Október 15.
Tiltakozó gyűlés Szabadkán

Kiss Rudolf, a szervező Civil Mozgalom koordinátora egy konkrét esetet ismertetetett – egyet a sok közül – melyben világosan megmutatkozott a rendőrségi részrehajlás. Amikor, a magyarok ellen támadó vétkest – cinkosságot vállalva vele – a rendőrök futni hagyják, az áldozatot pedig intézkedésnek vetik alá. Kiss Rudolf szerint a Civil Mozgalom szorgalmazza a nemzetközi megfigyelők megjelenését a Vajdaságban, s követeli a hatóságok hatékony fellépését, a támadók megbüntetését.

Doris Pack üzenete: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Európa Parlament képviselői részt kívánnak venni Szerbia, de különösen Vajdaság demokratikus fejlődésében. Személy szerint is a szívemen viselem a régió kisebbségeinek a sorsát és gondjait, amelyekkel hétköznapi életük során szembesülnek. Remélem, mindenki, de különösképpen a Szerb Kormány és az igazságügy, tisztában van óriási felelősségével, hogy békés együttélést kell biztosítaniuk a régióban élő összes nemzeti közösség számára. Fontos, hogy fenntartsuk és továbbfejlesszük a multietnikus életmodellt és az európai civilizációs vívmányokat ebben a régióban. A ti Doris Packotok.

Ágoston András beszéde:
Tisztelt jelenlevők, kedves fiatalok! Szükség van a szabadkai tiltakozó gyűlésre.
Mert leginkább a délvidéki magyar fiatalok válnak a nemzeti alapú súlyos incidensek, sokszor megalázott áldozataivá. S mert ezzel a tiltakozással kifejezhetjük a vajdasági magyarság óriási többségének a véleményét, hogy népcsoportunk helyzete továbbra is nyílt és megoldatlan.
Van egységes vajdasági magyar érdek. Mi, a vajdasági magyarok szeretnénk békésen egymás mellett élni a most már nagy többségben itt élő szerbekkel. De nem úgy, ahogy ezt ők Trianon óta megszokták. Nekik is rá kell jönniük, hogy a vajdasági magyarok nem képezik saját tulajdonukat. S hogy azok részei a Kárpát-medencében élő magyar nemzetnek. Meg lassan arra is, hogy a vajdasági magyarok az EU-tag Magyarország kisebbségei, akikre most már talán állandó jelleggel odafigyel az Európai Unió is.
A vajdasági magyarok nem akarják azt a feszültséget, amelyet főleg a félrenevelt fiatal szerbek keltenek sokszor megalázó, durva, testi sértéseket okozó kötekedő viselkedésükkel. Nem akarjuk, hogy a szerb hatalom saját érdekeitől vezérelve elnéző legyen pont az effajta viselkedéssel szemben. S ami a legfontosabb: ezt a véleményünket nem akarjuk tovább megfélemlítve magunkba zárni.
Köszöntjük a fiatal szervezőknek, hogy új kezdeményezésükkel hatékony anyagi támogatás nélkül, saját erejükből nyilvánosságot biztosítanak ebbéli véleményünk kifejtésének. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt fiataljai tevőlegesen is hozzájárultak a mai megmozdulás megszervezéséhez. Nekik is köszönjük a lehetőséget.
Célunk az, hogy politikai jóindulatunk bizonyítékaként rámutassunk a tennivalókra, amelyeket ha a szerb hatalom megszívlel oldódhat a két nemzet közötti mindkét fél számára káros feszültség.
Véleményünk szerint ideje, hogy a szerb hatalom félretegye a kisebbségek szerepéről és helyéről alkotott sok évtizedes kliséket, megvizsgálja, mi az, ami hozzájárulhat közös boldogulásunkhoz ezen a vidéken.
Először is figyelembe kell vennie, hogy magyarok vagyunk, s az uniós nemzet részeként azok is akarunk maradni. Másodszor, hogy önazonosságunk megőrzésére és a meglevő egyre kínosabb nemzeti alapú feszültség kezelésére a jelenlegi intézményi struktúra nem alkalmas. Tényleges, magyar (perszonális) autonómiára van szükség. Emellett csakúgy mint a szerbeknek, mondjuk Horvátországban és Kosovón, szükségünk van részarányos parlamenti képviseletre is. Előre szavatolt képviselői helyeket kérünk a szerb parlamentben, hogy azokra, többpárti alapon, maguk a magyarok választhassák meg képviselőiket. Akik csakúgy mint a szerb képviselők Horvátországban, valóban a vajdasági magyarság érdekeit képviselik, s ami a legfontosabb, egyedül a magyar választóiknak tartoznak politikai felelősséggel.
Tudjuk, egyelőre nincs meg a politikai akarat a szerb vezetésben sem arra, hogy a nemzeti alapú súlyos incidensek esetében a zéró tolerancia elvét alkalmazva határozottan járjon el, sem arra, hogy ténylegesen párbeszédet kezdjen a magyar autonómiáról és a részarányos parlamenti képviseletről.
Ez az oka annak, hogy a tiltakozó nagygyűlésről kéréssel fordulunk Budapesthez, az EU-tag Magyarországhoz. Azt kérjük, ne elégedjen meg azzal, hogy Európa csak figyelemmel kísérje a vajdasági magyarság helyzetének alakulását, hanem mind Szerbiában, mind az EU-ban szorgalmazza a demokratikus kisebbségbarát intézmények, a magyar (perszonális) autonómia és a részarányos parlamenti képviselet mielőbbi bevezetését.

