AKTUÁLIS

Nincs egyezség
Politikai viták a kisebbségek parlamenti képviselete körül

A közelgő tartományi választások ismét aktualizálták a nemzeti kisebbségek részvételének kérdését a hatalom gyakorlásában. Ez azonban most már nem csak a kisebbségi jogok és a demokrácia megvalósításának kérdéseként vetődik fel, hanem a szerb politikai pártoknak a hatalom megszerzéséért (és gyakorlásáért) folytatott küzdelmének részeként is, amihez szükségük van a kisebbségi szavazatokra is.

Bővebben

Etnikai távolságok*
A NSPM felmérése és a CRCD reagálása

Az Új Szerb Politikai Gondolat (Nova Srpska Politička Misao – NSPM) nevű belgrádi politikai elméleti és társadalomkutató folyóirat1 felméréseket végzett a szerbiai etnikai viszonyok alakulása területén. Đorđe Vukadinović, a NSPM képviselője a projektum előzetes eredményeinek 2007. június 1-jén a sajtóval való ismertetése alkalmával úgy értékelte, hogy „az etnikai távolságtartás Szerbiában jelen van, de mégsem annyira jelentős, mint amennyire azt az elmúlt évek tapasztalata alapján elvárták”.

Bővebben

Ombudsman-jelentés*
A tartományi emberjogi biztos 2006. évi jelentése a nemzeti kisebbségek jogvédelméről

A Tartományi Képviselőház 2007. április 20-án vitatta meg és fogadta el Petar Teofilović Tartományi Ombudsmannak a 2006. évre vonatkozó jelentését. A „nép ügyvédjéről”szóló határozat szerint az ombudsmannak évente egyszer, legkésőbb november végéig jelentést kell tenni a Képviselőháznak tevékenységéről, az emberi jogok állapotáról.
Teofilović 2006. évi jelentése 174 oldalas A4-es formátumú (21 x 29,5 cm) sűrűn (10 pontos betűkkel) szedett, 13 fejezetből és egy mellékletből áll.
Milyen nemzeti kisebbségi vonatkozású adatokat és értékeléseket tartalmaz?

Bővebben

Rossz politikai üzenet
A Koštunica-kormány(ok) és a nemzeti kisebbségek

Vojislav Koštunica első kormánya (2004. március 3-ától 2007. május 14-ig) nem éppen a kisebbségbarát politikájáról vált ismertté.
A civil és az emberjogi (belföldi és külföldi) szervezetek körében az a vélemény alakult ki, hogy Szerbia nem folytat aktív kisebbségpolitikát, mi több, a nemzeti kisebbségek problémáival nem is igen foglalkozik.
Ezt a megállapítást támasztják alá a tények, hogy Szerbiának a mai napig nincsen a kisebbségi jogokkal és szabadságokkal foglalkozó törvénye, hogy több év után sem került sor a nemzeti tanácsok megválasztásról szóló törvény meghozatalára, és hogy Szerbiában nincsen intézményesen megoldva a kisebbségek képviselete a hatalmi szervekben stb.
Szerbiának (a 2006. június 3-i kényszerű önállósulás után) a nemzetközi szervezetekbe történt felvétele és számos, az emberi és a kisebbségi jogokat rendező nemzetközi egyezményhez való csatlakozása fontos ugyan, de nem elegendő, mert ezt nem követte ezeknek az okiratoknak a törvényhozás és a belső jogszabályok által való további feldolgozása, még kevésbé pedig a mindennapi életbe való átültetése.

Bővebben

A vajdasági nemzeti kisebbségek zaklatása és jogsértése*
– 2007. évi kronológia –

Az újvidéki székhelyű Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet a 2000. október 5-i hatalomváltás óta figyelemmel kíséri az emberi és nemzeti kisebbségi jogok megvalósulását a Vajdaságban.
Az egyesület eddig két kisebbségjogi évkönyvet és egy külön kiadványt jelentetett meg a vajdasági kisebbségek zaklatásáról. Az utóbbi kiadványt megkapták az európai parlamenti tényfeltáró delegációjának tagjai is, amely 2005. január 29-től 31-ig a Vajdaságban és Belgrádban vizsgálódott a nemzeti alapú incidensek okairól.

