„Szavatolt kisebbségi jogok”?
Széljegyzet egy újsághírhez

– Az új szerbiai alkotmány meghozataláról és a magyarság jogainak alkotmányos szavatolásáról tárgyalt Belgrádban június 26-án a Vajdasági Magyar Szövetség és a kormányzó Demokrata Párt – írja a június 27-i Magyar Szó.
A jelenleg hatályos szerbiai alkotmányt 1990. szeptember 28-án fogadta el az akkor még Szerbia Szocialista Köztársaság Képviselőháza. Azóta már a szocialista államberendezés és két államképződmény (a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság valamint Szerbia és Montenegró Államszövetsége) is megszűnt létezni. Csak az alkotmány maradt (a régi).

Teljesítetlen ígéret
A Milošević diktatórikus rendszerének megbuktatására létrejött Szerbiai Demokratikus Ellenzék, a DOS a Vreme című hetilap 2000. augusztus 19-i számában megjelent, A demokratikus Szerbiáért című választási programjában a képviselőjelöltek egyebek között kötelezettséget vállaltak, hogy az újonnan választott képviselőház első ülésének első napján „nyilatkozatot fogadnak el az új alkotmány sürgős elkészítéséről az alkotmányos káosz megszüntetése érdekében”.
– Az új alkotmányos és törvényes megoldások össze lesznek hangolva a korszerű jogi és civilizációs szabványokkal, különösen az emberi szabadságok, a polgári és a kisebbségi jogok védelme, a parlamentarizmus, a hatalom felelőssége és a jog uralma terén. A nyilatkozat elismeri az állam decentralizálásának szükségét, különös tekintettel Szerbia területi felosztására, valamint Vajdaság és Kosovo-Metohija önállóságának érvényesítésére – olvasható az akkori választási programban.
Hat év múlt el azóta és a választási ígéret csak ígéret maradt. Az alkotmány megváltoztatása azonban most már nem halasztható sokáig. Talán még ebben az évben sor kerül rá. Nem azért mert a szerbiai hatalmi körök ezt nagyon akarnák, hanem mert Szerbia önállósulásával számos olyan alkotmányos kérdés merült fel, amelyek akadályozzák az állam normális működését. Szerbiának Montenegró kiválásáig például nem volt sem külügy- sem hadügyminisztériuma. És a nemzeti kisebbségi jogokat is az európai normák szerint kell(ene) rendezni.
Az Európai Bizottság is kimondta a 2005. április 12-én kiadott közleményében – (az akkor még) Szerbia és Montenegró felkészültségéről az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló stabilizálási és társulási tárgyalásokra –, hogy „a két köztársaság alkotmányának revízióját zavartalanul kell megvalósítani, az európai standardokkal összhangban”.
Az új alkotmány (vagy a régi módosításai?) tervezetének eddig még – e sorok írójának ismeretei szerint – nincsen hivatalos, a közvélemény elé terjesztett változata. A különböző politikai pártok, a köztársasági kormány, a köztársasági elnök és a szakmai szervezetek eddig tizenkét alkotmány-tervezetet publikáltak, ami azt mutatja, hogy nincs politikai egyetértés a társadalmi változások megfogalmazásában.
– A jelen pillanatban Boris Tadić köztársasági elnök és Vojislav Koštunica miniszterelnök kell hogy egyeztesse elképzelését az új alkotmányról – nyilatkozta Bojan Kostreš, a Tartományi Képviselőház elnöke június 29-én. Ebből arra lehet következtetni, hogy még csak a kezdetleges szakaszában van az alkotmány meghozatala. Az alkotmány körüli bizonytalanságot a köztársasági elnök és a miniszterelnök (valamint a politikai irányzataik) közötti ellentétek csak tovább növelik.

Egyeztetés nélkül
A címben idézett újságcikk szerint Kasza József a VMSZ elnöke és Korhecz Tamás, ezúttal az „elnöki főtanácsadó” szerepében, június 26-án megbeszélést folytattak a Szerbiai Demokrata Pártbeli (SZDP) Zoran Lončar önkormányzati miniszterrel és az SZDP alkotmányjogi szakértőivel.
A tárgyaló felek, miután áttekintették a VMSZ alkotmányplatformjában felkínált javaslatokat „megállapították, hogy a VMSZ javaslatainak többsége elfogadható az SZDP számára, de ezekről a többi parlamenti párttal folytatni kell az egyeztetést a pontos szöveg meghatározásáig”. Mindkét fél úgy véli, hogy „az új alkotmány körül széles körű egyetértésre van szükség, ami a rész- és a pártérdek részbeni feladását jelentheti” – derül ki a Magyar Szó által közölt VMSZ közleményből.
A fentiekhez tartozik, hogy a VMSZ Tanácsa 2005. július 8-án platformot fogadott el Szerbia új alkotmányával kapcsolatban, amely „egy olyan új szerbiai alkotmány meghozatalát szorgalmazza, amely Szerbiát a polgárok, a nemzeti közösségek és egyházak egyenrangúságán alapuló világi és decentralizált köztársaságként definiálja, és amely serkentheti a jogállamiság megteremtését, a demokrácia és az európai polgári értékek erősítését, a gazdaság felzárkózását, az autonómia különböző formáinak a fejlődését, a hatékony és felelős államszervezet kiépítését, és nem utolsósorban az emberi és kisebbségi jogok következetes érvényesítését” (http://www.vmsz.org.yu/hu_new/hazunktaja/cikk.php?id=72). Jellemző, hogy erről a platformról a VMSZ nem kérte ki a többi vajdasági magyar párt sem a civil szervezetek véleményét.
A Kasza–Lončar találkozóról kiadott VMSZ közleményből azonban a sorok között a következők olvashatók ki: Zoran Lončar – mondhatnánk azt is, hogy diplomatikusan – nem utasította ugyan el a VMSZ tisztségviselőinek javaslatait, de ígéretet sem tett arról, hogy a VMSZ alkotmányos platformjából bármi is bekerül az új szerbiai alkotmányba. Főleg nem tett olyan ígéretet, hogy a valamiféle „szavatolt kisebbségi jogok” is lesznek az alkotmányban. A megfogalmazás szerint csak az került be az alkotmányba amiben az SZDP megegyezik a többi párttal. Ez – mármint az egyezkedés – „a rész- és a pártérdek részbeni feladását” is jelentheti. A közleményből az sem derül ki, hogy – az egyezetés során – a VMSZ a vajdasági magyarság mely jogairól lesz majd kénytelen lemondani (lehet néhány jól fizetett állami tisztség fejében) és tanácskozik-e majd erről egyáltalán valakivel?
Egyelőre tehát se alkotmány, se szavatolt kisebbségi jogok.
A VMSZ javaslatai sokkal többet nyomnának a latban, ha azokat a szerb pártokkal való – nem első ízben folytatott – külön (és ez alkalommal is eredménytelen) tárgyalások helyett előzőleg egyeztette volna a többi vajdasági magyar párttal és civil szervezettel. Ez esetben az SZDP és a többi szerbiai párt is komolyabban, nagyobb súllyal mérlegelte volna a kisebbségi jogok alkotmányos szavatolását.
Mindez csak növeli a VMSZ és vezetőinek személyi felelősségét a vajdasági magyarság alkotmányos helyzetének a rendezéséért, mert az új szerb alkotmány hosszabb időre meghatározza majd sorsunkat.

Újvidék, 2006. június 4.
BOZÓKI Antal
http://www.vajdasagma.info/universal.php?rovat=tukor