nyilatkozatára, amellyel támogatta a NATO Jugoszláviai elleni agresszióját.

Szombat, április 10.
* A NATO repülői Belgádnál a surčini és a batajnicai repülőteret támadták, Prištinánál pedig azt az átjátszóállomást romboltál le, amely az állami televízió műsorát sugározta tartományszerte.
* Oroszország nem kar belekeveredni a Kosovo körüli válságba – közölte Igor Ivanov brit kollégájával, Robin Cookkal.

Vasárnap, április 11.
* II. János Pál pápa ismét felszólított a balkáni fegyveres összetűzések leállítására és a kosovói válság megoldásáról szóló tárgyalások felújítására.
* A délutáni órákban a belgrádi Ivo Lola Ribar utca 35. szám alatt ismeretlen személy lelőtte Slavko Ćuruviját (50), a Dnevni Telegraf napilap és az Evropljanin magazin tulajdonosát.

Hétfő, április 12.
* A NATO gépei eltalálták a pancsovai olajfinomítót. Támadták még Kragujevacot, Újvidéket, Kruševacot és Pristinát. Hat személy halt meg, amikor a NATO a Grdelicai szorosban rakétát lőtt ki a Belgrád-Szaloniki vonalon közlekedő személyvonatra.
* A NATO-tagországok külügyminiszterei úgy döntöttek: nem fogják leállítania a JSZK elleni légicsapásokat, amíg Milošević jugoszláv elnök nem teljesíti a következő feltételeket: „vonja vissza a katonai, rendőri és félkatonai alakulatokat Kosovóból, egyezzen bele „nemzetközi katonai jelenlétbe”, „a menekültek biztonságos visszatérésébe” és adjon meggyőző biztosítékokat, hogy kész a rambouillet-i megállapodás alapján a Kosovóra vonatkozó politikai kereten munkálkodni, összhangban a nemzetközi joggal és az ENSZ Alapokmányával”.
* A jugoszláv Szövetségi Képviselőház mindkét tanács sürgősségi eljárással megszavazta egyoldalú csatlakozási szándékát az orosz-fehérorosz szövetséghez. (A csatlakozás megvalósításához szükség van Oroszország és Fehéroroszország jóváhagyására, valamint arra, hogy a JSZK az ENSZ tagállama legyen. A Crna Gora-i alkotmány szerint a csatlakozás kérdésében népszavazást is kell tartani.)
* Szergej Sojgut, a rendkívüli ügyek orosz minisztere és Pintér Sándor magyar belügyminiszter között meggyezés született a záhonyi határátkelőnél feltartóztatott, Jugoszláviának humanitárius segélyt szállító orosz-fehérorosz konvoj Magyarországon való áthaladása ügyében.

Kedd, április 13.
* A NATO folytatta támadásait célpontok ellen Jugoszlávia egész területén. Priština központjában főleg civil létesítményeket ért találat, közöttük az autóbusz-állomást is. Negyedszer bombázták a Csonoplya és Kljajićevo között levő üzemanyagraktárakat.
* Madelaine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter Oslóban egyetértett abban, hogy folytatják a diplomáciai erőfeszítéseket a kosovói válság megoldása érdekében.
* Robin Cook brit külügyminiszter kijelentette, hogy a Nyugat üdvözölné Oroszország segítségét a konfliktus leállításában, valamint Oroszország részvételét az esetleges kosovói békeerőkben.
* Nikitasz Kalamatisz, az Európai Parlament egyik görög képviselője kijelentette, hogy Milomir Minić és Srđa Božović a jugoszláv képviselőház két tanácsának elnökei arra kérik az Európai parlamentet, hogy interveniáljon az azonnal tűzszünet érdekében.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök komolytalannak és nem őszintének minősítette Jugoszláviának az orosz szövetséghez és Fehéroroszországhoz való csatalkozásra vonatkozó kezdeményezést.
* Horgosnál átlépte a határt az a 68 kamionból és 300 tonna humanitárius segélyből álló konvoj, amelyet Oroszország és Fehéroroszország küldött Jugoszláviának.
* A NATO egyik illetékese elismerte, hogy egyelőre ismeretlen csatornán előre kiszivárgott Jugoszláviába néhány szövetségi csapás cél- és időpontja. (A NATO-ban 1998 őszén egy francia katonai parancsnokot hazarendeltek és felelősségre vontak, mert bizalmas dokumentumokat szolgáltatott ki a tervezett csapásokról Jugoszláviának.)
* A márka feketepiaci árfolyama 11,00 – 12,00 dinár.

Szerda, április 14.
* Legalább 70 polgári személy vesztette életét, 31 pedig megsebesült Metohijában amikor a NATO gépei rakétát lőttek ki a kosovói albánok két menetoszlopára, amelyben többnyire gyerekek, nők és idős személyek haladtak visszatérőben otthonaik felé.
* Egynapos hivatalos belgrádi látogatása alatt Alekszandar Lukasenko fehérorosz elnök kijelentette: Jugoszlávia beleegyezik nemzetközi polgári megfigyelők elhelyezésébe Kosovon, az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezete fennhatósága alatt, azzal a feltétellel, hogy ebben a küldetésben ne vegyenek részt azoknak az országoknak a képviselői amelyek részt vesznek a Jugoszlávia elleni agresszióban.
* Brüsszelben a kosovói kérdésről rendezett munkaüléssel megkezdődött az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos találkozója.
* Borisz Jelcin orosz elnök Viktor Csernomirgyin volt miniszterelnököt nevezte ki balkáni különmegbízottjának.
* Ludger Vollmer német külügyminiszter-helyettes közölte, hogy Németország kidolgozta annak a tervnek a javaslatát, amelynek a célja a kosovói konfliktus befejezése.
* Ivan Sedlak köztársasági kisebbségügyi és emberi jogi miniszter kanizsai látogatása alkalmával kiemelte, hogy „nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül mindannyian egyenrangú polgárai vagyunk az országnak, kivételt csak azok képeznek, akik nem lojálisak az államhoz. Aki nem illeszkedik be az általános érdekbe azt meghatározott szankciók sújtják”.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,50 – 12,00 dinár.

Csütörtök, április 15.
* A NATO légiereje Szerbia Belgrádtól délre lévő tíz legnagyobb városát támadta. A bombatámadások célpontjai egyaránt voltak katonai és civil létesítmények, ez utóbbiak között néhány televízió átjátszóállomás és gazdasági létesítmények. Lerombolták a priboji Lim-hidat is. A NATO beismerte tévedését és „mélységes sajnálatát” fejezte ki az miatt az eset miatt, amelynek során polgári személyek életüket vesztették az április 14-i bombázásban.
* Padén eltemették Mókus Zoltán (1978) kiskatonát, aki április 12-én Prištinában egy
gránáttalálat következtében három társával együtt életét vesztette. Topolyán eltemették
Váradi Oszkár (1968) hivatásos rendőrt, aki április 13-án a kosovói Dečane község területén, feladata teljesítése közben vesztette életét, amikor taposóaknára lépett.
* Jugoszlávia kezdeményezésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a NATO civileket bombázott Kosovo Nyugati részében.
* „Kosovóban nem zajlik etnikai tisztogatás” – hangsúlyozta Igor Ivanov orosz külügyminiszter a Cadena Ser spanyol rádiónak adott nyilatkoztaában.
* A kínai külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a NATO-t, hogy „humanitárius katasztrófát idézet elő” Kosovóban jugoszláviai hadműveletével.
* A német hadsereg április 12. óta három pilóta nélküli felderítő repülőgépet vesztett Kosovó felett – jelentette be a macedóniai Tetovóban a NATO-erők szóvivője.
* James Wolfensohn, a Világbank elnöke kijelentte, hogy a Világbank 1999-2000-ben mintegy 2,3 milliárd dollárt ítél oda Oroszországnak.
* Jack Straw brit belügyminiszter döntése szerint a hatóságok lefolytatják Auguszto Pinochet tábornok ügyében – jelentette be Londonban a brit belügyminisztérium.
* Pakisztánban korrupció vádjával 5 évi börtönbüntetésre ítélték Benazír Bhutto egykori miniszterelnök asszonyt, az ellenzék vezérét és férjét.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Péntek, április 16.
* A március 24-én kezdődött légitámadások óta először lőtte a NATO légiereje Szabadkát. A rakéták a Kisradanovác városrészben csapódtak be, tetemes anyagi kár keletkezett, de szerencsére emberáldozat nem volt. Újvidéken negyedik alkalommal értre támadás a kőolaj-finomítót. Két rakéta-találat súlyosan megrongálta a kovini Duna-hidat is.
* Milan Milutinović szerb elnök fogadta Ibrahim Rugovát. A megbeszélésen a „kosovói probléma megoldáséval és a további politikai folyamatokkal kapcsolatos kérdéseket vitatták meg”.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök kizárta annak lehetőségét, hogy Crna Gora bázis legyen a szárazföldi NATO-csapatok esetleges kosovói telepítéséhez.
* Az orosz törvényhozás alsóháza ajánlás értékű határozatot fogadott el, amellyel támogatja Belgrád csatlakozási kérelmét az orosz-fehérorosz unióhoz.
* A moszkvai Kommerszant Daily megjelentette Solana NATO-főtitkár levelét, amelyet „azzal a céllal küldött, hogy az orosz közvéleménynek megmagyarázza azoknak a tevékenységeknek az okait, amelyeket a NATO foganatosított a kosovói válság megoldása érdekében”.
* Leonyid Kucsma ukrán elnök kész találkozni Slobodan Milošević jugoszláv államfővel és Javier Solana NATO-főtitkárral, annak érdekében, hogy bemutassa nekik saját béketervét – közölték az ukrán hatóságok.
* A Munkáspárt elnöksége a magyar Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását követelte a szabadkai bombázás miatt.

Szombat, április 17.
* Az utóbbi hetek éjszakáihoz képest szokatlan nyugalom volt Vajdaságban és Belgrád tágabb térségében. A NATO harci repülői újra bombázták Prištinát és támadták a valjevói Krušik, valamint az užicei Ponikve repülőteret.
* A jugoszláv kormány elutasította az ENSZ főtitkárának a kosovói válság rendezésére tett javaslatát, amelyben Kofi Annan indítványozta, hogy nemzetközi erőt is vonjanak be a visszatérő kosovói albán menekültek biztonságának a szavatolására.
* Románia nem engedi át légterén a Jugoszláviába segélyszállítmányokat vivő orosz repülőgépeket – jelentette be Bukarestben Victor Babiuc román védelmi miniszter.
* Nyolcvanezer tonna gabona érkezett Vlagyivosztokba az Egyesült Államok által Oroszországnak nyújtott élelmiszersegély keretében.
* Az indiai parlament alsóházában (Lok Szabha) rendezett bizalmi szavazáson megbukott Atal Behari Vadzspaji 13 hónapja működő kormánya.
* Indonéz-barát milicisták gyújtogatta és gyilkoltak Diliben, az indonéz fennhatóság alatt álló Kelt-Timor fővárosában. Legalább harmincan életüket vesztették, több tízen korházba kerültek.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,50 – 12,00 dinár.