Bővebben

Vallás- és kisebbségüldözés

Molotovkoktéllal az adventista lelkész lakóházára

Újvidéken, a májusi ünnepek előestéjén súlyos atrocitás érte Ördög Róbertnak, az Adventista Egyház lelkészének az August Cesarec utcában álló lakóépületét. Éjnek idején az utcára néző egyik hálószoba ablakát teljesen beverték, majd valamilyen benzintartalmú palackot, feltehetőleg molotovkoktélt dobtak be rajta. Szerencsére nem lobbant lángra, csak a benzingőz elárasztotta az egész lakást. A rendőrség kiszállt a helyszínre, munkájának eredményéről azonban semmit sem tudni, feltehetőleg ugyanazon ok miatt, mint az Adventista Egyház épülete elleni korábban, már többször történt támadás esetében. Nevezetesen arról van szó, hogy elkövetőkről, gyanúsítottakról, a vizsgálat állásáról, eredményességéről, eredménytelenségéről, a belügyi szervek soha nem tájékoztatták a nyilvánosságot, de arról sem tudunk, hogy közrendünk őrei beszámoltak volna a támadás után lefolytatott munkájukról a belügyet ellenőrző és felügyelő illetékes parlamenti szerveknek.

Bővebben

Nemzeti kisebbségi jogok Szerbia alkotmányában
A Velencei Bizottság véleménye

Szerbia új alkotmányát a köztársasági képviselőház a 2006. szeptember 30-án megtartott rendkívüli ülésen fogadta el. Az alkotmányt a tavaly október 28-án és 29-én megtartott szerbiai népszavazáson a polgárok 53,04 százaléka támogatta (Vajdaságban 43,93 százalék szavazatot kapott).
A Velencei Bizottság (VB) a 2007. március 17-én és 18-án megtartott 70. plenáris ülésén – az Európa Tanács2 (ET) Parlamentáris Közgyűlése Megfigyelő Bizottságának kérésére – véleményezte a szerbiai alkotmányt. A tekintélyes szakértői testület véleménye nem kötelező ugyan, de a tagállamok az alkotmányozó tevékenységük során általában méltányolják. Hogyan vélekedik és milyen álláspontokat fogalmazott meg a Velencei Bizottság (VB) Szerbia alkotmányának az emberi- és a nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó rendelkezéseivel kapcsolatban?
A VB véleményét kommentár nélkül adjuk közre, azzal, hogy az egyes megfogalmazásokkal nem feltétlenül értünk egyet.

Bővebben

Mi maradt az autonómiából?*
– elmélet és gyakorlat –

1. A Vajdaság területi-politikai elnevezés első ízben az 1848. évi magyar szabadságharc idején jelentkezik.
Egy 1849. évi császári rendelettel hét körzetre osztották Magyarországot, amelyek közül a hetedik körzet Vajdaság lett.
Vajdaságban létezik a polgári osztály történelmi hagyománya, hogy a saját sorsát irányítsa. Ilyen alapon jöttek létre a múltban az önkormányzat különböző formái, mint pl. a Temesi Bánság (1716), a szabad királyi városok (Zombor – 1747, Újvidék – 1748, Szabadka – 1779), a 14 községből álló törökbecsei (1751–1848) és a tíz községből álló kiváltságos kikindai kerület (1774–1867), valamint az ún. Szerb Vajdaság–Temesi Bánság (1848–1960).

