Október 10.
HRW: „Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában”
Keményen bírálja és figyelmezteti a Human Rights Watch New York-i emberi jogi szervezet Szerbiát

Keményen bírálja és figyelmezteti a Human Rights Watch New York-i emberi jogi szervezet Szerbiát: mindaddig, amíg a szerb hatóságok nem tudják megoldani a nemzeti és vallási kisebbségek elleni fokozódó erőszakot, az ország nem számíthat az EU-hoz való közeledésre. Az emberi jogi szervezetnek a több mint félszáz oldalas jelentése a Veszélyes közömbösség: erőszak a kisebbségek ellen Szerbiában címet viseli.
Felrója a hatóságoknak, hogy nem voltak képesek gátat szabni az etnikai és vallási kisebbségek elleni fokozódó erőszaknak.
A HRW egy sor jogsértést, fizikai összetűzést, a kisebbségek vallási és kulturális létesítményei elleni támadást és temetőgyalázást jegyzett fel a szerb radikálisok 2003 végén aratott parlamenti választási győzelme óta. E bűnesetekre a szervezet szerint nem volt megfelelő a szerb hatóságok válasza, az illetékesek könnyelműen kicsinyítették a jogsértések jelentőségét, bátorítva ezzel a szélsőségeseket. A jelentés szerint az ügyészségek lassan reagáltak, a bíróságok elé állított tetteseket általában felfüggesztett szabadságvesztésre vagy pénzbüntetésre ítélték, a rendőrség egyes esetekben nem védte meg a támadásoktól a dzsámikat és a kisebbségek tulajdonában lévő létesítményeket.
A HRW megállapítja, hogy Szerbiában nincs megfelelő törvényi rendelkezés a gyűlölettel kapcsolatba hozható bűntények szankcionálására, s a kisebbségek részvétele a rendőrség kötelékében aránytalanul alacsony, ami „hagyatéka” Slobodan Milošević volt nacionalista kormányának, amely gyakorlatilag kizárta a rendőrség soraiból a nem szerbeket.
(http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=szerbia&id=2587)

A nagyobb autonómia hozzájárulna az etnikai viszonyok javulásához

Bojan Kostreš, a vajdasági parlament elnöke ma kijelentette, hogy a tartományi és köztársasági hatalmi szervek jobb együttműködése és Vajdaság széles körű autonómiája hozzájárulna a tartományon belüli etnikai viszonyok javulásához. A Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Human Rights Watch emberi jogi világszervezetnek a Szerbiára vonatkozó határozatai, amelyek szerint Szerbiának mindaddig nincs helye az Európai Unióban, amíg a hatóságok nem oldják meg az etnikai és vallási kisebbségek elleni támadásokat, „nagyon komoly figyelmeztetés”.
Mint ismeretes, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet legújabb jelentésében az áll, hogy a szerbiai hatóságok nem tudják meggátolni az etnikai és vallási kisebbségek elleni támadásokat, de mindaddig, amíg ez a helyzet, Szerbia nem számíthat arra, hogy közeledni fog az Európai Unióhoz. Az 52 oldalas jelentésben a szervezet dokumentálja a 2003-tól napjainkig a kisebbségek kárára történt erőszakos cselekményeket, beleértve a fizikai erőszakot, a vallási és kulturális intézmények elleni támadásokat és a temetőgyalázásokat is. A szerb hatóságoknak ezekre az eseményekre nem volt megfelelő válasza - áll a jelentésben.
(http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1869)

Október 9.
Kasza szerint az ellene intézett támadás már nem téma

Érthetetlenül titkolózik a rendőrség, de maga az érintett, Kasza József is arról, hogyan áll a nyomozás a családi háza előtt történt robbantás ügyében.
Kasza József családi háza előtt augusztus végén robbantottak. Az elkövetők még mindig ismeretlenek. A pokolgépről annyit tudni, hogy valószínűleg egy mozgásban lévő autóból dobták ki. A rendőrség csupán egyszer közölt információkat a nyomozásról, akkor is csak a helyszínelés eredményeit. Több mint egy hónappal a robbantás után még mindig nem lehet tudni, hol tart a nyomozás.
Kasza József a Magyar Rádiónak nem kívánt nyilatkozni a robbantás fejleményeiről. Az ellene intézett támadás szerinte már nem téma. A pártelnök kérdésünkre azt mondta, hogy az ügy fejleményeiről a rendőrséget kell megkérdezni. A szabadkai rendőr-főkapitányság azonban nem nyilatkozik.
A Magyar Szó című napilap hasonló kérdésére, hogy a rendőrség értesítette-e a nyomozás eredményeiről, Kasza József azt válaszolta: nem értesítették. A napilap legújabb számában a VMSZ elnöke kiemeli, hogy amikor kézigránátot dobtak a háza elé, politikai riválisai azzal vádolták meg, hogy ügyet csinál belőle. A pártelnök ezt visszautasítja, mert ahogy fogalmaz: nem ő volt, aki kézigránátot dobált. A VMSZ elnöke elutasítja azt, hogy piszkos üzleti ügyei miatt robbantottak volna családi háza előtt. Nincsenek piszkos ügyeim, csak ezzel akarják egész Európát félrevezetni - nyilatkozta Kasza József. (Hevér Lóránt (Magyar Rádió, http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=cikk&ar=vajdasag&id=1865