Vasárnap, április 18.
* A NATO harci gépei az éjjel több hullában támadták Újvidéket, Belgrádot, Pancsevót, Sremska Mitrovicát és más célpontokat. Az újvidéki kőolaj-finomítót hat találat érte és nagy tűz keletkezett. Pancsevón találat érte a műtrágyagyárat.
* A leghatározottabban ki tudom zárni annak lehetőségét, hogy a NATO egy esetleges, jelenleg napirenden nem lévő Jugoszláviai elleni szárazföldi művelete Magyarország felöl indulna meg – jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter.

Hétfő, április 19.
* Az éjjel bombatalálat érte a vajdasági tartományi Végreható Tanács épületét, az úgynevezett Báni Palotát. Az épület külsőleg nem szenvedett károsodást, belül azonban nagy a rombolás. A NATO másodszor támadta Szabadkát. A lövedékek ismét Kisradanovác térségében csapódtak be, de sem a városban, sem emberéletben nem okoztak kárt.
* A Kremlben orosz vezetők Borisz Jelcin elnökletével tanácskozást tartottak a balkáni válságról. Az orosz sajtószervek főszerkesztőivel megtartott találkozóján Jelcin légicsapások kezdete óta először foglalt állást úgy, hogy a rendezés érdekében a legfontosabb rábírni Belgrádot arra, hogy egyezzen bele nemzetközi békefenntartó erők kosovói telepítésébe.
* Igor Szergejev orosz védelmi miniszter ismét azt hangoztatta, hogy tárcájának információ szerint a NATO „aktív előkészületekbe” fogott a szárazföldi erők bevetése érdekében Jugoszláviában.
* Pát pátriárka, Fanc Perko belgrádi érsek, Hamdija Jusufspahić belgrádi mufti és Isak Asijel jugoszláv rabbi közös békefelhívásban felszólították a NATO szövetséget, hogy hagyja abba Jugoszlávia bombázását, és felkérték „az ország minden polgárát, az albánokat és a hatalom képviselőit egyaránt, hogy tartózkodjanak az erőszak további alkalmazásától, és tegyenek meg mindent, mindenki a maga részéről, hogy a problémákat békés úton oldják meg”.
* A Szerb Megújhodási Mozgalom úgy értékelte, hogy Szerbiának nem szabad elveszítenie Kosovót, de ugyanakkor arra szólított fel, hogy meg kell ragadnia minden alkalmat a Jugoszlávia elleni agresszió leállítására és a válság megoldására.
* A Menekültügyi és Migrációs Hivatal tájékoztatása szerint a NATO-csapás megindulása óta (március 24.) 777 jugoszláv állampolgár kért védelmet a magyar hatóságoktól.
* Filip Vujanović a montenegrói miniszterelnök figyelmeztette a Jugoszláv Katonaságot: komoly következményekkel járhat, ha megpróbálja letartóztatni Novak Kilibarda montenegrói kormányfőhelyettest. (Kilibarda megtagadta, hogy átvegye a hadbíróságra szóló idézését, noha különféle módon megpróbálták átadni neki.)
* Az újjáépített berlini Reichstagban tartott első parlamenti ülésen előadott koránnyilatkozatban Gerhard Schröder német kancellár alapvetően pozitív mérleget vont a német egyesülése óta eltelt nyolc és fél évről.
* Az NDK egykori kormányfője, Willi Stoph 84 éve korában meghalt.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Kedd, április 20.
* A NATO légicsapásai Niš, Belgrád, Valjevo, Nova Varoš, Priština és Kragujevac ellen irányultak. Támadásoknak halottjai és sebesültjei is vannak. Sem Kosovóban, sem határainál nem enyhül a humanitárius katasztrófa.
* Borisz Jelcin orosz elnök ellenezte, hogy gyorsított ütemben oldják meg Jugoszlávia csatlakozását az orosz-belorusz szövetséghez, mert az „ilyen problémákat nem lehet röptében megoldani”. Szerinte Jugoszlávia csatlakozása „nagyon összetett és a kapkodás nem hoz hasznot”.
* Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott megkezdte körútját, melynek során Grúziába, Azerbajdzsánba és Ukrajnába látogat, hogy megtárgyalja a kosovói válság „kiéleződésével” kapcsolatos problémákat. Csernomirgyin Sevarnadze grúz államfővel egyetértésre jutott a JSZK-beli konfliktus megoldására irányuló közös fellépésben.
* Hubert Védrine francia külügyminiszter kijelentette, hogy a NATO összes tagországának kormány elvetette a kosovói szárazföldi intervenció lehetőségét, és hozzátette: a NATO nem fogja radikálisan megváltoztatni a JSZK elleni légicsapások stratégiáját.
* A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága közölte, hogy mintegy „egymillió jugoszláv költözött biztonságosabb falusi környezetbe, a NATO-légicsapások folytatása miatt”.
* II. Alekszij orosz és Pál szerb pátriárka ötvenezer ember előtt tartott liturgiát a belgrádi Szent Száva templom előtti téren, s együtt szólították fel a NATO-t a légicsapások beszüntetésére.
* Tizenyolc jugoszláv társadalmi szervezet követelte, hogy a NATO szüntesse be a Jugoszlávia elleni agresszióját, amelynek következtében, e szervezet felmérése szerint, Szerbiát ökológiai katasztrófa fenyegeti.
* A Jugoszlávia elleni NATO-támadás kezdete óta közel kilencszázan kértek védelmet Magyarországon. További ezerre tehető azoknak a jugoszláv állampolgároknak a száma, akik a katonai beavatkozás befejeztével haza kívánnak térni, de nem vették fel a kapcsolatot a menekültügyi szervekkel. A menekülök többsége magyar, illetve szerb nemzetiségű.
* Adnan Mitrovci Ibrahim Rugova kosovói albán vezető egyik legközelebbi munkatársa Szkopjéban találkozott Hill amerikai és Hunzinger francia nagykövettel
* Az Amerikai Egyesült Államok Colorado államában, Littleton (Denver egyik elővárosa) Columbine High School nevű iskolájában két fiatalember lőfegyverrel és robbanó eszközökkel 23 személyt megölt, legkevesebb 21-et megsebesített, majd minden jel szerint öngyilkosságot követett el.
* A márka feketepiaci árfolyama 10,00 – 12,00 dinár.

Szerda, április 21.
* A NATO légiereje két rakétával hatalmas károkat okozott Újvidék egyetlen megmaradt Duna-hídján, a tervezőjéről elnevezett Žeželj-hídon. Belgrádban a rakéták lángba borították az egykor Jugoszláv Kommunista Szövetség, újabban pedig a Szerbiai Szocialista Párt huszonkét emeletes székházát, amelyben több mint húsz belgrádi vállalat igazgatósága és a Košava tévé és rádió, valamint a Pink televízió is működött. Újabb találatok érték az újvidéki olajfinomítót és a vénaci tévétornyot.
* Szerb értelmiségiek csoportja felszólította Slobodan Milošević elnököt, a kosovói albánok képviselőit, a NATO-t, az Európai Uniót és az USA vezetőit, hogy azonnal szüntessék be az erőszakot és a katonai tevékenységet és kapcsolódjanak be a Kosovóra vonatkozó politikai megoldás keresésébe. Hangsúlyozták, hogy továbbra is ellenzik a belgrádi rezsimet, de mindenek előtt a NATO agressziót.
* A szárazföldi erők kosovói bevetését sürgette a NATO-tól Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök. Szerinte a nemzetközi közösségnek el kell ismernie Kosovó függetlenségét, első lépésként nemzetközi ellenőrzés alá vonva a tartományt.
* A cseh parlament és a szlovák kormány a NATO követelésére engedélyezte a NATO-csapatok áthaladását területükön.

Csütörtök, április 22.
* Találat érte Milošević elnök (a közelmúltig) lakta a belgrádi Užice utca 15 szám alatti kertes villát. A NATO-légierő támadásokat intézett Batjanica, Valjevo, Újvidék, Szabadka és környéki célpontok ellen is. Újabb négy találat érte az újvidéki vasúti hidat. A híd útteste még jobban megrongálódott, valamint leszakadt a péterváradi oldalon lévő ív egy része. A Priština környékét ért eddigi leghevesebb támadás során, négy hullámban több mint 50 lövedéket lőttek ki a NATO repülőgépei.
* Slobodan Milošević elnök Belgrádban fogadta Viktor Csernomirgyint, az orosz elnök jugoszláviai válsággal foglakozó különmegbízottját, akivel több mint nyolc órás tárgyalást folytatott. Csernomirgyin a tárgyalások után úgy nyilatkozott, hogy Slobodan Miloševićtyel sikerült egyeztetnie a kosovói válság rendezésének feltételeit. Ezek egyike „a Jugoszláviával egyeztetett nemzetközi jelenlét az ENSZ égisze alatt és Oroszország részvételével”.
* Vukašin Maraš, Crna Gora-i belügyminiszter hivatalosan is elutasította Milorad Obradović tábornoknak, a Jugoszláv Katonaság második hadserege parancsnokának követelését, hogy a köztársasági rendőrséget helyezzék katonai ellenőrzés alá.
* A jugoszláv közgazdászok G-17-es csoportjának becslése szerint a NATO-agresszióval okozott gazdasági károk, a társadalmi össztermékkel mérve nagyobbak lesznek, mint a második világháborúban.
* II. János Pál pápa megismételte a Balkánra vonatkozó békefelhívását, amikor a Vatikánban hét Nobel-békedíjast fogadott.
* Bil Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök jóváhagyta azt a döntést, hogy a NATO frissítse fel, igazítsa hozzá a megváltozott körülményekhez a szárazföldi csapatok kosovói bevetésének tervét – jelezte a washingtoni Fehér Ház, hangsúlyozva egyúttal, hogy mind Washington, mind pedig London hisz a légicsapásokra alapozó stratégia sikerében.
* Magyarország közvetlen katonai módon nem fog részt venni a NATO esetleges szárazföldi hadműveletében, s területét sem bocsátja ilyen célokra szövetség rendelkezésére – jelentette ki Budapesten Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.
* A román parlament nagy szavazattöbbséggel támogatta a NATO azon követelését, hogy korlátlanul használhassa Románia légterét a Jugoszlávia elleni akciókhoz.
* A bolgár miniszterelnök közölte, hogy Bulgária nyugati határa mentén 120-150 kilóméter szélességben átengedi légiterét a NATO-nak.