Bővebben

Közlemény

Veszélyen a magyar nyelvű helyi rádiók
A civil szervezetek és a VMSZ parlamenti képviselői követelik a szerzett jogok biztosítását

Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületben, a Civil Mozgalom, az Árgus Vajdasági Magyar Kisebbségügyi Civil Szervezet, valamint Nagy Sándor Hagyományápoló és Műemlékvédő Egyesület szervezésében, 2007. február 23-án tanácskozást tartottak a kisebbségi nyelveken sugárzó helyi- és regionális jellegű rádiók és TV adók privatizálásáról. Fennáll ugyanis a veszély, hogy egy-egy adott rádió magánosítása folyamán megszűnhetnek a kisebbségi nyelven sugárzott műsorok.

Bővebben

„Tordai gondok”
Egy elgondolkoztató faluriport kapcsán

Németh Zoltán a Magyar Szó azon kevés (megmaradt) újságírója közé tartozik, akiknek az írásaiból nem hiányzik az elemző-bíráló hangnem sem. Utóbb, a bánáti Tordáról készült írásaiban (Tordai gondok, Magyar Szó, 2007. január 29., 6. oldal és A kisbírótól az internetig, Magyar Szó, 2007. február 10., 11., 12. oldal) a riporter részletesen foglalkozik ugyan a falu gondjaival és problémáival, egyes következtetései azonban már erősen vitathatók.

Bővebben

 

A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Magyar Polgári Szövetség levele, Vojislav Koštunica, a Szerb Köztársaság kormányának elnökének

Bővebben

„Új” szerb alkotmány(javaslat)
Népszavazás október 28-án és 29-én

Szerbiában az új alkotmány meghozatala körüli vitával folytatódik a kilencvenes évek óta tartó politikai válság.
A Slobodan Miloševićet megbuktató Szerbia Demokratikus Ellenzéke (SZDE) a Program a demokratikus Szerbiáért című, 2000. augusztus 19-én közzétett választási programjában „kötelezettséget vállalt”, hogy az újonnan választott képviselőház első ülésének első napján „nyilatkozatot fogad el az új alkotmány sürgős elkészítéséről, az alkotmányos káosz megszüntetése érdekében”.
– Az új alkotmányos és törvényes megoldások össze lesznek hangolva a korszerű jogi és civilizációs szabványokkal, különösen az emberi szabadságok, a polgári és a kisebbségi jogok védelme, a parlamentarizmus, a hatalom felelőssége és a jog uralma terén. A nyilatkozat elismeri az állam decentralizálásának szükségét, különös tekintettel Szerbia területi felosztására, valamint Vajdaság és Kosovo-Metohija önállóságának érvényesítésére – olvasható a SZDE idézett dokumentumában.

Bővebben

KIÁLTVÁNY

a nemzeti tanácsról

- Szerbia több évi tétlenkedés után még mindig nem hozta meg a saját kisebbségvédelmi törvényét.
- A Szerbia és Montenegró államszövetség felbomlásával 2006. június 8-án megszűnt emberjogi és kisebbségügyi minisztérium átvétele helyett a szerb kormány harmadrangú Emberi- Kisebbségjogi Szolgálatot alakított. A Szolgálat igazgatójának és vezető tisztségviselőinek személyéről a kormány nem konzultált a kisebbségekkel.
- Szerbiában mindmáig nem hozták létre a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 20. szakaszában előírt, „a nemzeti kisebbségek társadalmi, gazdasági, kulturális és általános fejlődésének serkentésére” hivatott alapot.
- A szerb kormányt minősíti az is, hogy nem kezdeményezte idejében a nemzeti tanácsok választásáról szóló törvény meghozatalát. A Magyar Nemzeti Tanács mandátuma 2006. szeptember 20-án lejár.

