A Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatóbizottsága Újvidéken elfogadta a az Altis Consulting cég által elkészített átszervezési elaborátumot, azokkal a módosításokkal kiegészítve, melyeket Kókai Péter főszerkesztő nyújtott be az említett projektumra és megvitatásra terjesztette elo a Magyar Nemzeti Tanácsnak. Az igazgatóbizottság tagjai a módosításokat azért látták indokoltnak, mert az Altis cég javaslata értelmében a Magyar Szó szerkesztőségének a jelenlegi 98 alkalmazottjából mindössze 58 maradna munkaviszonyban, míg a Kókai Péter által kidolgozott javaslat értelmében a Magyar Szó (és a Képes Ifjúság) minimálisan 75 foglalkoztatottal tudná ellátni a tájékoztatás területén reá háruló feladatokat. Az igazgatóbizottság ezzel kapcsolatban elfogadott még két javaslatot, mégpedig, hogy a Képes Ifjúság ezentúl a Magyar Szó szerdai mellékleteként jelenjen meg (három főállású munkatárssal), továbbá, hogy ki kell dolgozni a Magyar Szó külmunkatársi hálózata megszervezésének az alapjait.
Az Altis által javasolt átszervezési modellre Kókai Péter főszerkesztőnek számos megjegyzése volt, elsősorban az, hogy a javasolt mintegy 40 százalékos létszámleépítés, nemcsak a lap minőségét veszélyeztetné, hanem a megjelenés folyamatosságát is. További megjegyzései, hogy az átszervezési javaslat teljes egyközpontúságot hozna létre Szabadkán, s az összes többi magyar központot Újvidéket, Zentát, Topolyát, Magyarkanizsát és Nagybecskereket olymértékben figyelmen kívül hagyja, hogy legfeljebb 1-2 főmunkatársat, de legtöbb esetben csupán külmunkatársakat irányoz elő ezekre a helyekre.
Józsa László, az igazgatóbizottság elnökhelyettese hangsúlyozta, az átszervezés elkerülhetetlen, mert ha nem kerül rá sor, akkor a vajdasági magyarság ezen intézménye záros határidőn belül tönkremehet. Kifejtette továbbá, hogy nem véglegesített dokumentumról van szó, mert végső soron azt a Magyar Nemzeti Tanácsnak kell jóváhagynia, és támogatta Kókai Péter javaslatát. Klemm József, az igazgatóbizottság tagja szerint nemcsak arra kell ügyelni, hogy gazdaságilag jól működjön a lap, hanem arra is, hogy kielégítse a vajdasági magyarság tájékoztatás terén kinyilvánuló elvárásait. Klemm szerint a deszk munkaegységnek továbbra is Újvidéken kellene székelnie, mert a vajdasági magyarság helyzetét érintő belpolitikai események nagy része a tartományi székvárosban történik, de egy olyan megoldást sem zárt ki, hogy Szabadkán is legyen egy deszkfőnök. Mihók Rudolf, a Magyar Szó Kft. vezérigazgatója szerint az Altis átszervezésre vonatkozó alapdokumentumát a főszerkesztői módosításokkal kiegészítve maradéktalanul végre kell hajtani az intézmény fennmaradása érdekében. Kifejtette továbbá, nemcsak a szerkesztőségben mutatkozik létszámfölösleg, hanem a közös szolgálatokban, és a nyomdában is, habár a projektum nem nyújt pontos kimutatást a többletről ezekben a részlegekben. Hozzáfűzte azt is, hogy a Magyar Szó az első félévi gazdálkodási kimutatása szerint pozitív nullán van, a példányszám viszont 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos periódusához viszonyítva. A vezérigazgató kizárólagosan a lap minőségében látja a példányszám csökkenésének okát, s teljes egészében kizárta, hogy ehhez valamilyen módon hozzájárulhatott volna a rossz terjesztés vagy esetleg más ok.
Az igazgatóbizottság üléséről távol maradt Galambos László, aki írásban értesítette az igazgatóbizottságot az átszervezéssel kapcsolatos álláspontjairól. Galambos szerint az Altis-javaslat az újvidéki és a dél-bácskai magyar közösség szempontjából rendkívül hátrányos és ezért nem fogadható el. Hozzáfűzi továbbá, hogy a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségének a leépítése és jórészt áttelepítése súlyos következményekkel járna, s jelzésértékű lenne, hogy a magyar lakosság észak felé húzódjon, éppen akkor, amikor a Magyar Szó tulajdonosa a Magyar Nemzeti Tanács lett. Galambos továbbá az mellett foglalt állást, hogy a Magyar Szó átszervezésével kapcsolatban kérjék ki a fontos magyar intézmények, szervezetek és egyének véleményét is.
Orosz Klára, a szerkesztőséget képviselő igazgatóbizottsági tag értékelése szerint az Altis alapdokumentuma „megrendelt, irányított, szakmai szempontból kifogásolható anyag.” Szerinte az átszervezés egyetlen célja az, hogy a Magyar Szó Szabadkára kerüljön. Ezért az átszervezési javaslatcsomagot sem támogatta szavazatával, mint mondta, elsősorban azért, mert az igazgatóbizottság nem vette figyelembe a Magyar Szó szerkesztőbizottságának ezzel kapcsolatos észrevételeit. További felszólalásaiban kifejtette, a vállalat eddigi rossz eredményeiért meglátása szerint elsősorban az igazgató a felelős „ezért elsőként neki kellene távoznia”, és elutasította azt az állítást is, mely szerint a példányszámcsökkenés elsődleges oka a szerkesztőség rossz minőségű munkája lenne.

Az igazgatóság ülése Fotó: Ótos András

Az ülésen szó volt arról is, hogy a nyomdarészleg az elmúlt fél évben pozitívan gazdálkodott, a bélyegek nyomtatásának köszönhetően 9 millió dináros többletet valósított meg, a kinnlevőségek behajtása azonban folyamatos nehézségekbe ütközik.
Az igazgatóbizottság végül mégiscsak szavazott a Magyar Szó szerkesztőbizottságának az átszervezéssel kapcsolatos állásfoglalásáról is, ám azt szavazattöbbséggel elutasította. A szerkesztőbizottság azt kérte, hogy a deszk munkaegység maradjon Újvidéken, továbbá, hogy Bánátban a jövőben is két főállású munkatárs fedje a terepet mint eddig, valamint, hogy a szerkesztőbizottság, mint illetékes szakmai testület, véleményezési jogot kér magának, az átszervezéssel kapcsolatos végső döntéshozatal előtt azoknak a dolgozóknak a névsorát illetően, akiket az átszervezési – létszámleépítési intézkedések érintenek. Egyébként a szerkesztőbizottság az MNT-nek intézett különbeadványával kezdeményezheti, hogy a testület mondjon véleményt az általa szorgalmazott kérdésekről is. (VARGA Attila, Magyar Szó, 2005. augusztus 13., 14., 1. és 5. o.)