Péntek, április 23.
* Hajnali két órakor a NATO-légierő lerombolta a Szerbiai televízió székházát Belgrád központjában. A támadásnak, nem végleges adatok szerint kilenc halálos áldozata van és 18 a sebesültek száma.
* Filip Vujanović Crna Gora-i kormányfő kijelentette, hogy a Crna Gora-i belügyminisztérium „semmi esetre sem kerülhet a Jugoszláv Katonaság parancsnoksága alá”, mint ahogy azt a katonaság vezérkara követelte.
* A washingtoni Ronald Reagan konferencia központban megkezdődött a NATO megalakulása 50. évfordulójának alkalmából rendezett csúcsértekezlete, amelynek napirendjét elsőként Kosovó témája uralja. A NATO kész felfüggeszteni a Jugoszlávia elleni légi hadműveltét, ha Belgrád elfogadja az ismert nemzetközi feltételeket, illetve meggyőző módon megkezdi csapatainak kivonását Kosovóból, egy pontos és gyors ütemet kilátásba helyező időrend szerint – áll a NATO Washingtoni csúcsértekezletén kiadott nyilatkozatban.
* Bill Clinton amerikai elnök és Tony Blair brit miniszterelnök úgy értékelte, hogy a kosovói nemzetközi jelenlét elfogadása az ENSZ égisze alatt és Oroszország részvételével nem elégséges a NATO követeléseinek teljesítéséhez.
* Az ukrán parlament úgy szavazott, hogy az ország függessze fel részvételét a NATO békepartnerségi programjában, és állítsák le a rakétakilövő rendszerek megsemmisítését.
* Martonyi János az amerikai Harvard Egyetemen mondott beszédében kijelentette: Jugoszláviának feltétel nélkül el kell fogadnia a NATO követeléseit, és csakis ezt követhetően vet majd véget a szövetség a bombázásának.

Szombat, április 24.
* A NATO harci gépei Újvidéken immár hetedszer lőtték a kőolaj-finomítót. Állítólag robbanások voltak a Fruška goran is. A legsúlyosabb csapás Niš környékét érte, ahol 26 rakétát lőtte ki többnyire az ipari negyedre, óriási károkat okozva. Eltalálták a niši teherpályaudvart is. Novi Pazar körül mintegy 20 robbanás hallatszott Lőtték a Beopetrol kraljevói üzemanyagraktárát is. Priština környékén, a slatinai repülőtéren és a belaćevaci településen, valamint a Goleš hegy térségében mintegy 30 lövedék csapódott be.
* Nagy Britannia és az Egyesül Államok úgy határozott, május végéig elhalasztják a döntést a szárazföldi erők kosovói bevetéséről, mert „a szövetség még nem kész egy ilyen döntés meghozatalára”.
* Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni sajtótájékoztatóján kijelentette: Magyarország éppen azért támogatja a légi csapások intenzitásának növelését, hogy elkerülhető legyen a stratégiaváltás, a szárazföldi bevetés. „A vajdasági magyar kisebbség ügye nem magyar ügy, hanem NATO-ügy” – jelentette ki egyebek között a magyar miniszterelnök.
* A román felet terheli minden felelősség annak következményeiért, hogy Románia lehetővé tetet a NATO számára légterének korlátlan használatát – áll a belgrádi román nagykövetséghez intézett jugoszláv tiltakozó jegyzékben.
* Ismeretlen fegyverek három lövést adtak le az ENSZ athéni képviseletének székházára.

Vasárnap, április 25.
* A NATO légicsapások folytatódtak Jugoszlávia szerte. A támadások fő célpontjai főként közép-szerbiai és kosovói célpontok voltak.
* Vuk Drašković jugoszláv miniszterelnök-helyettes a Studio B televízióban nyilatkozva kijelentette, várakozásai szerint Oroszország és a Nyugat kompromisszumos megoldást talál a kosovói válságra, egyúttal felszólította a belgrádi vezetést, hogy fogadja el a megoldást.
* Živadin Jovanović Jugoszláv külügyminiszter az ENSZ Biztonság Tanácsának soros elnökéhez írott levelében kifogásolta, hogy a testület mindeddig nem ítélte el a NATO jugoszláviai légicsapásait, s arra sürgette Alain Dejammét, hogy tegyen konkrét lépéseket a támadások azonnali beszüntetése érdekében.
* Borisz Jelcin orosz és Bill Clinton amerikai elnök másfél órás megbeszélést folytattak telefonon, amelynek fő témája a kosovói válság volt.
* Jevgenyij Primakov orosz kormányfő utalt arra a lehetőségre, hogy Oroszország esetleg megnöveli katonai költségvetését, ha a NATO mégis úgy dönt, hogy szárazföldi csapatokat küld Jugoszláviába. „Ebben az esetben Oroszországnak felül kell vizsgálnia a NATO országokkal fenntartott kapcsolatainak számos kérdését is” – jelentette ki Primakov.
* Jugoszlávia tengeri blokádja adott esetben Oroszországra is vonatkozik – erősítette meg Sandy Berger az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Washingtonban.
* „Minden meghozott döntés és minden elfogadott dokumentum megegyezik Magyarország stratégiai nemzeti érdekeivel” – állapította meg Washingtonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök a NATO csúcstalálkozójának eredményeit összegező sajtóértekezletén. A miniszterelnök kifejtette: a magyar érdekekkel egybeesik, hogy nincs stratégiai váltás a kosovói válság kezelésében. Szerinte a csúcs során egyre erősebbé vált az a meggyőződés, hogy a légicsapások megfogják hozni az eredményt.

Hétfő, április 26.
* A NATO-ombázások 33. éjszakáján az észak-atlanti szövetség gépei tejesen rombadöntötték Újvidék harmadik, s egyben utolsó hídját, a ún. Žeželj-hidat. Ezzel Újvidéken megszűnt a közúti és vasúti forgalom a Duna két partja között. A város egy részén szünetel a vízszolgáltatás. A NATO gépei ismét támadták Valjevo környékét és a Zombor melletti katonai repülőteret.
* Korrupció és a maffiával való összemosódás címén letartóztatták Stefano Cusumanit, az olasz kormány költségvetési és kincstárügyi minisztériumának adósságügyi államtitkárát.

Kedd, április 27.
* A NATO-légierő negyedszer lőtte a zombori repülőteret és harmadszor a palánkai hidat, amely a súlyos károsodás ellenére még áll. Mély morajlás hallatszott a Fruška gora felől is. Ismét csapást mértek a az újbelgrádi pártpalotára, ezúttal az épület tetejére szerelt tévéantennákat semmisítették meg. A támadás fő ereje Kraljevo és Kosovo térségi célpontok voltak. Surdulicában, a bolgár határ közelében levő városkában polgári áldozatok is voltak.
* Leposava Milićević szerbiai egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a NATO-agresszió kezdete óta több mint 400 polgár életét vesztette és több mint 4000 megsérült.
* A Kosovói Felszabadítási Hadsereg szeparatista szervezet halálra ítélte Ibrahim Rugovát, a Kosovói Demokratikus Szövetség elnökét, jelentette az ITAR-TASZSZ hírügynökség az albán televízió jelentésére hivatkozva.
* A kosovó válság rendezési lehetőségeiről folytatott eszmecserét telefonon Viktor Csernimirgyin orosz balkáni különmegbízott és Al Gore amerikai elnök.
* A kosovoi rendezés lehetőségeiről Moszkvában Strobe Talbot amerikai külügyminiszter-helyettes Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel és Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízottal tárgyalt.
* Oroszország megváltoztatja katonai doktrináját a NATO washingtoni csúcsértekezletén elfogadott stratégia miatt – jelentette ki Moszkvában Igor Szergejev orosz védelmi miniszter.
* A NATO Jugoszlávia elleni olajembargójának érvényesítésére bevezetett tengeri blokád konfliktust teremthet Moszkvával – jósolja az Izvesztyija című orosz lap.
* A magyar kormány engedélyezte, hogy az üzemanyagot szállító NATO repülőgépek is használhassák a ferihegyi repülőteret.
* A szabadkai kábeltévé visszaállította a magyarországi tájékoztatási műsorok vételét a városban. Újvidéken továbbra sem lehet nézni a magyar tévéadókat a kábeltévén.
* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-11,50 dinár.

Szerda, április 28.
* Több bevetésben támadtak NATO-gépek célpontokat Jugoszlávia egész területén. A Ismét támadták az újvidéki kőolaj-finomítót a venaci tévétornyot. Hatalmas robbanások voltak Podgorica és több szerbiai város térségében. Surdulicában egy célt tévesztett rakéta okozta tragédiában legalább húsz polgári személy, köztük tizenkét gyermek életét vesztette. A városban helybeli közlések szerint mintegy hatszáz lakóépület szenvedett károsodást, közülük ötven romadőlt.
* Momir Bulatović szövetségi kormányfő leváltotta tisztségéről Vuk Draškovićot, a szövetségi kormány alelnökét „a szövetségi kormány álláspontjaival ellentétes nyilatkozatai, valamint a szövetségi kormány tekintélyének megsértése miatt”. A leváltást követően a Szerb Megújhodási Mozgalmat képviselő három miniszter lemondott a szövetségi kormányban viselt tisztségéről.
* Milan Milutinović szerb elnök és Ibrahim Rugova, a Kosovói Demokratikus Szövetség vezetője Prištinában négypontos közös nyilatkozatot adtak ki, mely szerint egyetértettek abban is, hogy az új ideiglenes kosovói végrehajtó tanácsot mielőbb meg kell alakítani.
* Életbe lépet a szerb kormány rendelete, mely szerint a gépkocsi-tulajdonok májusra csak 20 liter üzemanyagra kapnak jegyet.
* Oroszország és Kína képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában megakadályozta egy határozat elfogadását a kosovói menekültekről.
* Moszkvában járt Scharping német védelmi miniszter és Lukasenko fehérorosz elnök, akik az orosz tisztségviselőkkel a jugoszláviai válság megoldásának lehetőségeiről tárgyaltak.