Bővebben

Vajdaság autonómiája: Igen vagy nem?
A Második Vajdasági Konvenció után

A vajdasági magyar pártok és vezetőik között sajnos továbbra se nincs egyetértés Vajdaság autonómiája támogatásának ügyében. Azt is mondhatnánk, hogy egyfajta érdektelenséget mutatnak a téma iránt. Abban sem tudnak megállapodni, hogy milyen kisebbségi autonómia felelne meg a vajdasági magyarságnak. Mindez rontja nemzeti kisebbségi közösségünk helyzetét, a kollektív és az egyéni kisebbségi jogok érvényesítését, ami felveti a párvezérek politikai és erkölcsi felelősségének kérdését is.
Az Újvidéken július 22-én megtartott Második Vajdasági Konvención hat – egyes vélemények szerint – „törpepárt” vett részt: a Vajdasági Szociáldemokrata Párt, a Vajdasági Párt, a Vajdasági Mozgalom, a Bánáti Párt, a Pancsovai Párt és a Vajdasági Románok Szövetsége, de több vajdasági civil szervezet képviselői is jelen voltak.

Bővebben

Kik kaphatnak kárpótlást Magyarországtól?
A jogszabályok téves magyarázata

A magyar Országgyűlés 2006. február 13-án elfogadta az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló XLVII törvényt1.
A törvény végrehajtásáról szóló, 2006. április 1-jén hatályba lépett kormányrendelet 2006. július 31-ig engedélyezi a kérelmek benyújtását.

Bővebben

Ustavna inicijativa i položaj nacionalnih manjina*

Nakon 5. oktobra 2000. godine u Srbiji nije ostvaren očekivani napredak u vezi sa demokratizacijom društva i, okviru toga, unapređenja položaja, prava i sloboda nacionalnih manjina.
Program Demokratske opozicije Srbije za demokratsku Srbiju iz avgusta 2000. godine sadrži obećanje da će novoizabrani poslanici već prvog dana novoizabrane Skupštine „usvojiti deklaraciju o hitnim pripremama za donošenje novog Ustava” i da će „nova ustavna i zakonska rešenja biti usklađena sa savremenim pravnim i civilizacijskim standardima, posebno u sferi ljudskih sloboda, zaštite građanskih i manjinskih prava, parlamentarizma, odgovornosti i vlasti vladavine prava. Deklaracija će uvažiti potrebu za decentralizacijom države, sa posebnim ostvrtom na regionalizaciju Srbije i afirmaciju autonomije Vojvodine”.

Bővebben

Nemzeti kisebbségek az államigazgatásban

Mit tartalmaz és mit nem a szerb kormány záradéka*?

A szerb kormány 2006. május 11-én Záradékot fogadott el „a nemzeti kisebbségek részvételének növeléséről az államigazgatási szervekben”.
Koštunica kormánya ezzel a jogszabállyal a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről szóló törvény 21. szakaszából (a JSZK Hivatalos Lapjának 2002. évi 11. száma) eredő kötelezettségeinek kívánt eleget tenni.

Bővebben

„Szavatolt kisebbségi jogok”?
Széljegyzet egy újsághírhez

– Az új szerbiai alkotmány meghozataláról és a magyarság jogainak alkotmányos szavatolásáról tárgyalt Belgrádban június 26-án a Vajdasági Magyar Szövetség és a kormányzó Demokrata Párt – írja a június 27-i Magyar Szó.
A jelenleg hatályos szerbiai alkotmányt 1990. szeptember 28-án fogadta el az akkor még Szerbia Szocialista Köztársaság Képviselőháza. Azóta már a szocialista államberendezés és két államképződmény (a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság valamint Szerbia és Montenegró Államszövetsége) is megszűnt létezni. Csak az alkotmány maradt (a régi).

Bővebben

TÖRVÉNY
az elvett vagyon bejelentésről és nyilvántartásba vételéről*

1. szakasz
E törvény rendezi annak a vagyonnak a bejelentésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárást amelyet Szerbia Köztársaság területén a piaci vagy a jogszerű érték megtérítése nélkül, a nacionalizálásra, földreformra, konfiskálásra, szekvesztrálásra (lefoglalásra), expropriálásra (kisajátításra) vonatkozó és egyéb, 1945. március 9. után meghozott és alkalmazott törvények alapján vettek el.