Tisztelt egybegyűltek!*

Az ország amelyben élünk, függetlenül a hatalmi változásoktól, íme 15 éve mellőzi a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan kérdéseit. Mi már mindenkinek mindent elmondtunk (többször is), és süket fülekre találtunk. Gondjaink elfogadtatásában kipróbáltuk a politika minden eszközét, kivéve a tüntetést, és most eljött ez a pillanat is.
Felháborító módon, kézlegyintéssel, balkáni szokáshoz híven, derűvel és mosollyal intézték el panaszainkat, mondván, hogy nem igaz, túlzásba visszük, majd kivizsgálják, itt így is túl sok már a jogunk, és finoman sejtették, ha nem tetszik, akkor mehetünk. A durva üzeneteket, az utcán, a munkahelyen kaptuk meg.
A vajdasági magyarság ellen, már 15 éve, ez az állam (vagy más valaki a nevében és hallgatólagos beleegyezésével) különleges hadviselést folytat, nyílt pszichoterrort, melynek alapvető jellemzői a hosszú távú, alacsony intenzitású, és nagy területet befogó konfliktusok szítása.
Megoldás csak egy lehet – autonómia. Olyan autonómia amilyent a VMDK kíván, hol a perszonális autonómia mellet, (mert most nem szabad alálicitálni követeléseinkben) ennek egyik alappillére az etnikai alapú területi elkülönülés, minden következményével: részarányos foglalkoztatás az állami szervekben (így a rendőrségben is), az anyanyelv teljes jogú használata, törvények és határozatok önálló meghozatala…úgy ahogyan ez a VMDK autonómiakoncepciójában le van írva. Lehetséges-e ez? Határozott válaszunk: igen, mert éppen ezt a megoldást találták jónak a koszovói szerbek identitásának megőrzésében. Ha ebben az országban nem lesznek kettős mércék, akkor mi is jogosultak vagyunk mindenre ami másokat is megillet.
Ha megengedik pár szót szólnék azokhoz is, akiknek ezt szántuk, anyanyelvükön, hogy megértsék mit is mondunk.

Gosp. Rasime Ljajiću, zakon na koji se tako rado pozivate, i kažete da je među najboljima u Evropi je bez kaznenih odredbi, bezvredna hrpa paragrafa. U Srbobranu, iako postoji pravosnažna odluka suda, predsednik opšine ne dozvoljava da se postavi tabla i sa natpisom Szenttamás, jer navodno nema para, ali mu zato ne smeta da dođe u selo Péterréve, po pare iz svoje apoteke. U Novom Bečeju, predsednik opštine minira postavljanje tabli, ali mu zato ne smeta, da za ručkom, sa suprugom svaki dan govori mađarski. A vi ste bespomoćni protiv samovolje prosvećenih srpskih naconalista i idete na turneju samo tamo gde Vam niko ništa ne sme reći.
Gosp. Dragane Jočiću, ko, i zbog čega protiv manjina vodi psihološki rat niskog intenziteta, po širokom prostoru i na duge staze? Kome odgovara ovaj psihoteror koji milicija neće ili ne može da reši. Kad ćemo saznati nešto o ubistvu u Horgošu? Da li ste stvarno nesposobni, ili je u pitanju nešto drugo?
Gospodine Zorane Stojkoviću, kako to da se u slučajevima kada su oštećeni pripadnici manjina, suđenja ne zakazuju mesecima. Znate li da su vinovnici temerinskog slučaja, koji je za svaku osudu, ekspresno pronađeni i osuđeni, i da su onako, za primer, dobili drakonske kazne od ukupno 63 godine robije, više nego ratni zločinci koje Vi vodite u Hag. Znate li da jednog od osuđenika svakodnevno maltretiraju, šutiraju, šamaraju, da mu odvaljuju bubrege, da je gotovo oslepeo od batina? Zar baš mora tako?
Gospodine predsedniče vlade, čemu igra dvostrukih standarda o Zakonu o izboru narodnih poslanika? Cenzus za ulazak u parlament je, istini za volju snižen, ali je i za predlog manjinske liste potrebno sakupiti 10.000 potpisa. 7.500.000 prema 10.000 nije isto što i 300.000 prema 10.000.
Gospodo, Srbija je , na žalost, zemlja dvostrukih standarda, laži, etničke i verske netrpeljivosti, korupcije, diktature beznačajnih stranaka koje ucenjuju sve, a najviše žele da se nagrabe para. Suočite se sa istinom, a mi ćemo biti partneri u razrešavanju nagomilanih problema.