Csütörtök, április 29.
* A NATO-légierő támadásainak célpontjai a következő városok voltak: Belgrád, Podgorica, Surdulica, Újvidék, Požega, Ruma, Smederevo, Novi Pazar és Požarevac. Egy harci gép rakétája Szófia külvárosában csapódott be, ahol lerombolt egy lakóházat.
* A Crna Gora-i képviselőház elnöke, a parlamenti képviselő csoportok vezetői, valamint a Crna Gora-i kormány képviselői együttes ülésükön megállapították, hogy a jelen pillanatban legfontosabb azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy Oroszország és Viktor Csernomirgyin különmegbízott béketeremtő közvetítői missziójának elfogadásával megszűnjön a NATO-agresszió.
* A Crna Gora-i Szocialista Néppárt többé nem vesz részt a Crna Gora-i polgári békéről szóló rezolució végrehajtásával kapcsolatos konzultációkban – jelentette ki Predrag Bulatović a párt alelnöke.
* A szerbiai mezőgazdasági ás állatorvosi felügyelőség megtiltotta a horgászást a Dunán a pancsovai kőolafinomítótól lejjebb, mert a bombázások által keletkezett szennyezés miatt a hal mérgezett és nem alkalmas emberi táplálkozásra.
* Moszkvában Kofi Annan ENSZ főtitkár, Igor Ivanov orosz külügyminiszter, Jorgosz Papandreu görög külügyminiszter és Lloyd Axworthy kanadai külügyminiszter találkozóján a kosovói válsággal kapcsolatban megállapodás született arról„a leghatározottabb lépésekre kerül sor a politikai megoldás érdekében”.
* A bonni Csernomirgyin-Schröder találkozón a német kancellár javasolta, hogy a NATO szüneteltesse a JSZK elleni bombázást, ha lesznek „jelei a biztonsági erők Kosovóból történő kivonulásának, méghozzá olyan jelei, amelyeket ellenőrizni is lehet”.
* Viktor Csernomirgyin orosz elnöki különmegbízott Rómában kijelentette, hogy „közelednek” Oroszország és a nyugati államok álláspontjai a kosovói válság megoldása ügyében.
* Jesse Jackson ismert amerikai emberi jogi aktivista megérkezett Belgrádba, hogy közvetítsen a három foglyul ejtett amerikai katona kiszabadításában.
* Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar kormány Kosovóval kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban kijelentette: Magyar katona, Magyarország nem vett részt és nem vesz részt támadó katonai műveltekben. Magyarország érdeke a válság békés rendezése, hangsúlyozta Orbán.
* Eduar Kukan szlovák külügyminisztert választotta egyik kosovói különmegbízottjának Kofi Annan ENSZ főtitkár.
* Líbia közvetítő szerepet vállalt a kosovói válságban és hivatalos hírügynöksége útján közölte: Belgrád hajlik arra, hogy bizonyos NATO-tagállamok békefenntartó erőket küldjenek területére.

Péntek, április 30.
* Ismét NATO-célpont volt az újvidéki kőolaj-finomító: három találat ért egy nyersolajtartályt, majd hatalmas, fekete füstfelhő emelkedett fel. A NATO repülői első ízben lőtték Versecet, pontosabban lerombolták a város mellet levő hegy csúcsán a rádió-antenát és átjátszóállomást. Belgrádban két bombatalálat érte a Jugoszláv Katonaság vezérkari épületét, valamint ismét célpont volt a szövetségi belügyminisztérium épülete is. Célpontok voltak még a Belgrádi Televízió avalai átjátszóállomása, a valjevói Krušik fegyvergyár, a Priština környéki kőolajtartályok, a niš-prištinai út egy hídja, Požarevac környéke és Divčibare térsége.
* Milošević jugoszláv elnök Csermomirgyin orosz különmegbízottal a NATO JSZK elleni agressziójának megállításáról és a kosovói válság békés megoldásáról folytatott megbeszélést.
*Nebojša Vujović, a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a jugoszláv hatóságok csak fegyvertelen nemzetközi erők Kosovóba való telepítését engedélyezné.
* Crna Gora kérte, hogy kíméljék meg a kőolajemebargótól, amit az Európai Unió tagállamai Jugoszlávia ellen vezettek be, és készségét fejezte ki, hogy engedélyezi behozatalának nemzetközi ellenőrzését.
* Egy bécsi szállodában titkos megbeszélésre került sor orosz és amerikai parlamenti képviselők között a kosovói válság megoldása érdekében.
* Keskeny Ernő, Magyarország moszkvai nagykövete abbeli reményét fejezte ki, hogy Vajdaságban nem lesz katonai konfliktus, ám hangsúlyozta, hogy ezt a lehetőséget „nem lehet kizárni”.
* Két személy meghalt, 73 megsebesült a londoni Sohoban, maikor szögesbomba robbant egy homoszexuálisok által látogatott bárban. Az utóbbi két hétben ez volt a harmadik pokolgépes merényletet.
* 5 óra 30 perckor és 9 óra 40 perckor a Richter-skála szerinti 5,5-es erősségű földrengés volt érezhető Belgrád és Újvidék környékén.

Szombat, május 1.
* A NATO légiereje újra Belgrád környéki, pancsovai, Fruška Gora-i, kragujeváci, kraljevói, zombori, prištinai és Crna Gora-i célpontokat lőtt. A lužanei hídon találat érte a Niš Expres autóbuszát. Ennek a támadásnak 47 halálos áldozata és 16 sérültje volt. Javier Solana a katonai szervezet főtitkára bejelentette, hogy a légitámadások zárószakaszukba érkeztek és, hogy a szövetséges erők hamarosan elérik céljukat.
* Bill Clinton amerikai elnök reményének adott hangot, hogy a közeljövőben lehetőség nyílik az amerikai és a szerb nép kibékülésére.
* Slobodan Milošević, Jugoszlávia elnöke úgy döntött, hogy szabadon engedi az egy hónapja fogságban levő három amerikai katonát, s átadja őket Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek.
* Viktor Csernomirgyin, Oroszország jugoszláviai megbízottja Moszkvában, Belgrádból való hazaérkezése után kijelentette: „igen közel állunk a kosovói válság megoldásának lehetőségéhez”.
* Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke úgy nyilatkozott, hogy abban reménykedik tíz nap múlva beköszönt a béke.
* Felhívást tett közzé a balkáni háború, a vérontás megállítása érdekében mintegy ötven magyar értelmiségi és politikus, akik A Balkán békéjéért néven mozgalma indítottak.
* Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint január óta immár 46-an haltak meg egy egyelőre azonosítatlan, de az Ebolához hasonló vírus pusztulása nyomán a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
* A Richter skála szerint 4,7-es erősségű földrengés volt Iránban, Egyiptomban és Franciaországban.

Vasárnap, május 2.
* A NATO-erők támadták Belgrádot, Újvidéket, Zombort, Kruševacot, Čačakot, Kraljvót, Ništ, valamint Crna Gora több bárosát. Az újvidéki olajfinomító bombázása utána a város az ökológiai katasztrófa határára jutott. 21.45 órakor széthullott a szerbiai villanyenergia-rendszer. A NATO a támadás során különleges anyagot, úgynevezett grafitbombát használt, ami rövidzárlatot okoz a magasfeszültségű hálózaton (az obrenovaci erőműtől elágazó magasfeszültségű távvezeték hibásodott meg). Csaknem egész Szerbiában szünetelt az áram- és vízellátás. A NATO elismerte, hogy a jugoszláv légierő lelőtt egy F-16-os repülőgépet, egy Harrier típusú gép pedig az Adriába zuhant.
* A jugoszláv hatóságok átadták a Belgrádban tartózkodó Jesse Jackson amerikai tiszteltesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek jugoszláv fogságba. Nem sokkal később az amerikaiak már el is hagyták Belgrádot.
* Bill Clinton amerikai elnök nyilatkozatban üdvözölte, hogy Jugoszlávia szabadon engedte a három amerikai katonát, de leszögezte, hogy a NATO légicspások folytatódnak.
* II. János Pál pápa kérte a frissen boldoggá avatott Padre Pio közbenjárását is, annak érdekében, hogy újrainduljon végre a párbeszéd a kosovói válság ügyében.
* Az amerikai szenátus republikánus többségének elnöke kijelentette, hogy esélyt kell adni a békének a NATO és Jugoszlávia konfliktusában.
* Bécsben az amerikai képviselőnek állítólag sikerült olyan megállapodástervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával közösen a kosovói válság rendezésére, amely közlésük szerint magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és a szerb felvetéseket is.
* Mlađan Đinkić a 17-es csoport koordinátora úgy értékelte, hogy a NATO Jugoszlávia elleni agressziója nagyobb rombolásokat okozott, mint a németek hazánkban a második világháború alatt.

Hétfő, május 3.
* A NATO gépei belgrádi, újvidéki, zombori, kruševaci, kraljevói, požegai, čačaki, valjevói, niši, prijepoljei és prištinia célpontok ellen intéztek szokatlanul heves támadásokat. Néhány perccel 22 óra előtt két NATO-lövedék eltalálta az Újvidéki Televízió mišeluki székházát, amely órákon át lángolt. Emberéletben nem esett kár (az épületet már korábban kiürítették, de óriási anyagi és szellemi kár keletkezett. Újabb bombatámadás érte az újvidéki kőolaj-finomítót is, amelynek következtében ismét sötét és fenyegető füstfelhő takarta el a tartományi székváros egét. Legalább 20-an meghaltak 10-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek amikor találat érte a Đakovica prevoz Peć és Rožaje között közlekedő utasokkal teli autóbuszát. A NATO tagadta, hogy a szövetséges repülőgépek részt vettek volna ebben az akcióban.
* A megnövekedett fogyasztás következtében Szerbiában részben ismét szétesett a villanyenergia-rendszer.
* Viktor Csernomirgyin orosz balkáni különmegbízott az USA-ba utazott, hogy ott találkozzon Bill Clinton amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel a kosovó konfliktus rendezése érdekében.
* A NATO közölte, hogy rendszeresen folytatja a jugoszláv villanyerőművek és trafóállomások támadását különleges grafitbombákkal.
* Jamie Shea NATO-szóvivő Brüsszelben közölte, hogy a jugoszláv légvédelem „egy lövése következtében egy A-10 típusú gép hajtóműve meghibásodott”, de a pilótának nem esett baja és le tudott szállni Macedóniában.
* A védelmi minisztérium közleménye szerint Románia pontosította a parlament április 24-i határozatát: A NATO repülőgépei csak rendkívüli esetekben szállhatnak le romániai repülőtereken, az észak-atlanti szövetség azokat nem használhatja arra, hogy gépei onnan induljanak jugoszláviai célpontok elleni bevetésre.
* Magyarország csatlakozott a NATO és az Európai Unió Jugoszlávia ellen bevezetett kőolajszállítási zárlathoz.
* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 4.
* A NATO-erők Belgrád, Kraljevo, Vranje és Újvidék környékét bombázták. Prištinát és a környező településeket több ízben is bombázták. Újvidéken akadozott a villanyáram-, víz és kenyérellátás.
* Viktor Csernimirgyin orosz elnök balkáni különmegbízottja Bill Clinton amerikai elnökkel folytatott megbeszélései után kijelenttette, hogy a kosovói probléma diplomáciai megoldása most „közelebb van”, mint volt.
* A fejlett ipari országok és Oroszország (G-8) külügyi főigazgatói bonni találkozójukon megegyeztek abban, hogy az ENSZ égisze alá helyezik a kosovói rendezés folyamatát.
* Szabó János magyar honvédelmi miniszter állítása szerint Budapest nem tart attól, hogy a kosovói konfliktus esetleg átterjed Magyarország területére is.
* A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a repülőtér- és a légtér használatot engedélyező országgyűlési határozat módosítását szorgalmazta. A változás lényege: ki kívánják zárni, hogy a harci gépek magyar területről indítsanak támadást jugoszláviai célpontok ellen.
* Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia párt elnöke úgy értékelte, hogy a legnagyobb állami és nemzeti érdek a háborús cselekmények beszüntetése és a béke megteremtése.
Hasonlóan nyilatkozott Goran Svilanović, a Szerbiai Polgári Szövetség elnöke is.

