2006. november 18. [21:05]
Az MPSZ feljelentette Korhecz Tamást

Az újvidéki községi bíróság 2006. november16-án átvette az MPSZ elnökének feljelentését Dr. Korhecz Tamás - Kasza József első számú tanácsadója - ellen, aki a Građanski list újságban kijelentette, hogy "nem lehet szolidáris a (szimpátia tüntetést) szervezőkkel, mivel ultranacionalistákról van szó", áll a pártnak a szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Az említett szimpátiatüntetést az MPSZ Zentán szervezte azért, hogy együttérzéséről biztosítsa azokat, akik a budapesti Kossuth téren tüntettek a magyar kormány, és kormányfő ellen. Az MPSZ azért állt ki a Kossuth tériek mellett, mert ott azok gyűltek össze, akik 2004 decemberében támogatták a külhoni magyarok kettős állampolgársági kérelmét, Gyurcsány Ferenc akkori és jelenlegi kormányfővel szemben, közli az MPSZ.
Korhecz Tamás kijelentése 2006. szeptember 21-én jelent meg az újságban. Az MPSZ felszólította, hogy vonja vissza a szavait, de Korhecz ennek nem tett eleget, ami miatt Rácz Szabó László arra kényszerült, hogy bírósági úton követelje meg a rágalom tisztázását, ismerteti a közlemény.
Az MPSZ nem utranacionalista szervezet. Soha semmilyen okot nem adott arra, hogy így kirohanjanak ellene. Soha nem került szembe a törvénnyel, semmit se tett, amiből bárki arra következtethetne, amit Korhecz készpénzként tálalt. Régiónkban különösen nagy súlya van az ilyen kijelentéseknek, akár komoly veszélyt is jelenthet azokra, akikről hasonló híreket terjesztenek. Többek között ezért sem engedhetjük meg, hogy megbélyegezzék az MPSZ-t, vagy bármelyik tagját, hangoztatja a közlemény, amelyet a szervezet elnöke, Rácz Szabó László írt alá.
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=4116

2006. november 17. [21:48]
Megünnepelték az alkotmány elutasítását Vajdaságban

Egyes civil szervezetek, politikai pártok képviselői, valamint tekintélyes közéleti személyiségek pénteken este a Független Újságíró Egyesület helyiségeiben megünnepelték az alkotmányreferendum bojkottjának sikerét Vajdaságban, ad róla hírt a Beta.
Az új alkotmányra a tartományban kevesebb mint 43 százalék szavazott, tehát itt elutasították az alaptörvényt, következésképpen fel kell függeszteni alkalmazását. Mint elhangzott, a vajdaságiaknak folytatniuk kell a harcot Vajdaság önazonosságáért és autonómiájáért.
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=4111

2006. november 17. [15:48]
Érdekeink együttes védelmében

Délvidéki magyar civil szervezetek képviselőinek tanácskozása
Több délvidéki magyar civil szervezet képviselői megbeszélést tartottak Újvidéken november 14-én, hogy kijelöljék, melyek most a legégetőbb feladataink. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy:
1. Bizonyos lényegi ügyeink megoldásához egyetlen magyar szervezet sem folytathat különutas politikát.
2. Napjainkban két lényeges kérdésre kell koncentrálni:
A. A Magyar Nemzeti Tanács választására és munkájára, annál is inkább, mert most már nem csupán a vitatott létrehozása miatt kérdéses a legitimitása, hanem a megbízatási idejének lejárta miatt csak jogi bukfencekkel nyilvánítható legálisnak.
B. Az országban kiírt választásokra, hiszen kimenetelével hosszabb időszakra meghatározódik a társadalomban betöltött pozíciónk.
Mindezeket figyelembe véve a jelenlevők december első napjaira szélesebb körű, előkészítő ülést hívnak egybe más érdekeltek bevonásával, hogy a hónap derekán ügydöntő tanácskozáson határozzanak ezekről, a magyar közösségünk számára oly fontos kérdésekről.
M.
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=410

A Magyar Polgári Szövetség reagálása a VMSZ elnökségének közleményére, amelyben a három másik politikai szervezetet sértegették.

ÖNÁMÍTÁS

Annak ellenére, hogy mindenki számára világos: egységben az erő, és talán sohasem volt még ekkora szükség az összefogásra, a VMSZ legutóbbi támadásával egyértelművé teszik, hogy semmi sem lesz a vajdasági magyar pártok közös fellépéséből. Válaszként a VMSZ támadására - a teljesség igénye nélkül - lássunk néhány közismert tényt.