Szeptember 28.
A „becsületes” magyarok, a szerbek szolgái

A Horvátországból Belgrádba menekült szerb szociológus, akit Kostunica a kisebbségi ügyek intézésével bízott meg, annak idején kézzel-lábbal hadakozott azért, hogy a horvátországi szerbek számára bevezessék a szavatolt parlamenti helyek intézményét. Ezzel szemben Szerbiában a VMSZ politikai kézivezérlésre beállított nemzeti tanácsát pártolja, benne a Kostunica által közvetlenül ellenőrzött „becsületes” magyarokkal. Azt a „nemzeti tanácsot” támogatja, amely széttúrta a Magyar Szót. És ebek harmincadjára juttathatja a több millió euró értékű irodaházat, amelyet annak idején, 1957-ben, még a szocializmusban, Tito juttatott a vajdasági magyaroknak.
No, nem szeretetből, inkább azért, hogy értelmiségünk egy kupacban legyen ellenőrizhető Újvidéken.
Most viszont az a veszély fenyeget, hogy a dicstelenül kimúlt Forum Lap- és Könyvkiadó 5700 m2 irodaháza, a Magyar Szónak adott kölcsön fejében, illetve annak kapcsán, igencsak mérsékelt áron a bankok és a mögöttük álló nemzetközinek mondható konzorcium tulajdonába megy át. Már az év végén, vagy a jövő év első felében. Mert a kölcsönt meg kell adni, s ha az ingatlanra van rátáblázva, akkor azt kell értékesíteni.
Újvidék elit negyedében, ahol az irodaház és a hozzátartozó nyomda van, az ingatlanok ára négyzetméterenként 1000 (ezer) eurónál kezdődik.
(Ágoston András: Nemzeti összefogás és kisebbségi politikai pluralizmus, részlet, VMDP HÍRLEVÉL, III. évf. 110. szám, 2005. szeptember 28.)

Szeptember 27.
Hat délvidéki követelés
Négytagú küldöttség számolt be az EBESZ értekezletén a délvidéki magyar kisebbség helyzetéről

A Varsóban szeptember 19-étől 30-áig ülésezett Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) 27-én a kisebbségekről tárgyalt, s erre a Magyarok Világszövetségének jóvoltából egy négytagú délvidéki küldöttség is eljutott: Rácz Szabó László delegációvezető, az MVSZ elnökségi tagja, dr. Szalma József jogtudós, egyetemi tanár és Matuska Márton, a második világháború végén, a Délvidéken elkövetett magyarirtás kutatója. A negyedik tag Székely Árpád, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének tagja volt, és a küldöttség munkájának sikere érdekében lobbizott.
A konferencián Rácz Szabó László felolvasta a csoport angolra fordított jelentését, amely a délvidéki magyarság számára két fontos ügyről szólt. Előbb példákkal illusztrálta a magyarellenes cselekményeket, majd hat pontba foglalva az EBESZ elé tárta, mit követel az itteni magyarság azokkal a tömegmészárlásokkal összefüggésben, amelyek a második világháború végén zajlottak le Tito alakuló Jugoszláviájában.
A jelenleg folyó magyarverések, valamint az igazságügyi, rendőri és más hatósági szervek kisebbségellenes magatartásának példáiból a dokumentum csupán néhányat szemléltet, hiszen a szöveg ismertetésére csupán öt perc állt mindenkinek a rendelkezésére. A dokumentumban az EBESZ segítségét kérték a magyarok elleni zaklatások, verések és uszítások megszüntetéséhez.
A II. világháborús vérengzésekkel kapcsolatban hat pontba foglalva nyújtották át követeléseiket.
• Melyek ezek a követelések? – kérdeztük Matuska Mártontól.
– A szerb állam hozza nyilvánosságra a vérengzésre vonatkozó dokumentumokat, támogassa az események kutatását, segítse a kutatókat az áldozatok névsorának feltárásában, engedélyezze és segítse az ismert tömegsírok feltárását, azok méltó megjelölését, fejezze ki részvétét a történtek miatt, az ENSZ okmányai szellemében hatálytalanítsa a kollektív bűnösségre vonatkozó rendeleteket, és kártalanítsa az ártatlanul megkárosítottakat! A küldöttség több példányban szétosztotta a vérengzésekről szóló, A megtolás napjai című angol (Retaliation), német (Die Rache der Serben) és francia (Represailles) nyelven kiadott füzeteket.
• A vajdasági küldöttségen kívül jelen volt-e más küldöttség is erről a vidékről?
– Jelen volt és felszólalt a szlovák, a román és a szerb küldöttség. Valamennyien arról beszéltek, hogy milyen példásan rendezett országukban a kisebbségek, köztük a magyarok helyzete. Ha az MVSZ nem lett volna jelen, ez az értekezlet anélkül múlt volna el, hogy egyetlen szó is esett volna a délvidéki magyarság valós helyzetéről.
• Volt-e a küldöttségnek bárminemű követelése, kérése az anyaország felé?
– Kértük a Varsóban jelen levő anyaországi küldöttség tagjait, hogy a jövőben segítsenek a hasonló ülésekre való előkészületek során. Nekünk a vízumok beszerzése is nagy gond, nemkülönben a küldetés vállalásával járó kiadások, amelyeket ezúttal az MVSZ fedezett. Sajnos csak az indulás előtti napokban derült ki, hogy állja a költségeket, így kapkodva kellett összeállítni a küldöttséget s elkészíteni a beterjesztendő dokumentumokat. Talán mondani sem kell, hogy egy ilyen értekezleten lenne mit mondaniuk a szlovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok nemkormányzati szervezeteinek és szerveinek is. Az EBESZ konferenciáján talán el lehetne mondani a magyar autonómiával kapcsolatos gondolatainkat és gondjainkat. (néz, Magyar Szó, 2005. október 1., 2., 2. o.)