TÖRVÉNY
az elvett vagyon bejelentésről és nyilvántartásba vételéről*

1. szakasz
E törvény rendezi annak a vagyonnak a bejelentésére és nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárást amelyet Szerbia Köztársaság területén a piaci vagy a jogszerű érték megtérítése nélkül, a nacionalizálásra, földreformra, konfiskálásra, szekvesztrálásra (lefoglalásra), expropriálásra (kisajátításra) vonatkozó és egyéb, 1945. március 9. után meghozott és alkalmazott törvények alapján vettek el.

2. szakasz
Vagyonnak e törvény értelmében az ingó és ingatlan feletti tulajdonjogot, valamint az egyéb vagyoni jogokat kell érteni.

3. szakasz
Az elvett vagyonnak e törvény rendelkezései alapján történő bejelentését azok a természetes személyek tehetik meg, akiktől a vagyont a törvény 1. cikkében említett jogszabályok alkalmazásával vették el (a továbbiakban: korábbi tulajdonos), vagy azok örökösei, illetve jogutódjai.
Az e szakasz 1. bekezdésében említett bejelentést a Köztársasági Vagyonjogi Igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani, két példányban, közvetlenül vagy ajánlott levélben, a törvény folytatásában nyomtatott, az Elvett Vagyon Bejelentése (POI) űrlapon, amely a törvény részét képezi.
Az elvett vagyon nyilvántartását – vagyoni nyilvántartást nyilvános és elektronikus adatbázisként vezetik.

4. szakasz
E törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a korábbi tulajdonosokra, illetve azok örököseire és jogutódjaira, akik törvénnyel vagy nemzetközi szerződéssel illetve egyezménnyel más állam terhére jogot szereztek az elvett vagyon utáni térítésre.

5. szakasz
A 3. szakaszban említett bejelentőhöz csatolni kell:
1) a vagyon elvételéről szóló okirat másolatát, vagy más anyagi bizonyítékot, amelyből meg lehet állapítani az elvett vagyon adatait és az elvétel alapját;
2) a bejelentő jogosítványára vonatkozó bizonyítékot, amennyiben nem ő a régebbi tulajdonos (örökségi végzés, illetve más, a korábbi tulajdonos jogutódlására vonatkozó bizonyíték, vagy annak a személynek a halotti anyakönyvi kivonata akitől a vagyont elvették, és a vele való rokoni kapcsolat bizonyítéka);
3) más okiratokat és adatokat, amelyeket a bejelentő fontosnak tart személyének, illetve az elvett vagyonnak az azonosítása szempontjából.
A vagyon nyilvántartásba vételéről igazolást adnak ki, legkésőbb hét nappal a 3. szakaszban említett bejelentő átadása után.

6. szakasz
A 3. szakaszban említett bejelentőt legkésőbb 2006. június 30-ig lehet átadni.

7. szakasz
Az Igazgatóság nyilvántartást vezet a bejelentett vagyonról, a 3. szakaszban említett bejelentőben foglalt és azoknak az adatoknak az alapján, amelyekkel az állami szervek és szervezetek, a területi autonómiák és helyi önkormányzatok egységeinek szervei és szervezetei, a közhivatalok és más szervek és szervezetek rendelkeznek.

8. szakasz
Az elvett vagyonnak az e törvény szerinti bejelentése nem képez kérvényt az elvett vagyon visszaadásának vagy a vagyon utáni kárpótlásnak a jogára, hanem feltételt, hogy ezt a kérvényt átadják, a külön törvénnyel összhangban.

9. szakasz
Az e törvény alapján bejelentett elvett vagyon visszaadásának és a vagyon elvétele alapján történő kártalanításnak a jogi alapját, valamint az elvett vagyonnak a visszaadási vagy kártalanítási eljárását külön törvény fogja rendezni.
Az elvett vagyon visszaadását az e szakasz 1. bekezdésében említett külön törvény alapján csak abban az esetben lehet követelni, ha az elvétel bejelentése a 6. szakaszban megszabott határidőn belül át lett adva.

10. szakasz
Az egyházaktól és vallási közösségektől elvett vagyon visszaadását külön törvény fogja rendezni.

10. szakasz
E törvény Szerbiai Köztársaság Hivatalos Közlönyében való közzétételtől számított nyolcadik napon lép hatályba.
__________
* A törvény Szerbiai Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2005. május 31-i 45. számában jelent meg és 2005. június 8-án lépett hatályba. A fordítás BOZÓKI Antal ügyvéd munkája.

Letölthető POI űrlap