Szerda, május 5.
* NATO-célpontok voltak Bajina Bašta és Užice környéke, valamint Kosovo térsége. Először lőtték nappal a valjevói Krušik fegyvergyárat. Vajdaság több városában nem volt áram, s a telefonkapcsolatok is megnehezültek.
* Clinton amerikai elnök a Spangdahlemben levő 52. amerikai légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjai előtt kilátásba helyezte a JSZK elleni légitámadások fokozását és kijelentette, hogy a szerb erőknek el kell hagyniuk Kosovót.
* Viktor Csernimirgyin orosz különmegbízott közölte, hogy közeledtek Oroszország és az USA álláspontjai a kosovói válság megoldása ügyében, amely komoly veszélybe hozta a két ország kapcsolatait. „Most ténylegesen megértjük azt, hogy mit történik a Balkánon és tudjuk, hogy mit kell tenni” – jelentette ki Csernomirgyin.
* Margareta Walstrom, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Egyesületek Nemzetközi Szövetségének főtitkárhelyettese azt nyilatkozat, hogy Jugoszláviában mintegy fél millió ember él súlyos szociális körülmények között a NATO-erők támadásai miatt.
* Živadin Jovanović szövetségi külügyminiszter nyilatkozata szerint a NATO eddigi támadásai során mintegy 1200 ember vesztette életét és több mint 5000 ember súlyosan sérült. Jovanović még elmondta, hogy a bombázások során 300 iskolát is leromboltak.
* Nebojša Vujović, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a JSZK elfogadja az ENSZ misszióját, amelynek mandátumát, létszámát és meghatalmazásait a JSZK és az ENSZ közvetlen kapcsolat útján kell hogy meghatározza.
* Ibrahim Rugova kosovói albán vezető minden hozzátartozójával együtt, az olasz kormány vendégeként, Rómába érkezett. Rugova kérte Olaszország segítségét „népe megmentéséhez”, nemzetközi békeerő Kosovóba küldését és a Miloševićtyel való egyezkedést javasolta, de azt tanácsolta, hogy a NATO ne menjen bele a tűzszünetbe mindaddig, amíg a jugoszláv elnök egyértelmű jelét nem adja a megegyezés szándékának.
* A čačaki városi vezetőség Szerbia és Jugoszlávia vezetőségéhez intézett felszólításában követelte, hogy erélyes és ügyes diplomáciával teremtse meg újra Jugoszlávia nemzetközi tekintélyét és helyét, hogy azonnal fogjanak hozzá a szomszédos országokkal való tartós és őszinte kapcsolatok megteremtéséhez, valamint normalizálja kapcsolatait Crna Gorával.
* Az Európai Parlament (az 505 jelenlevő közül 392 szavazatával) Romano Prodi volt olasz kormányfőt választotta az Európai Unió végrehajtó testülete, az Európai Bizottság elnöki tisztségére.
* Ötórás heves vita után a bolgár parlament jóváhagyta, hogy a NATO használja az ország légterének a jugoszláv határtól keletre fekvő 120-150 kilóméteres övezetét a Jugoszlávia elleni támadások során.
* Egy amerikai Apache helikopter éjjeli gyakorlatozás közben, Tiranától mintegy 70 kilométerre északkeletre, lezuhant és a legénység egyik tagja életét vesztette, a másik pedig eltűnt. (Egy azonos típusú helikopter április 26-án szintén lezuhant a tiranai repülőtér közelébe, szintén gyakorlatozás közben.)
* A Magyar Tudományos Akadémia a következő hároméves időszakra ismét Glatz Ferencet választotta elnökévé.

Csütörtök, május 6.
* A NATO harci gépei Nišben a Jugopetrol üzemanyagraktárát célozták és megsemmisíteték a Vetfarm gyógyszerraktárat. Prahovóban a Jugopetrol tartályait lobbantották lángra. Užice közelében a Ponikve repülőteret érte támadás. Újvidéken heréskerti célpontokra lőttek, de a Fruška Gora felöl is robbanások hallatszottak. A katonai szövetség katonai bizottságának irányítását a német Klaus Nauman tábornoktól az olasz Guido Venturoni vette át. A jugoszláv-albán határ közelében a Jugoszláv Katonaság különleges egyxségei megölték az illegális Kosovói Felszabadítási Hadsereg terrorcselekményekre kiképzett 4 tagját.
* A hét ipari nagyhatalom és Oroszország külügyminiszterei (G-8) a Bonn melletti Petersbergben megegyeztek a kosovói háború befejezésére irányuló további politikai erőfeszítésekben. Ezek között van: a kosovói erőszak gyors leállítása, amit nemzetközileg is ellenőrizni lehet; az összes katonai és félkatonai erő kivonása Kosovóból; nemzetközi biztonsági és civil jelenlétet Kosovóban az ENSZ mandátumával, ami biztosítaná a menekültek visszatérését, valamint tárgyalások Kosovo autonóm státusának megvalósításáról a JSZK területi egységének tiszteletbe tartása mellett.
* Az Európai Unió elkészítette a JSZK elleni szankciók szigorításáról szóló tervet. Elkészült az a 300 névből álló lista is, amelyen azokat a vezető jugoszláv személyeket sorolták fel, akiknek tilos a beutazás az EU-ba.
* Horn Gyula egykor magyar miniszterelnök a Stern magazinban közölt nyilatkozatában autonómiát követelt a Vajdaság számára.
* A jugoszláv hatóságok kiutasították az országból Vjacseszlav Grunszkijt, az NTV orosz kereskedelmi televízió munkatársát.
* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-11,50 dinár.

Péntek, május 7.
* A NATO-bombázók mintegy negyven percig lőtték Újvidéket és környékét. Hat rakétát lőttek ki a Fruška gorán levő venaci televíziós átjátszótorony környékére, de a torony sértetlen maradt. Nišben találat érte korházat. A támadásnak legalább tíz halálos áldozata van, és több tíz a sebesült. A Versectől mintegy tizenöt kilóméterre levő vatini vasúti hidat is találat érte, s ezzel Romániával megszűnt a vasúti összeköttetés. A NATO repülői lőtték Surdulicát és Priština környékét is.
* A Demokrata Párt azzal vádolta a jugoszláv és a szerbiai hatalmat, hogy „háború viharában megpróbál leszámolni a politikailag másként gondolkodókkal és elfojtani a demokratikus minden csíráját az országban”. A Szerbiai RTV május 6-i kommentárját, amelyben Zoran Đinđićet, a DP elnökét és Vuk Obradovićot a Szociáldemokrácia elnökét árulással vádolták, valamint a Jugoszláv Baloldalnak azt a közlönyét, hogy „az árulókkal a népnek kell leszámolnia”, a DP lincsre való felszólításnak nevezte.
* II. János Pál Pápa megérkezett Bukarestbe. Személyében az 1054 történt első nagy egyházszakadás óta első alkalommal látogat egy ortodox többségű országba a római katolikus egyházfő.
* Kofi Annan az ENSZ főtitkára szerint a G-8 csoport külügyminiszteri értekezletén hozott döntésekkel közelebb került egymáshoz a Nyugat és Oroszország álláspontja a kosovói válság megoldásáról. Annan egyébként Carl Bildt egykori svéd miniszterelnököt nevezte ki balkáni megbízottjának (a más korábban kinevezett Eduard Kukan mellé).
* Viktor Csernomirgyin szerint a G-8 külügyminiszteri találkozóján megfogalmazott elvek kitűnő alapot biztosítanak a jugoszláviai válság rendezéséhet, s „egy az egyben bekerülhetnek a Biztonsági Tanács majdani határozatába”.
* Az USA közölte, hogy a JSZK elleni légi kampány szükségleteire Európába küld további 176 repülőgépet, amivel a bombázásban közvetlenül vagy közvetve résztvevő gépek száma több mint 800 emelkedik.
* Az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak Budapesten.
* Magyarország állampolgárainak majd háromnegyede ellenzi azt, hogy a NATO Magyarország területéről indítson légicsapásokat a JSZK ellen – írta a Magyar Hírlap.
* Vladimír Mečiar volt szlovák kormányfőnek címzett levelet találtak a cseh-szlovák határ vámellenőrei. A levélben egy 7,62-es kaliberű lövedék és egy cédula volt, amelyre az ismeretlen feladó cseh nyelven azt írta, hogy 1999. május 14-én „jól ellátják Mečiar baját”. (Szlovákiában május 15-én tartják az elnökválasztások első fordulóját, amelyen Mečiar is indul.)
* Házi készítésű, időzített bomba robbant Athén belvárosában, a holland nagykövetség alagsori garázsában. (Tíz napon belül ez a negyedik pokolgépes merénylet a görög fővárosban, illetve környékén). A Forradalmi Sejtek elnevezésű terrorszervezet magáéra vállalta a merényletet és közölte, hogy a NATO-t és az Egyesült Államokat vette célba.

Szombat, május 8.
* A NATO-légiereje három lövedékkel eltalálta a belgrádi kínai nagykövetség épületét. A támadásban négy személy életét vesztette, húsz személy pedig megsérül, közülük öten nagyon súlyos sérüléseket szenvedett. A bombázás pillanatában az épületben 30 ember tartózkodott. A támadások kezdete óta ez volt az első eset, hogy diplomáciai képviseletet találat ért. A tragikus esemény világszerte megdöbbenést keltett. Kína az egyesült Államokat tette felelőssé, s a légiakciót barbár cselekedetnek nevezte. Kérésérére rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de a testület az áldozatok családjának nyilvánított részvéten kívül csak „megdöbbenésének és aggodalmának adott hangot. Pekingben tömeges diáktüntetések kezdődtek az amerikai nagykövetség előtt. Igor Ivanov orosz külügyminiszter a kínai nagykövetséget ért támadás miatt lemondta londoni látogatását. A NATO Brüsszelben kiadott közleménye szerint tragikus véletlennek nevezte a történteket. Az ugyancsak belgrádi Jugoszlávia Szállót kétszer érte találat, egy állandó vendég életét vesztette. Ismét találat érte a Jugoszláv Katonaság vezérkarának, továbbá a szövetségi belügyminisztérium és véderőminisztérium épületét. Több lövedékkel lőtték Kragujevac központjában a Vojvoda Putnik laktanyát és a Crni Vrhen levő leadót is célozták. Bogutovacon a hidat és a Beopetrol lerakatát lőtték. Zomborban ismét lőtték a repülőteret és két célt tévesztett lövedék Kupuszinán kötött ki, ahol megrongálódott az iskola és több lakóépület.
* II. János Pál pápa a bukaresti Belu katolikus temetőben imát mondott a kommunista rendszer áldozatául esett román katolikus püspökök sírjánál majd felkereste az 1989-es Forradalom Hőseinek bukaresti temetőjét.
* Viktor Csermonirgyin orosz balkáni megbízott kosovói ingázó-diplomáciai útja folytatásaként Bonnba látogatott, ahol Gerhard Schröder német kancellárral és Carl Bildttel, az ENSZ-főtitkár balkáni megbízottjával tárgyalt. Schröder és Csermonirgyin Ibrahim Rugova kosovói albán vezetővel is tárgyaltak.
* A kosovói Lipljan település közelében holtan találták Fehmi Aganit, Ibrahim Rugova kosovói albán vezető egyik közeli munkatársát – jelentette a Tanjug.
* A legújabb körkérdés szerint Csehországban a lakosság mindössze 35 százaléka támogatja a NATO Jugoszlávia elleni akcióját.
* Újvidékre megérkezett a magyarországi Baptista Szeretetszolgálat humanitárius küldeménye.