Bővebben

November 9.

Ki jár jobban? – Kiket bocsátanak el a Magyar Szóból
A Magyar Szó főszerkesztője is hivatalból elkészítette munkaerő-felesleggé váltak névsorát, javaslatán 35 név szerepel

Amikor a hatalmon levő politikai vezetők nyilvánosan és nagyhangon bírálni kezdenek egy újságot, és azt mondják róla, hogy rossz, túl sok az újságíró, meg aztán lusták, akkor várható volt, hogy a kérdéses kiadóházon belül történik valami. Valahogy így volt ez az elmúlt évtizedekben is. A vajdasági magyarok egyetlen napilapja hatvan év alatt számtalan bírálatot átélt, szakmait is, de politikait is. Valamennyit túlélte. Leváltották esetleg a főszerkesztőt, vagy egyik munkahelyről a másikra áthelyezték a hibát elkövető dolgozót. Ez volt minden, soha egyetlen egy elbocsátás nem történt.
Ma a Magyar Szó napilapból hamarosan harmincöt ember kerül az utcára munkaerő-feleslegként, a kiadóházból pedig összesen ötvenhárom dolgozónak kell elhagynia a vállalatot.

Bővebben

Október 22.

Botrányos időhúzás a tanítóképző körül

– Nem azért szakadt félbe Belgrádban a köztársasági felsőoktatási fejlesztési tanács ülése, mert döntést kellett volna hozniuk a szabadkai önálló tanítóképző karról, hanem azért vonultak ki az állami egyetemek képviselői, mert a magánegyetemek munkaengedélyével kapcsolatban kellett volna határozniuk. A magánegyetemek komoly konkurenciát képeznek Szerbia-szerte, s még az ülés elhalasztásának eszközével is harcolni próbálnak az állami felsőoktatási intézmények – hangzik a Belgrádból kapott ,,füles”. A szabadkai tanítóképző engedélyezése lett volna a 10. napirendi pont az említett ülésen.
Azért ne ringassuk magunkat illúziókba, az Újvidéki Egyetem és a zombori Tanítóképző Fakultás részéről legalább akkora ellenszenv van a szabadkai önálló tanítóképző kar iránt, mint amekkora ellenállást fejtenek ki az állami felsőoktatási intézmények a magánegyetemekkel szemben.

Bővebben

Október 18.

Justitia ügye

Etnikai leszámolások, nemzeti türelmetlenség, vallási intolerancia, gyűlölködés, magyarverés... Szövevényes, nehéz, mindenekfelett kimondottan kényes témák, melyek egyszersmind magukban hordozzák egy futótűz gyújtólángját. Ha az ember csak egy kicsit is beáll pártosnak lenni, ha csak egy pillanatra is részrehajló, mert vallása, nemzetisége folytán közvetlenül vagy közvetve érintett, úgy máris jó esélye van tendenciózus vizekre evezni, nem (meg)látni a fától az erdőt. Hogyan szemlélni hát?
Először is azt kellene eldönteni, egyedi esetek vagy jelenség-e, ti. (még ez is) vita tárgya. Nem a világ lett rosszabb, a hírszolgáltatás lett jobb – állítja egy idekéredzkedő szentencia, mely bizonyos fokon és annyiban igaz, hogy utóbbi valóban hatékonyabb, mint 20-30 évnek előtte volt. Szándékosan nem jobbat, hanem hatékonyabbat írtam, mert attól, hogy az információ naprakészebb, még nem jobb is. Sőt! A szemlélt esetre ez hatványozottan érvényes, a kereskedelmi csatornák, szenzációra vadászó lapok tömkelegében ugyanis a kimondott, leírt szó valóságtartalma sajna csak másodlagos.

Bővebben

2005. szeptember 25.