1) A magyar-magyar széthúzásért kizárólag a VMSZ a felelős.
2) A VMSZ fennhéjázása, önámítása, beképzeltsége a félelem jele. Szánalmas próbálkozás, hogy mások lekicsinylésével, rágalmazásával próbálnak erőt gyűjteni.
3) Nagy sikerekről, támogatottságról beszélnek, pedig minden eddigi, egymást követő választáson szinte megfeleződött a politikai befolyásuk, annak ellenére, hogy komoly pénzeszközökkel rendelkeznek, és szinte teljesen uralják a vajdasági magyar médiát.
4) Feltesszük a kérdést, hogyan mer másokat szalonképtelennek nevezni, aki:
a) Nem tartotta be az adott szavát, amikor megígérte, hogy támogatja a VMSZ-en belül létrehozandó kereszténydemokrata platformosodást.
b) Minden tényleges ismeret nélkül – már az események másnapján – dörgedelmesen elítélte a temerini piaci verekedés magyar szereplőit, akiket (szerintünk az ez által felbátorított) szerb bíróság, drákói 61 év börtönnel sújtott.
c) Azonnal elállt a kettős állampolgárság követelése mellől, amikor a 2004 decemberi népszavazás sikertelenül végződött, és eléggé el nem ítélhető módon ellene fordult a Magyarok Világszövetségének.
5) Amíg a VMSZ másokat rágalmaz, vádol, elfelejtkezik a saját szemét csaknem kibökő gerendákról:
a) Ki működik együtt a radikálisokkal?
i) Vajon ki adott parlamenti alelnököt Šešelj vajda mellé, amivel csak a személyes ambíciókat, és Milošević külföldi megítélésének javítását szolgálta?
ii) Az idén, az új szerbiai alkotmány elfogadtatásánál a VMSZ megint csak a radikálisokkal fújt egy követ a nemzeti közösségünk, és egész Vajdaság kárára.
iii) Annak idején Szabadka akadályozta meg, hogy a Magyar községek közös határozattal védekezzenek az erőszakos betelepítés ellen, meg azt is, hogy létrejöjjön a magyar községek összefogása.
iv) A miloševići időkben a VMSZ küldte el saját emberét Koszovóra, - katonai helikopteren - hogy kioktassa az albánokat a lojalitás témakörében.
b) Nem emlékszünk? Elálltak a hármas autonómia koncepció mellől is, és valamiféle multietnikus területi zagyvaságot kezdtek hirdetni.
c) A VMSZ már adott parlamenti képviselőket, Kasza már volt miniszterelnök-helyettes is. Mi hasznunk lett ebből? Szerintünk, mindez sokkal inkább káros volt a közösség szemszögéből.
6) Korhecz Tamás, a VMSZ elnökének közvetlen tanácsadója, nemrégen még azt állította a Kossuth tériek (akik mellettünk álltak a kettős állampolgárság kérdésében) oldalán szimpátiatüntetést szervező MPSZ tagságról, hogy ultranacionalisták. Ehhez képest örülhetünk annak, hogy legújabban csak annyit voltak képesek kitalálni, hogy az MPSZ „helyi jellegű”. Nem vesszük sértésnek, mindenki tévedhet. Korhecz Tamás ellen viszont eljárást kezdeményeztünk az újvidéki bíróságon. Bocsánatkéréssel és szavai visszavonásával tartozik nekünk.
Ami a választásokat illeti - ha már nem lett semmi az összefogásból - a Magyar Polgári Szövetség nem kér mást, csak tiszta, esélyegyenlőségen alapuló megmérettetést. Szeretnénk látni, mire jutna a VMSZ, ha egyenlő feltételek mellett kellene versenybe szállnia. Mi kitartunk, és úgy véljük, nagy kár, hogy ezt nem lesz alkalmunk megtapasztalni.


Magyar Polgári Szövetség
elnöksége (2006. november 15.)
2006. november 16. [11:03]

Külön indulnak a magyar pártok

A VMSZ elutasította a másik három délvidéki formáció koalíciós javaslatát
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) a választások előtt senkivel sem lép koalícióra – jelentette ki Kasza József, a párt vezetője, a koalícióról csak a választások után tárgyalna az eredmények ismeretében. Ezzel válaszolt a három kisebbik vajdasági magyar párt kezdeményezésére, hogy hozzák létre a Magyar Választási Koalíciót, s közös listával szerezzék meg a magyar nemzetiségű polgárok támogatását a januári szerbiai parlamenti választásokon.