Vasárnap, május 9.
* Hat erős robbanás rázta meg Priština környékét. A detonációk főleg a Goleš-hegy irányából hallatszottak.
* Bill Clinton amerikai elnök a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadás miatt személyes üzenetet intézet Csiang Cö Minh kínai elnökhöz, amelyben sajnálkozását fejezte ki és hangsúlyozta, hogy a támadás nem volt szándékos.
* Oroszország mindent megtesz, hogy eloltsa a háborús tűzfészket Jugoszláviában – hangoztatta Borisz Jelcin orosz elnök a Kremlben a győzelem napja alkalmából rendezett fogadáson.
* Nagyon fontos új körülmények és biztató jelek merültek fel a kosovói rendezéssel kapcsolatban – jelentette ki Viktor Csernomirgyin Bonnból Moszkvába visszatérve.
* Willian Cohen amerikai védelmi miniszter és George Tenet, a CIA igazgatója közös nyilatkozatban fejezte ki sajnálkozását a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadás miatt. Közlésük szerint a célmeghatározás során azt hitték, hogy a célba vett épület a jugoszláv katonai elhárítási és beszerzési hivatal központja.
* Nincs politika jelentése a belgrádi kínai nagykövetséget ért csapásnak – jelentette ki Jamie Shea, a NATO szóvivője.
* Belgrádba érkezett a kínai külügyminisztérium 34 tagú küldöttsége. A delegációnak az a feladata, hogy felmérje a kínai nagykövetség épületében keletkezett károkat.

Hétfő, május 10.
* A NATO légicsapásainak megkezdése óta Belgrádban ez volt az első olyan éjszaka, amely légiriadó nélkül telt el. Az atlanti szövetség gépei csupán Niš város repülőterét bombázták néhány perccel hajnali 2 óra előtt.
* A Jugoszláv Katonaság főparancsnoksága közleményt adott ki, mely szerint a katonaság május 9-én megkezdte bizonyos erőinek kivonását Kosovóból. A belgrádi kormány ezzel ismét jelét adta, hogy hajlamos engedményeket tenni a válság tárgyalásos rendezése érdekében. Az első nyugati reagálások azonban elégtelennek minősítették a lépést.
* Újvidéken valamivel két óra előtt megszólaltak a szirénák, majd nemsokkal később két nagy erejű robbanás hallatszott. Ezzel egyidejűleg Belgrádban és több más szerbiai városban is légitámadás volt.
* Ibrahim Rugova kosovói albán vezető és családját fogadta II. János Pál Pápa.
* Hasim Taçi, a rambouillet-i békekonferencia után megalakított „ideiglenes kosovói kormány vezetője közleményben szólította fel Ibrahim Rugovát, hogy világosan ismertesse a jugoszláv elnökkel és az orosz politikusokkal tartott találkozóin képviselt politikai álláspontot, és vessen véget ezeknek a kapcsolatoknak.
* Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia elnöke és Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke közös nyilatkozatban követelte a Jugoszlávia elleni bombázás sürgős megszüntetését, a belgrádi hatalmat pedig, hogy „kössön feltétel nélküli kompromisszumot a nemzetközi közösséggel”.
* A Nikola Pašić baloldali radikális párt bejelentette, hogy vádat emel Zoran Đinđić, a Demokrata Párt és Vuk Obradović, a Szociáldemokrácia elnöke ellen a nemzeti érdekek elárulása miatt.
* Predrag Krkić, a Szerbiai Köztársasági útügyi igazgatóság igazgatója azt nyilatkozta, hogy a NATO-agreszió kezdete óta Szerbia fő és körzeti útjain 27 hidat rombolt le vagy rongált meg, ezek közül hét nagy hidat.
* Bill Clinton amerikai elnök nyilvánosan bocsánatot kért Kína népétől és vezetőségétől Kína belgrádi nagykövetségének bombázása miatt.
* Az ENSZ Biztonsági Tanács zárt ülést tartott, amelyen Kínának nem sikerült elérnie, hogy a testület súlyos szavakkal ítélje el a belgrádi nagykövetsége elleni május 7-i NATO-támadást.
* Az észak-koreai hatóságok először tettek közzé olyan adatokat, amelyek gyakorlatilag az országban pusztító tömeges éhhalál beismerésével érnek fel.
* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 11.
* A NATO-légierő 623 – nagyobbrészt csapásmérő – berepülést hajtott végre Jugoszláviai célpontok ellen. A vajdaságban a Szabadka melletti Vörösfalunál levő televíziós átjátszóállomás épületét semmisítették meg, Zombornál a Naftagas üzemanyag-raktár célozták, Pancsován pedig a vasútállomást. A leghevesebb támadásoknak ezúttal is Kosovó volt kitéve, ahol civil áldozatok is voltak.
* Szinte valamennyi nyugati vezető elégtelennek nevezte a jugoszláv erők bejelentett részleges kosovói csapatkivonást, amely – értékelésük szerint – gyakorlatilag el sem kezdődött.
* A kínai kormány a Jugoszlávia elleni NATO-légitámadások leállítását követeli, mielőtt fontolóra veszi a G-8 csoport rendezési alapelveinek támogatását – jelentette ki Viktor Csernomirgyin az orosz elnök balkáni külömegbízottja a Csiang Cö-min kínai elnökkel tartott megbeszélése után.
* Igor Ivanov orosz külügyminiszter felszólította a NATO-t, hogy vegye komolyan Belgrád gesztusát, a kosovói csapatkivonás megindítását, s vessen véget a bombázásoknak, lehetővé téve ezzel a politikai megállapodásokat.
* Gerhard Schröder német kancellár Bonnban fogadta Milo Đukanović Crna Gora-i elnököt és Zoran Đinđićet, a Demokrata Párt elnökét. Schröder a délután folyamán kínai látogatásra indult, amelyet meghívói egynapos munkalátogatásra rövidítettek, válaszul Kína belgrádi követségnek lerombolására.
* Kínának másodszorra sem sikerült rábírni a Biztonsági Tanácsot egy NATO-t elítélő határozat elfogadására.
* Egyetlen tüntető sem jelent meg a kínai főváros diplomáciai negyedében, ahol három napon át heves tüntetések zajlottak le a belgrádi kínai nagykövetséget ért rakétatámadás ellen.
* A jugoszláv katonai hatóságok Belgrádban szabadon bocsátották Pit Schnitzer német újságírót, a SAT 1 műholdas tévécsatorna tudósítóját, akit még április közepén kémkedés vádjával vettek őrizetbe.

Szerda, május 12.
* A NATO légiereje megrongálta a magyar határhoz mindössze 3 kilóméterre levő, a Szabadka és Szeged közötti vasútvonalat átívelő felüljárót. Zomborban a Naftagas üzemanyag-raktárát érte találat. Pancsován az ipari negyedből hallatszottak robbanások. Harmadszor lőtték a Versec feletti hegyen levő televíziós átjátszóállomást. A harci gépek szinte szünet nélküli támadták Kosovo egész területét. Szűkebb Szerbiában Vladičin Han központjában történt robbanásnak halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. Kraljevo, Paraćin, Vrnjačka Banja, Trstenik és Kuršumlija is felkerültek a támadott városok listájára.
* Boris Jelcin elnök menesztette Jevgenyij Primakov kormányfőt és Szergej Sztyepasin első miniszterelnök-helyettest, belügyminisztert jelölte miniszterelnöknek, s ezt a javaslatát már be is nyújtotta a dumának. Jelcin bejelentette, hogy Moszkva kilép a Kosovóval kapcsolatos tárgyalási folyamatból, ha továbbra is semmibe veszik kezdeményezéseit és békeerőfeszítéseit.
* Az orosz törvényhozó testület alsóháza, a duma lemondásra szólította fel Borisz Jelcin államfőt.
* Gerhard Schröder német kancellár egynapos látogatást tett Pekingben, hogy rábírja a kínai vezetést: tevékenyen járuljon hozzá, hogy megoldás szülessen a kosovói válságban. Schröder a NATO nevében bocsánatot kért vendéglátóitól a belgrádi kínai nagykövetséget ért támadás miatt és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint alapos vizsgálatot kell folytatni az ügyben.
* Brüsszelben megerősítették, hogy magyar repülőterekről csak üzemanyag-feltöltő gépek vesznek részt a Jugoszlávia elleni légi hadműveletekben.
* Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Belgrádba érkezett.
* Románia Nyugat-európai Unió segítségét kérte a Jugoszlávia ellen elrendelt olajembargó érvényesítéséhez
* A brit hírszerzés, az M16 több mint száz ügynökének életét sodorta veszélybe a titkosszolgálat egy volt hírszerzője, azzal, hogy közzétette nevüket és székhelyület egy amerikai Internet-honlapon.

Csütörtök, május 13.
* A NATO légiereje hajnalban 4.15 és 4.45 között ismét az Újvidéki Televízió mišeluki székházát lőtte. Belgrád peremvidékén újból a batajnicai légi támaszpont volt a célpont, valamint Pancsova ipari negyedei. Prištinában is több nagy erejű robbanás hallatszott.
* A szerb Megújhodási Mozgalom javasolta az illetékes állami szerveknek, hogy fogadják el a G8-as csoport javaslatát a kosovói válság megoldására, és kérjék a Biztonsági Tanácsot, hozzon sürgősen határozatot az agresszió megszüntetéséről.
* A Crna Gora-i Szocialista Néppárt beterjesztette Köztársasági Képviselőház elé a Milo Đukanović Crna Gora-i elnök leváltására vonatkozó javaslatát.
* A jugoszláv katonák 250 főből álló csoportja reggel elhagyta Kosovót – állapította meg a France Press hírügynökség.
* A Szerbiai Kőolajipar igazgatóságának adatai szerint a NATO bombatámadásainak következtében négy munkás életét vesztette, harmincan könnyebben vagy súlyosabban megsebesültek, több mint öt ezren munka nélkül maradtak.
* Az orosz törvényhozás alsóháza rendkívüli ülésén megkezdte a vitát a Borisz Jelcin elnök ellen emelt vádakról.
* Moszkvában találkoztak Jacques Chirak francia és Borisz Jelcin orosz elnök. A találkozó homlokterében a jugoszláviai konfliktus volt.
* Kivizsgálás céljából korházba szállították Joschka Fischer német külügyminisztert, miután pártja rendkívüli kongresszusán vörös színű festékbombát hajítottak a nyakába.
* Carlo Azeglio Ciampi, nemzetközileg elismert gazdasági-pénzügyi szakembert választották meg Olaszország 10. köztársasági elnökévé.