Dudás Károlynak, a Hét Nap főszerkesztőjének Nyílt levél

Kedves Károly!
A Hét Napban olvastam fejtegetéseidet a Magyar Szó „átszervezésével” kapcsolatban. Megmondom őszintén: szerintem nem beszélsz nyomon.
Kezdem onnan, a régi időkből – sajnos nekünk már ilyenünk is van –, amikor még a Q tanyán beszélgettünk, vagy éppen Vicei Karcsi mellett próbáltunk kiállni, hogy legalább a második koncepciós perében legyen egy kis esélye arra, hogy ne kerüljön börtönbe. Ott voltunk a VMDK-ban, végig ültük a zentai maratoni ülést, amely végül is megpecsételte az akkor még egyetlen magyar szervezet létét. Megalapítottuk a VMSZ-t, és tudtuk, hogy baj lesz még – a „bátor harcos” – Kaszából, aki az elnökségi tagságot sem merte vállalni VMSZ-ben, hiszen az alakuláskor minden bizonytalan volt.

Bővebben

Szeptember 16.
Tévéjegyzet helyett
Hogyan tudósít a Magyar Szó ügyéről a Duna TV – Avagy miért is csökken a magyarok száma Vajdaságban?

A Duna Televízió csütörtökön (szeptember 15-én – a szerk. megj.) 17 óra 15 perckor kezdődő Világunk musorában a Magyar Szó volt a központi téma. A műsort Szabadkáról élő adásban közvetítették. Szerkesztette Pap Zsolt (Budapest) és Kabók Erika (Szabadka, igen ugyanaz a Kabók Erika, akinek nevét lapunk hasábjain is olvashatják), a műsort vezette Juhász Zoltán.
A szerkesztők elképzelése szerint a stúdióban Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője volt a vendég. Egyedül. Már ebbe bele lehet kötni. Az objektív tájékoztatás azt diktálná, hogy a másik fél képviselői közül is jelen legyen valaki a stúdióban és az ott elhangzó érvelésre ellenérveléssel válaszolhasson. Konfliktushelyzetről lévén szó.
Az objektivitás látszatát a szerkesztők úgy kívánták megoldani, hogy a Duna TV újvidéki tudósítója Csíkos Zsuzsa négyperces riportot, bejátszást készített a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségében. Ebben Gerold László, a Magyar Nemzeti Tanács tagja, aki már kifejtette a nyilvánosság előtt a Magyar Szó „súlypontáttevéséről” véleményét, Németh Zoltán, a Magyar Szó szakszervezetének elnöke, Kollárs István a lap deszkfőnöke (lapszerkesztő) és alulírott, Szántó Márta nyilatkozott. Azért csak kívánták, mert aki nézte a műsort, láthatta, hogy ez a bejátszás bizony kimaradt. Ehelyett láthattuk a kárpátaljai és romániai magyar sajtó jelen helyzetének ecsetelését, a madárcsempészést és exkluzív hírként az újabb szabadkai magyarverést. (Mellékesen, ha egy iskolában történt, akkor hogy nem kérdezték meg az iskolaigazgatót, a tanárokat? Tudtommal az iskola területén ért bántalmazásért ők felelnek a diákok testi(lelki?) épségéért. Ennyit az újságírói téma körbejárásáról.)