Ha a VMSZ önállóan indul, négy mandátumra számíthat, ám ha szövetségben a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségével (VMDK) és a délvidéki Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ), akkor 6-7 képviselői helyet szerezhetnének a 250 tagú törvényhozásban. Legalábbis így gondolják a „hármak”, ahogyan magukat nevezik újabban a kisebb pártok.
A részarányos szerbiai választási rendszer szerint a kisebbségi pártoknak nem kell átlépniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt – nem lennének rá képesek sem önállóan, sem koalícióban –, esetükben az úgynevezett természetes küszöböt alkalmazzák. Ez annyit jelent, hogy egy kisebbségi pártnak annyi szavazatot kell összegyűjtenie egy mandátumért, amennyi a szavazók száma elosztva a parlamenti képviselők számával, tehát 250-nel. A korábbi részvételi arányokat tekintve 12-16 ezer szavazat kell majd egy mandátum megszerzéséhez (a többségi pártoknak egyébként ennek a tízszerese). A természetes küszöbnek azonban van egy nagy hátránya azzal a megoldással szemben, amely szerint előre meghatároznák, hány képviselő helyet kaphat egy kisebbség, természetesen számarányának megfelelően, s amely helyekre aztán startolnának egy-egy kisebbség pártjai, s a mandátumokat eredményeik arányában osztanák el maguk között. Mert mi lesz, ha a vajdasági magyarok egy része – mint korábban is – nem nemzeti pártjaikra adja le voksát? Hiszen nem egy párt listáján szerepelnek majd magyar jelöltek, s nem egy párt célozza meg programjával a felértékelődött kisebbségi szavazókat. A parlamentben most is vannak magyar képviselők, akik nem magyar pártok színeiben jutottak mandátumhoz. Ám ez a vita már eldőlt, s a Kostunica-kormány nem a horvát és a szlovén példát követte e kérdésben a „hármak” legnagyobb sajnálatára.
Az alkotmányreferendum eredményeit is figyelmeztetésként foghatnák fel a magyar pártok. Választóik ugyanis nem hallgattak sem a VMSZ elnökére, hogy szavazzanak igennel, sem a VMDP és a VMDK vezetőjére, hogy a nemet karikázzák be, hanem nem mentek el szavazni. Nem biztos, hogy a bojkottra való felhívásnak tettek eleget – erre buzdították őket egyes demokratikus irányultságú pártok, köztük Nenad Csanak pártja is –, hanem elfásultak, megcsömörlöttek a politikától. A parlamenti választásokon sem várható nagy részvételi arány. Jó esetben a mintegy kétszázezres magyar választótestület (a magyarok lélekszáma 280 ezer) alig több mint fele fog szavazni. Ebből a számból a Demokrata Párt, a G17 Plusz, valamint a Liberális Demokrata Párt és a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezette koalíció mind lecsíp valamicskét, s a maradék voksol aztán a magyar pártokra. Vajon ez mennyi mandátumra lesz elegendő? A kérdés indokolt abban az esetben is, ha ennek a túlnyomó többsége a VMSZ-t választja. Igaz, egyáltalán nem biztos, hogy a kisebb pártok közül valamennyi indulhat a megmérettetésen (a nem pártként bejegyzett MPSZ biztosan nem), hiszen a lista elfogadásához hitelesített aláírásokat kell gyűjteniük. Ha nem változtatják meg az előírást, akkor tízezret. Az új javaslat azonban ezt a kisebbségi pártok számára háromezerre csökkentené, s ez a szám már megvalósíthatónak tűnik a két kisebb számára is. Ha maradna a tízezer, akkor listát csak a VMSZ állíthatna, neki vannak aktivistái és pénze tízezer támogatót megtalálni és aláírás-hitelesítésre a hivatalba becitálni.
Úgy tűnik, hogy semmi sem dőlt el még véglegesen. Nem tudni, hogy a vajdasági magyarok végül majd hány magyar lista közül választhatnak.
Sebestyén Imre (Magyar Nemzet)
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=tukor&id=958

2006. november 15. [15:57]
A VMSZ nem vállalja a vajdasági magyar koalíciót
A Hármak közleménye