Péntek, május 14.
* A Prizren környéki Koriša falut ért NATO-támadás következtében legalább száz kosovói albán menekült vesztette életét. Közöttük a legtöbben öregek, asszonyok és gyerekek voltak. A NATO légiereje Kosovón bombázta még Đakovica, Priština és Peć környékét. Szerbi-szerte ismét grafit bombákkal bénította meg a villanyenergia-rendszert, aminek következtében ismét akadozott az áramszolgáltatás. Először érte támadás Verbászt: a rakéták lerombolták a csatornahidat.
* Bill Clinton amerikai elnök és Csiang Cö-min kínai elnök félórás telefonbeszélgetést folytattak egymással. Külpolitikai megfigyelők szerint a két elnök beszélgetése az amerikai-kínai feszültség enyhülésének a jele.
* A jugoszláviai NATO-csapások kapcsán az orosz erők harckészültségi fokozatát eddig nem növelték, az jelenleg is változatlan – jelentette ki Moszkvában Igor Szergejev orosz ügyvezető védelmi miniszter.
* A franciaországi Colmar légi támaszpontról újabb 10 Mirage vadászbombázó indult az olaszországi Istrana légi bázisra, hogy a NATO kötelékében részt vegyen a Jugoszlávia elleni légitámadásokban.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök Párizsban közölte, egyetért a G8 csoport múlt heti határozataival és szorgalmazta azok mielőbbi végrehajtását.
* A népfelszabadító háború harcosai, a Crna Gora-i és sandžaki dandárok városi bizottságai és tagozatai követelik az illetékes szervektől, hogy vonják bűnvádi felelősségre Milo Đukanovićot, Crna Gora elnökét, mert – szerintük – megsértette Jugoszlávia alkotmányát – áll a Harcosszövetség belgrádi városi bizottságának közleményében.
* Az Egyesült Államok úgy döntött, a Crna Gora-i kormány talajdonában levő hajókra nem vonatkozik a jugoszláv zászló alatt közlekedő hajók amerikai területi vizekre való behajózásának április 5-én bevezetet tilalma.

Szombat, május 15.
* A NATO elismerte, hogy május 13-án éjszaka támadta a Prizrennél levő Koriša falut, és „mélységes sajnálatát” fejezte ki a polgári áldozatok miatt. Ugyanakkor kijelentette: harci gépei „legitim” katonai célpontot” bombáztak. Az észak-atlanti szövetség légiereje Čačak, Kraljevo, Bor, Đakovica, Priština, Prizren és Lipljan környékét támadta. Találat érte a bori víztornyát és a Jugopetrol helyi üzemanyag raktárát.
* Az orosz parlament alsóházában a Jelcin ellen felhozott öt vádpont közül egyiket sem sikerült kétharmados többséggel megalapozottnak nyilvánítani. Jelcin tehát továbbra is elnöki tisztében marad.
* Az ENSZ Biztonsági Tanács közleményben fejezte ki „mély sajnálatát és szomorúságát” Kína belgrádi nagykövetségnek bombázásával kapcsolatban, ám nem ítélte el a május 7-én történteket.
* Először tartottak államfői választásokat Szlovákiában. A szavazatok 47,38 százalékát Rudolf Schuster, a kormánykoalíció négy pártjának közös jelöltje szerezte meg. A szavazatok 37,24 százalékával második lett Vladimir Mečiar, az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke. Május 29-én, a választás második fordulójában dől majd el, hogy kettejük közül ki lesz Szlovákia új elnöke.

Vasárnap, május 16.
* A NATO repülőgépei a jugoszláv-albán határ térségében Prizrentől délre eső területeket bombáztak. Két nagy erejű robbanás hallatszott Priština központjában, míg Belgrádban légvédelmi ütegek tüzét észlelték.
* A jugoszláv kormány meghívására Belgrádba érkezett az ENSZ 15 fős humanitárius küldöttsége, élén Sergio Viera de Mello humanitárius ügyekért fellelős ENSZ-főtitkárhelyettessel.
* A Jugoszláv Hadsereg részleges útlezárásokkal, illetve az albániai, horvátországi és boszniai határon lévő átkelőhelyek lezárásával tovább növelte a nyomást a Crna Gora-i kormányra.
* A „háborúk által meggyötört népekért” imádkozott II. János Pál pápa a római Szent Péter téren.
* Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség eddigi vezetőjét választották meg ismét az RMDSZ vezetőjének a szervezet Csíkszeredán megtartott VI. kongresszusán.
* Egy ámokfutó legalább öt embert agyonlőtt és több tucatnyit megsebesített a német-francia határvidéken, a németországi Dillingenben.

Hétfő, május 17.
* NATO-gépek tizenegyedszer lőtték Čačakot. A Belgrád melletti Batajnica környékére két lövedék csapódott, a lipováci erdő irányából pedig üt robbanás hallatszott. Kraljevo és Užice környéki célpontokat is bombáztak.
* Pancsova ipari negyedének bombázása után a városból ideiglenesen 60 000 embert evakuáltak – közölte Slobodan Tošović, a belgrádi egészségvédelmi intézet toxikológusa.
* Törökbecsén nagy részvét és tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra Kormányos Rudolf 21 éves kiskatonát, aki szolgálatteljesítés közben vesztette életét Kosovóban.
* Az Európai Unió (EU) teljes mértékben támogatja, hogy Martti Ahtisaari finn elnök közvetítsen a kosovói válság megoldásában – közölte Helsinkiben Gerhard Schröder német kancellár.
* Massimo D`Alema olasz kormányfőnek a jugoszláviai válság megoldására vonatkozó kezdeményezését megvitatták az EU külügyminiszterei Brüsszelben. A miniszterelnök javaslata szerint a JSZK bombázását azonnal beszüntetnék, azzal a feltétellel, ha Belgrád elfogadja a Biztonsági Tanács határozatát, amely tartalmazza a G8 csoport elveit, amelyeket Oroszország és Kína is támogat. Az indítvány tartalmazza azt is, hogy ha Belgrád elutasítja a BT határozatát, akkor a NATO szárazföldi beavatkozást indít. A szerbiai ellenzéki pártok általában támogatják ezt az elképzelést.
* Az izraeli általános választásokon Ehud Barak, a balközép Munkapárt vezetője fölényes győzelmet aratott az eddigi kormányfő Benjamin Netanjahu felett. Barak a szavazatok 56 százalékét szerezte meg, Netanjahu 43,9 százalékéval szemben. Netanjahu elismerte a vereséget és bejelentette, hogy lemond a Likud párt vezetéséről.
* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

Kedd, május 18.
* A NATO légiereje Fruška Gora-i, belgrádi, niši, prištiniai, vranjei, Vladičin Han-i és Preševo környéki célpontokat támadott legintenzívebben. Niš közelében a harci gépek lerombolták a belgrád-niši autópályán a felüljárót, Vladičin Hanban pedig a városka központjában a Morava folyót átívelő hidat találták el. Egy személy életét vesztette, 12 pedig megsérült a Valjevo és a környező falvak elleni légitámadásban. Támadás érte a Šabac központjában levő Mika Mitrović kaszárnyát is.
* Nebojša Vujović, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője kijelentése szerint a NATO eddigi agressziójával több ezer polgárt ölt meg.
* Szabadon bocsátották Boban Milenković és Šefko Dairović jugoszláv katonát, akit áprilisban az albán határon a Kosovói Felszabadítási Hadsereg tagjai ejtettek foglyul, Tiranába vitték őket, majd átadták a NATO képviselőinek.
* A Szövetségi Alkotmánybíróság olyan döntést hozott, hogy nincs összhangban a szövetségi alkotmánnyal a Crna Gora-i kormánynak március 26-án elfogadott, a munkakötelezettségről szóló rendelete, mert „a Crna Gora-i kormány olyan területen rendezte a viszonyokat, amelyekben nem illetékes”.
* Május 17-én és 18-án Kruševacon és Aleksandrovacon a Kosovóban szolgálatot teljesítő katonák szülei követelték, hogy hozzák vissza fiaikat.
* Goran Nikolić, a niši szocialisták elnöke hazaárulással vádolta Milo Đukanović Crna Gora-i elnököt, Zoran Đinđićet, a Demokrata Párt elnökét és Vesna Pešićet, a Szerbiai Polgári Szövetség volt elnökét.
* Ismeretlen személyek „megtámadták a Demokrata Párt belgrádi székházást és megrongálták az épület homlokzatát, valamint betörték az ablaküvegeket” – közölte a DP.
* Az amerikai kongresszus képviselőháza gyorsított eljárással 14,6 milliárd dollárt hagyott jóvá katonai kiadásokra, elsősorban a Jugoszlávia elleni háború pénzelésére.
* Massimo D`Alema olasz kormányfő és Gerhard Schröder német kancellár.
az olaszországi Bariban felszólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, fogadjon el határozatot a NATO követelései alapján (ezek: a jugoszláv erők kivonása Kosovoból, nemzetközi békeerőknek a tartományba való vezérlése és a menekültek visszatérése).
* Martonyi János Magyarország külügyminisztere kijelentette, hogy a hivatalos Budapest „nem fogadja el a JSZK ellen Magyarország területéről indítandó szárazföldi akcióról való gondolatokat”.
* Kiro Gligorov macedón elnök határozottan elutasította, hogy a NATO Macedónia területéről intézzen szárazföldi támadást Jugoszlávia ellen.
* Albánia a kosovói válság kirobbanása óta először nehézfegyverzetet telepített a jugoszláv határ közelébe – közölte a tiranai rádió.
* Belgrádban ismét megnyílt a kínai nagykövetség, amelynek épületét május 8-án a NATO gépei bombázták.