__________
* Dr. Páll Sándor, a VMDK elnökének felszólalása a szabadkai tüntetésen (pallbps@sezampro.yu)

Október 13.
Levél a szabadkai civil tüntetés résztvevőihez
Tisztelt vajdasági magyar fiatalok !

Az utóbbi másfél évben , tudom, egyre nehezebbre fordult az amúgy is nehéz és kisebbségi sorban élo vajdasági nemzettársaink helyzete. Nemzettársainkat mondok, mivel ugyanazt a történelmi múltat és ugyanazt a közös kultúrát, ugyanazt az államisági értéket képviseljük, mint amelyet eddig már Magyarország és a felvidéki magyarok be tudtak vinni az Európai Unióba. Magam, mivel néhány kilométerre a magyar-szerb határtól születtem, még inkább tudom ezt, hiszen ugyanazokat a dél-alföldi szokásokat őrizzük, ugyanazt az „ö-betűs” tájszólást beszéljük. Ezért is érzem át, ezért is mondom ki azt, hogyha a Vajdaságban őshonos magyarokat bántják és sértegetik, akkor az olyan, mintha minket érne támadás. A test és a lélek egyszerre sajog, még ha nekünk, magyarországi magyaroknak ideát, tőletek néhány kilométerrel északabbra, sokkal könnyebb is az élet, mert nemzeti létünkben, anyanyelvünk használatában és vallásunk gyakorlásában nem akadályoznak minket.
A fizikai és lelki támadások, valamint az oktatási, kulturális, gazdasági és foglalkoztatási diszkrimináció őrli az idegeket a közös ősök földjén, a Vajdaságban. Ezt magam is minden idegszálammal próbáltam föltárni az Európai Parlament délszláv delegációjának tagjaként, vagy Brüsszelben nyilvános közmeghallgatások kezdeményezőjeként, illetve a Vajdasággal foglalkozó rendkívüli ülések és határozatok elindítójaként.
Mérföldkő a mai nap, hiszen olyan rendezvényre gyűltek össze a vajdasági fiatalok, amilyen rendezvény eddig még nem volt. Civil, független, önálló kezdeményezésű rendezvényükkel azt fejezik ki, hogy a Vajdaság soknemzetiségű voltát veszélyeztető eddigi politika nem folytatható. Azt fejezik ki, hogy a passzív hatósági hozzáállással megtűrt, sőt bátorított etnikai tisztogatás egy itt őshonos nép és más nemzetiségek ellen nem lehet egy európai folyamat része.
Különösen értékes ez a megmozdulás azért, mert fiatalok kezdeményezése, akiknek jövore van szükségük itt a Vajdaságban, és akik ezzel azt akarják kifejezésre juttatni, hogy nem akarnak innen elmenni az anyaországba. Itt akarnak élni a Vajdaságban, magyar nemzetiségű szerbiai állampolgárként, helyi lakosként és adófizetőként.
Különös ez a rendezvény azért is, mert békésen, fegyelmezetten és méltósággal juttatjátok kifejezésre azokat az igényeket, amelyek minden európai polgárnak alapvető normái közé tartoznak: az anyanyelvetek egyéni és közös művelését, az igazságszolgáltatás előtti egyenlőséget is beleértve.
És különös ez a rendezvény azért is, mert egy civil szervezet kezdeményezése, tehát nem a pártpolitika eszköze. Nem felülről lefelé manipulálva szervezték, hanem európai módon: alulról fölfelé építkezve, mintegy üzenve a politikának, hogy ezé a módszeré a jövo itt, a Vajdaságban is, nemcsak néhány kilométerrel odébb.
Magam hallom ezt a szép szót, és megértem az üzenetet, annak módját, kulturáltságát. Mindahhoz, hogy ez a tisztaság megmaradjon, szükséges, hogy miközben figyelünk rátok, odahallgatunk a szavatokra, egyúttal elkerüljük azt az alaptalan vádaskodást, miszerint civil megmozdulásotokat a politika, netán a választások előtt álló anyaországi politika hozta volna létre. Azok, akik ilyesmivel vádaskodnak, saját gondolkodásukat leplezik le. Ezt nekünk el kell kerülni.
Ezért döntöttem úgy, hogy nagyon megtisztelő felkéréseteket megköszönöm ugyan, ám személyesen mégsem veszek részt a megmozduláson. Egy ezzel kapcsolatos esetleges polémia ugyanis méltatlan lenne nemes, és közös céljainkhoz.
Kérem ezért megértéseteket.
Személyesen nem vagyok jelen, de higgyétek el, lélekben ott vagyok veletek, Szabadkán.
Brüsszel, 2005 október 13.
Becsey Zsolt, az Európai Néppárt tagja, a Fidesz europarlamenti képviselője
(m.sz.i.1@externet.hu)