Három vajdasági magyar párt, a VMDP, a VMDK és az MPSZ megállapítja, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség mellőzve a vajdasági magyarság alapérdekeinek képviseletét, nem vállalja a szerbiai parlamenti választásokon való közös magyar fellépést. Úgy látszik a VMSZ egyszerű versenypárttá alakul át, amely eltekint mind az autonómiakövetelés konkrét felvetésétől, mind a részarányos parlamenti képviselet, s ezzel összefüggésben a szavatolt parlamenti helyek követelésétől és politikai tevékenységét a lehetséges szerb politikai partnerek ízlésének és elképzeléseinek megfelelően alakítja, olvasható a szerdán kiadott közleményben.
Ettől függetlenül, a Hármak tovább folytatják egy széles Vajdasági Magyar Koalíció létrehozatalára irányuló konzultációikat. Szükségesnek tartják a kettős állampolgárságra vonatkozó aláírásgyűjtés újraindítását is.
A Hármak diszkriminatívnak tartják és ellenzik a szerbiai választási törvény rendelkezését, miszerint a választási listákhoz 10.000 hitelesített támogató aláírást kell mellékelni. Követelik a szerb hatalom illetékeseitől, hogy a kisebbségi listák támogatására – az egyenjogúság követelményének megfelelően – tegyék lehetővé és tekintsék érvényesnek az arányos számú támogató aláírás benyújtását. Ebben a kérdésben újra megkeresik a szerbiai hatalom illetékes szerveit.
A különlegesen sok támogató aláírásra vonatkozó, a szerbiai kisebbségeket hátrányosan érintő rendelkezés miatt a Hármak továbbra is igénylik Budapest segítségét.
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=vajdasagarch&index=4093&sqr=vajdasag

2006. november 15. [10:08]
Miért indul a VMSZ egyedül a januári választásokon
Miért nem jöhet létre a vajdasági magyar pártok közös listája

A Vajdasági Magyar Szövetség közleményben indokolta meg választóinak, hogy miért is indul önállóan a januári parlamenti választáson, s miért nem jöhet létre a vajdasági magyar pártok közös listája. A VMSZ Elnökségének közleményét az alábbiakban ismertetjük.
Annak ellenére, hogy a VMSZ tisztában van a délvidéki magyar választók többségének elvárásával, amely szerint a magyar pártok fogjanak össze minden fontos kérdésben, a soron következő parlamenti választáson egyedül fog indulni.
Indoklás:
1. A délvidéki magyarság parlamenti jelenléte egyedüli indulás esetén sem forog kockán, hiszen a VMSZ a nemzeti közösségek számára megszabott természetes küszöböt mindenképpen átfogja lépni.
2. Végső ideje, hogy a VMSZ mindenki előtt világosság tegye, hogy a vajdasági magyarság nagy többségének bizalmát élvezi, s ennek a bizalomnak a birtokában tenni is tud a közösség érdekében.
3. Annak ellenére, hogy a VMSZ mindig híve volt a magyar pártok közötti VALÓS együttműködésnek, a jelen pillanatban egyik számításba jöhető partner sem rendelkezik olyan politikai súllyal és támogatottsággal, ami növelné a választás sikerességének esélyét.
4. A vajdasági magyar pártok közül egyedül a VMSZ rendelkezik nagyobb számban olyan felkészült, nemzetközileg is elismert szakemberekkel és politikusokkal, akik a szerb parlamentben eredményesen képviselhetik a délvidéki magyarság alapérdekeit.
5. A többi magyar párt az elmúlt időszakban vagy teljesen szalonképtelenné vált (a VMDK a radikálisokkal való összefekvése által), vagy teljesen súlytalanná (a VMDP a terméketlen közleménygyártás és üres szópufogtatás által), vagy nem is tekinthető pártnak (a helyi jellegű MPSZ) -- így jelenlétük nemhogy növelné, hanem inkább csökkentené a VMSZ és a vajdasági magyarság választási esélyeit.
6. Az a tény, hogy az említett magyar pártok eddigi tevékenysége szinte kizárólag abban merült ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget és annak vezetőit mocskolták, és kézzelfogható, a közösség megmaradását nagyban segítő eredményeit becsmérelték, mindenféle együttműködés, így a választási együttműködés is esélyt csökkentő nehézségekbe ütközne.
A VMSZ Elnöksége