Szerda, május 19.
* A NATO légiereje Belgrád környékén a Jugospetrol üzemanyag-lerakatait bombázta, Valjevóban megint lőszergyárat, Szerbi más vidékein reléállomásokat, harci eszközöket, raktárakat, laktanyákat és más katonai objektumokat támadott. Kosovóban támadási célpont volt Suva Reka, Priština, Gnjilane, Peć, Kosovo Polje és Prizren térsége.
* A Szociáldemokrácia felszólította a jugoszláv állami vezetést, hogy fogadja el a G8 csoportnak a háború befejezésére vonatkozó álláspontjait.
* Čačakon megalakították a polgári parlamentet, amely síkraszáll a bombázások beszüntetéséért, az emberélet megmentéséért és a gazdasági újjáépítésért.
* A Jugoszláv Katonaság kruševaci helyőrségének parancsnoksága közölte, hogy ebben a városban az utóbbi két napban tüntetéseket szerveztek, és a szervezőket az ország honvédelmének aláásásával, az ellenséggel való közvetlen együttműködéssel és árulással vádolta.
* A zaječari végrehajtó bizottság döntése szerint a polgárok a jövőben csak a városi hatóságok által kiadott jegyre vásárolhatnak cukrot és étolajat.
* Jó eredménnyel zárult a Helsinkiben tartott háromoldalú (orosz-amerikai-finn) tárgyalássorozat a kosovói válságról – jelentette be Martti Ahtisaari fin elnök. A tanácskozást követően Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök különmegbízottja Belgrádba utazott.
* Slobodan Milošević jugoszláv elnök és Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízott Belgrádban egyetértett abban, hogy a JSZK-beli problémát „csakis politikai módon és az ENSZ keretében, meg a JSZK-nak a G8 elvein alapuló konkrét álláspontok kialakításában való aktív és közvetlen részvételével” lehet megoldani.
* Az orosz törvényhozás alsóháza meggyőző, csaknem kétharmados többséggel megszavazta Szergej Sztyepasin miniszterelnöki jelölését, s ezt követően Borisz Jelcin államfő alá is írta a kinevezési okmányokat.

Csütörtök, május 20.
* Az eddigiekhez képest a legnagyobb légicsapást mérte a NATO Vajdaságra. Palicson lőtték a meteorológiai állomást és a Szabadkai Rádió középhullámú adóját, Szenttamáson pedig az Újvidéki Rádió átjátszóállomását. Kulán a Stolc-féle szálláson néhány objektumot és a Đuro Strugar Mezőgazdasági Vállalat gépjavító műhelyét találták el. Verbászon a rádióállomást, Zomborban ismét kőolajtartályokat ért találat. Zsablyán egy épülőfélben lévő házat romboltak le. Találat érte az udvarnoki Bega-hidat. Újvidék környékét is bombázták. Belgrádban a dedinjei kórházat érte találat, három ember meghalt, többen megsérültek. Megrongálódott a svéd nagykövetség épülete is. Šabac környékére 18 rakéta hullott. Támadás érte Obrenovacot, a barići Prva Iskra üzemet és a Cer hegységen egy televíziós átjátszóállomást is.
* A Dunán újabb, nyolc kilométer hosszú és 400 méter széles olajfolt jelent meg, a Jugoszláviai légitámadások kezdete óta a tizenhatodik – közölte Vidinában a bolgár regionális környezetvédelmi iroda.
* A városi képviselő-testület zárt ülésén lemondott Časlav Popović, az újvidéki képviselő-testület végrehajtó bizottságának elnöke. (Kiszivárgott hírek szerint Popović azért mondott le, mert a tanácsnokok nem fogadták el a végrehajtó bizottság javaslatát, hogy a városi tulajdonban levő közvállalatokba befolyt pénzt a közművesítési rendszerek szükségleteire fordítsák.)
* A čačaki polgári parlament, amelyet május 19-én alakítottak meg, első sajtóértekezletén békére és toleranciára szólított fel.
* A Szerb megújhodási Mozgalom közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy a párt elvárja a Demokrata Párt vezetőitől, hogy nyilvánosan és világosan ítéljék el Zoran Đinđićet, a párt vezetőjét, „aki a szerb nép és a haza szempontjából legnehezebb pillanatokban elszökött Szerbiából”.
* Az amerikai szenátus is jóváhagyta a kongresszus által két nappal korábban elfogadott költségvetést a kosovói vállalkozás pénzelésére.
* Kofi Annan ENSZ-főtitkár albániai látogatásán reményét fejezte ki, hogy a kosovói menekültek még „a tél előtt” visszatérhetnek otthonukba.
* A törökországi diyarbakiri állambiztonsági bíróság halálra ítélte Semdin Sakik kurd gerillaparancsnokot, Abdullah Öcalan korábbi helyettesét Törökország feldarablására irányuló tevékenység vádjával.
* Benyújtotta lemondását Balsay István és Selmeczi Gabriella, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. (A lemondás hátterében az a levél áll, amelyben Fideszes képviselők lobbiztak a leendő budapesti amerikai nagykövet személye érdekében.)

Péntek, május 21.
* A NATO repülőgépei huszonharmadik alkalommal támadták a zombori községet, mégpedig minden korábbinál hevesebben. A támadásnak egy halálos áldozata is volt. A Vuk Karadžić utcában két lakóházat teljesen megsemmisítettek a lövedékek, tízet pedig megrongáltak. A katonai szövetség harci gépei támadták Belgrád környékét, Čačakot, Smederevót és leromboltak egy hidat a belgrád-niši autópályán.
* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök kijelentette: Crna Gorában nincs és nem lehet szó kettős hatalomról: a Jugoszláv Katonaságnak alá kell rendelnie magát a polgári hatalomnak.
* A Čačaki polgári parlament levelet intézett Slobodan Milošević elnökhöz. „Ebben a pillanatban Ön dönt Jugoszlávia valamennyi népének sorsáról. Felszólítjuk Önt, hogy azonnal állítsa le a háborút, és döntéseiben vegye figyelembe az Ön által vezetett jugoszláv népek súlyos szenvedését” – áll a levélben.
* A Bánáti Forum nemkormányzati szervezet támogatta az újonnan alakult čačaki demokratikus parlamentnek a válság békés megoldására vonatkozó törekvéseit.
* Az újvidéki városi képviselő-testület ülésén dr. Stevan Vrbaški polgármester felolvasta a nyilatkozatot, amelyben a tanácsnokok erélyesen tiltakoznak a háború ellen, az ország és a nemzetközi közösség politikai tényezőitől egyaránt követelik az erőszak megszüntetését, valamint hogy tegyenek lépéseket a béke megteremtésére.
* Éjjel két óra körül megrongálták a Demokrata Párt újvidéki tartományi és városi bizottsága székházának homlokzatát.
* A G8 csoport országai külügyminisztériumai politikai igazgatóinak a Bon mellett folytatott Kosovóról szóló megbeszélésein „jelentős előrelépés történt, ám még nem volt végső áttörés”.
* A Beta hírügynökség jelentése szerint az utóbbi hetek során a NATO légicsapások alkalmával megrongálódott a norvég, az olasz, a svéd, a pakisztáni, az izraeli, a magyar, a spanyol a svájci és az indiai nagykövetség épülete, illetve nagykövet lakosztálya. A követségi épületek közül az eddigi legnagyobb kár a kínai nagykövetség épületén keletkezett.
* A ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb hat hónapra meghosszabbította a világszervezet iraki humanitárius, olajat élelmiszerért elnevezésű programjának érvényét.

Szombat, május 22.
* A NATO-gépei negyedszer bénították meg a szerbiai villanyenegia-rendszert, aminek következtében egész Szerbia villanyáram nélkül marad. Grafitbombákal és romboló lövedékkel lőtték a kolubarai, kostolaci és Bajina-Bašta-i erőműveket. A kolubarai hőerőmű támadásakor 13 munkás megsérül. A vízszolgálat is akadozott és több helyen a telefonvonalak is megszakadtak. Szabadkán támadás érte a meteorológiai állomást. Zomborban ismét lőtték a Naftagas-promet raktárát. Udvarnoknál a két nappal korábban megrongál Bega-hidat teljesen lerombolták. A Fruška gorában újból a venaci tévétornyot lőtték. Találat érte a bori bánya trafóállomását is. Belgrádban a lipováci erdő környékét érte támadás. Šabac központjában több háza leromboltak. Kosovo területére mintegy 100 bombát dobtak le.
* Bill Clinton amerikai elnök aláírta a törvényhozás által jóváhagyott költségvetését, amelynek zöme a Jugoszlávia elleni katonai fellépés költségeit biztosítja.
* Az orosz külügyminisztérium nyilatkoztaában a NATO-t tette felelősség a kosovói menekültek tragédiájáért.
* Gerhard Schröder, Németország kancellárja kijelentette: folytatni kell a NATO légitámadásait Jugoszlávia ellen a Nyugat céljainak eléréséig, annak ellenére, hogy a német közvélemény egyre kevésbé támogatja a bombázásokat.
* A magyarországi Taszár légibázisra megérkezett 16 F18-as amerikai harci gép, amelyeket jugoszláviai célpontok elleni bevetésre fel lehet használni. Feladatukat a vezénylő NATO-parancsnok határozza meg.
* Az Eutelsat európai műholdas műsorsugárzó konzorcium – a NATO erőteljes nyomásának engedve – úgy döntött, hogy felfüggeszti a szerbiai rádió- és tévéadások továbbítását.
* Az ENSZ adatai szerint további mintegy 5000 kosovói albán menekült indult el Macedóniába.
* Az albán televízió jelentése szerint az illegális Kosovói Felszabadítási Hadsereg gerillái agyonlőttek egy orosz tisztet, aki a szerb félkatonai erők oldalán harcolt Kosovóban.
* Az algériai hadsereg katonái lelőttek több mint egy tucat muzulmán lázadót, akiket egy falú 9 lakójának három héttel korábbi meggyilkolásával gyanúsítottak.

Vasárnap, május 23.
* Megszólaltak a légvédelmi szirénák Belgrádban, Pancsován és Újvidéken. A NATO támadta Perizren és Istok térségét is. A belgrádi Studió B jelentése szerint szünetel az áramellátás Bánátban és a főváros több negyedében. Újvidék városrészeiben váltakozva többórán át áramszünet volt és akadozott a vízszolgáltatatás. Megszakad az áramszolgáltatás Nišben, Kraljevón, Čačakon, Leskovácon és Užicén is. Šabácon találat ért két lakónegyedet, de emberi áldozatokról nem érkezett hír. Erős robbanásokat jelentettek Sremska Mitrovica és Mađelos faluból, valamint Újvidékről is.
* Johanes Rau 68 éves észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt, szociáldemokrata politikust választották meg Németország új elnökévé a következő öt évre a Berlinben megtartott szavazáson.
* A magyarországi Taszár légibázisra további négy F18-as amerikai harci gép érkezett és ezzel számuk 20-ra növekedett (további négy érkezését várják).
* A Hezbolah nevű, Irán-barát síita gerillaszervezet fegyveresei saját közlésük szerint teljesen megsemmisítették az izraeli hadsereg és szövetségesei egyik megerősített állását Libanonban.

Hétfő, május 24.
* Az éjjel a NATO gépei ismét a szerbiai villanyenergia-rendszert támadták: Kostolácon és Obrenovácon hőerőműveket, Ni