Bővebben

Szeptember 10.
Nem értek egyet az elköltöztetéssel

Bunyik Zoltán tartományi oktatási és művelődési titkár, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke tavaly mondott le a Magyar Szó igazgatóbizottságában betöltött elnöki tisztségéről. Döntését azzal indokolta, hogy nem tud egyetérteni a vállalat vezetőségének egyes lépéseivel. Ezúttal a Magyar Szó esedékes átszervezéséről nyilatkozott:
– A VMSZ-ben mindeddig az volt az általánosan elfogadott értékelés, hogy a már meglevő intézmények maradjanak ott, ahol jelenleg is vannak – tehát ha Újvidéken vannak, akkor maradjanak is itt –, új magyar intézményeket pedig Észak-Bácskában kell létesíteni, mivel a politikai élet súlypontja eltolódott Észak-Bácskába, ahol a magyarság nagyobb számban él, sőt, még többségben is van egyes településeken. Ezt, a mindeddig senki által kétségbe nem vont értékelést próbálják egyesek megváltoztatni. Az igazgatóbizottsági döntésben megjelent a Magyar Szó elköltöztetésének az ötlete, amivel én mélységesen nem értek egyet, és mindent meg fogok tenni, hogy a VMSZ szervei ne fogadjanak el egy ilyen állásfoglalást, illetve hogy a Magyar Nemzeti Tanács VMSZ-es tagjai ezt ne támogassák. Az elköltöztetés nagy csapás lenne a szórványmagyarságra nézve is, hiszen az egyetlen működő, sok magyar embert foglalkoztató intézmény éppen a Magyar Szó, ahol sok újvidéki és környékbeli dolgozik. Ez nem jelenti azt, hogy nem kellene felfejleszteni a zentai, a szabadkai és a topolyai szerkesztőséget. Azt hiszem, hogy a vajdasági magyarság kulturális élete jórészt Észak-Bácskában zajlik, és csodálkozom is azon, hogy mindeddig nem sikerült ott egy erősebb csapatot létrehozni, amely a kulturális eseményeket kíséri. Egy komoly átszervezés természetesen nem halasztható már sokáig, de ahogy értesültem róla, növekedett a Magyar Szó vesztesége a 2004-es évben, és ezt a veszteséget nem sikerült fedezni, ami azt jelenti, hogy saját magát emészti fel a lap, lecsökkentették az alapeszközök értékét annyival, amennyi a veszteség volt, és sikerült könyvvitelileg úgymond nullán maradni. Azt is olvastam, hogy a példányszám csökkent, ami azt jelenti, hogy a szerkesztéspolitikában is váltásra lenne szükség. Nagy kérdés volt még a létszámleépítés. Valószínűleg ez is elkerülhetetlen. Azt hiszem, hogy minden értelmes elemző olyan következtetésre jut, hogy a Magyar Szó – mint sok más mamutcég, amelyet a szocialista időkben létesítettek, amikor követelmény volt, hogy ne legyenek munkanélküliek, és a normától függetlenül vették föl az embereket – létszámleépítésre szorul. Abban is biztos vagyok azonban, hogy a létszámleépítésnek az a mértéke, amit a Đelic-féle cég javasolt, nem megalapozott, nem jó számítás. Nem lehet a Magyar Szót a Bliccel összehasonlítani! A Magyar Szó egy nemzeti közösség egyetlen napilapja, ennélfogva kulturális, oktatási, népnevelo funkciója is van. Ezért nem lehet olyan mércével mérni, mint egy Blicet, amely egy a sok szerb napilap közül, és amely tisztán kommerciális alapon arról ír, amit az emberek „olvasni akarnak”. A Magyar Szó ezt nem teheti meg, ezért nem lehet ehhez a laphoz hasonlítani – nyilatkozta Bunyik Zoltán. (-p-, Magyar Szó, 2005. szeptember 10., 11., Hétvége, III. o.)

2005. szeptember 4.
Prioritás
Ki dönt a vajdasági magyarok számára fontos kérdésekben?

Augusztus 21.
Magyar Szó megpróbáltatásai
– a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt –

Egy év kronológiája
2004.
Június 29. – A vajdasági képviselőház – törvénybe ütköző– döntésével a kisebbségi lapok alapítói jogait átruházta a nemzeti tanácsokra. Így lett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a Magyar Szó és a Hét Nap alapítója.
Június 30. – Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Blic Newsnak úgy nyilatkozott, támogatta a javaslatot, hogy a kisebbségi nyelven megjelenő sajtó alapítói jogát a vajdasági parlamentrol a nemzeti tanácsokra ruházzák át, mert „a nemzeti kisebbségek maguk tudják a legjobb módon rendezni saját életüket”.
– Elég erősek, felnőttek és felelősségteljes emberek vagyunk ahhoz, hogy rendezzük a médiát – mondta Kasza.
A kisebbségi médiumok képviselői azonban úgy vélik, e javaslat gyakorlati valóra váltása „az etnogettósításra irányuló kísérlet lenne”. Így a Szerbia és Montenegróban magyarul megjelenő legnagyobb napilap, a Magyar Szó sztrájkbizottsága is csatlakozott a többi vajdasági kisebbségi lap tiltakozásához, követelve Nenad Čanaktól, a vajdasági parlament elnökétől, hogy a parlamenti eljárásból azonnal vonja vissza a javaslatot az alapítói jogok átruházásáról a nemzeti tanácsokra. Kasza ezt a magatartást a következő szavakkal magyarázta: „Azért teszik ezt, mert féltik saját kiváltságaikat, mert tudják, hogy túl sokan vannak a szerkesztőségben, rossz lapot készítenek, más vállalatoknak is dolgoznak, és mert nem kapnak fizetést, márpedig azért nem kapnak, mert nem dolgoznak.”

Bõvebben

Augusztus 20.
A közvélemény és a szerkesztőség megtévesztése

Az „Átszervezés elott a Magyar Szó” című cikkben, amely 2005. augusztus 13-án jelent meg a Magyar Szóban, Mihók Rudolf vezérigazgató: „kizárólagosan a lap minőségében látja a példányszámcsökkenés okát, s teljes egészében kizárta, hogy ehhez valamilyen módon hozzájárulhatott volna a rossz terjesztés vagy esetleg más ok”.
Ha most én és még egy olvasó azt állítanánk, hogy a lap minősége (tartalma) jó, akkor a vezérigazgató (tudtommal megbízott igazgató) állítása 66,6 százalékos valótlanság. De nem a lap minőségérol szeretnék írni, mert annak véleményezéséhez megvannak a már ismert módszerek, amelyekkel elkerülhető a szubjektivitás. Engem a 6,8 százalékos példányszámcsökkenés ejt gondba. Ez átlagban naponta kb. 600 olvasóval kevesebb, mint az eloző év azonos idoszakában, s ehhez nem volna szinte semmi köze a terjesztésnek? Szerintem ez megkérdőjelezhető.

Bõvebben

Augusztus 19.
Tönk szélén a vajdasági magyar sajtó

A felorlodés lassú, kínos folyamatát a miloševići nagyszerb politika indította el: első lépésként egyszerűen elzárták a tájékoztatási eszközöket éltető finanszírozás csapjait.
Legkönnyebben az elektronikus sajtóba lehetett beletenyerelni. Az 1989-ig a belgrádi központtól független, a vajdasági költségvetésből támogatott újvidéki rádió és televízió egy tollvonással fővárosi ellenőrzés alá került, s ezzel kezdetét is vette a létszámleépítés, a műsorok és szerkesztoségek megszüntetése. A 24 órás magyar rádiómusor sávot váltott, s azóta a Vajdaságban is alig hallható, holott korábban Ázsiában és Afrikában is fogható volt. Az újságírók keményebb, be nem törhető része anyaországi tévék, rádiók műsorait erősítette (erősíti most is), vagy kényszerből szakmát váltott. A kis létszámú újvidéki magyar tévészerkesztoségre most újabb leépítés vár. Az újvidéki magyar rádió is emberhiánnyal és az elbocsátások rémével küzd. Itt olyan szerkesztők és főszerkesztők dolgoztak egykor, mint - ki ne ismerné nevüket Magyarországon – Gion Nándor, Tolnai Ottó és Fenyvesi Ottó. A hangjáték-szerkesztőség adta később az Újvidéki Színház első tehetséges színész- és rendezőgárdáját. Mindez jól érzékelteti, milyen erős kulturális központok voltak - az újvidéki Magyar Szónak otthont adó Fórum kiadóval együtt – ezek az intézmények.

Bõvebben